Koszorú Leszkay Károly 49-es honvédhadnagy nagymagyari sírján (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Október hatodikát – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanúra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve – 2001-ben nyilvánította a magyar Országgyűlés nemzeti gyásznappá. Felvidék-szerte ezúttal is számos helyen tartottak megemlékezéseket.

„Arad nekünk a magyar Golgota”

Komáromban hagyományosan a Klapka téren kezdődött az aradi vértanúk és a komáromi vár hősei tiszteletére a Csemadok Komáromi Városi Alapszervezete és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében rendezett megemlékezés. A dél-komáromi Duna Népdalkör előadásában először a Szózat hangzott fel a téren, majd Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színész Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeményéből adott elő, ezt követően a Selye János Egyetem oktatója, Simon Szabolcs mondott ünnepi beszédet.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

Komárom gyászszalaggal átkötött díszlobogója előtt a város elöljárói, a politikai és a civil szervezetek, az oktatási intézmények képviselői megkoszorúzták Klapka György szobrát.

A Himnusz eléneklése után közösen az Anglia parkba, az aradi vértanúk emlékoszlopához vonultak a megemlékezők, ahol előbb Bukovszky Orsolya Arad hőseit idéző népdalt énekelt, majd a Selye János Gimnázium diákjai, Bangha Roland egy ismeretlen szerző Historiás ének az aradi vértanúk emlékére című művét adta elő.

A koszorúzás előtt Kustyán Ilona, nyugalmazott gimnáziumi tanár mondott beszédet a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület nevében, őt Bajcsi Tünde, a Komáromi Művészeti Alapiskola növendéke követte a Klapka induló eléneklésével.

Komáromban sosem feledkeznek meg az aradi vértanúk mellett a komáromi vár hőseiről sem. Kustyán Ilona úgy fogalmazott, Arad nekünk a magyar Golgota, majd emlékeztetett a komáromi vár két korábbi várkapitányára, akik szintén az áldozatok között voltak. Török Ignác honvéd vezérőrnagyot, hadimérnököt a kötél általi halálraítéltek közül másodikként végezték ki Aradon, Lenkey János honvéd tábornok pedig megőrült zárkájában, elborult elmével az aradi várban hunyt el. (SZE)

Főhajtás a vértanúk előtt a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskolában

Október 6-án a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskolában emlékórát tartottak, felidézve a hős honvédtábornokok önzetlen és bátor jellemét, akik 168 év távlatából is példaképül állnak diák és tanár előtt egyaránt. Ezért is őrzi a tanintézmény történelmi lépcsőházának 1849-es évet jelző garádicsa az Aradi vértanúk emlékét.

Nothart Erika igazgatóhelyettes köszöntőjében elmondta, hogy az aradi vértanúk kultusza és legendája a kivégzés napján elkezdődött, hisz a gyászoló tömegek már órákkal a tragédiát követően, imádkozva zarándokoltak a helyszínre. Az 1848-49-es évek eszméi és a tábornokok helytállása az elmúlt évszázad és évtizedek alatt erőt adó üzenet volt a nemzetet ért veszteségek, megaláztatások idején, fénylőn mutatva az utat a hallgatás éveiben és a történelem vérzivataros időszakaiban egyaránt.

Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma

Önző korunkban mindenki csak magára gondol, legföljebb szűk családjára. Vajon vannak-e még nagy jellemek, akik a közösségért áldoznak, miként tették azt a vértanúk és az üldözöttek 1849-ben? Akik tudásukat, erejüket, vagyonukat, munkájukat áldozták fel a haza és a nemzet oltárán. Akik a csatában estek el. Akik ennél is többet áldoztak, életüket adták eszményeikért, az igazságért, a szabadságért és vértanúkká lettek, mártírhalált haltak.

Az ő emléküket elevenítették fel Kunyik Éva tanítónő vezetésével az iskola 5. és 6. osztályos tanulói, azzal a történelmi megemlékezéssel, mellyel visszaidézték az 1849-es őszi napok történéseit. (BK)

Minden cselekedetünkben, választásunkban, döntésünkben vezéreljen az aradi vértanúk példája

Az aradi vértanúk emléknapjának előestéjén, mint ezekben a napokban számos más felvidéki településen, Nagymagyaron is megemlékezést tartottak. A helyi alapiskola tanulói méltó módon idézték fel az Aradon kivégzett honvédtisztek áldozatának értékét. Képek, filmrészletek jelenítették meg a hősöket, és a felolvasott életrajzi elemekből a résztvevők megismerhették kinek-kinek a származását, nemzetiségét, családi állapotát. A kultúrműsor, majd a Himnusz közös eléneklése után az emlékezők a Nagymagyari Kulturális Közösség (NAKK) meghívására a Kárpátaljáról Nagymagyarra származott Leszkay Károly honvédhadnagy helyi temetőben lévő sírjánál helyeztek el koszorút.

Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma

Leszkay Károly az 1848-49-es szabadságharc idején 24 éves volt, emlékét az 1905-ben bekövetkezett halála óta féltve őrzik a csallóközi nagyközségben. Síremlékénél Pőcz Ibolya, az NAKK és az MKP helyi alapszervezetének elnöke emlékező beszédében a XXI. századi párhuzamokra is felhívta a figyelmet: „Arad gyertyái az erkölcsi példát világítják meg nekünk. Tanuljunk történelmünk nagy alakjaitól, és a mai nagymagyari valóságban addig nyújtsuk egymás felé a kezünket, míg átér ideológiai, politikai, hatalmi szakadékok felett. Minden cselekedetünkben, választásunkban, döntésünkben vezéreljen az aradi vértanúk példája, tegyük úgy a dolgunkat, hogy az utókor büszke lehessen ránk, ne a széthúzás és a viszály jellemezze és töltse ki mindennapjainkat, hanem a közös élhető jövő érdekében történő munkálkodás” – hangsúlyozta Pőcz Ibolya. (HA)

Felvidék.ma