Aradi vértanúk - Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás az Országház előtti Kossuth téren, ahol ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, 2020. október 6-án. MTI/Bruzák Noémi

Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

Aradi vértanúk - Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth téren az aradi vértanúk emléknapján, 2020. október 6-án. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. MTI/Bruzák Noémi

A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszter mond beszédet.

Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Aradi vértanúk - Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az aradi vértanúk emléknapján 2020. október 6-án, az Országház előtti Kossuth téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját. MTI/Bruzák Noémi

Áder János: a vértanúk hősi halálából erő lett

Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt: 1849. október 6-a az aradi tizenhármak kivégzésének évfordulója, „egy dátum és egy szám”, amelyet már iskoláskorunkban megtanultunk. Hozzátette: a dátum és a szám „keveset mond el a rideg valóságról, a fájó részletekről”, pedig annak a napnak a drámája „nagyon is személyes, nagyon is emberi volt”.

„A lövések és a megfeszülő kötelek tizenhárom életnek vetettek véget. Tizenhárom egyedi, megismételhetetlen sorsnak” – mondta. Hozzátette: a magyar honvédsereg 12 tábornoka és egy alezredese korra, származásra, vallásra, habitusra és ízlésre nézve különféle volt, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorba született, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott, és olyan, aki más nemzetiségű létére magyar asszonyt vett feleségül.

„Atyai jóbarátok, hűséges fegyvertársak és örökké vitázó, kemény ellenfelek voltak. Különböző jellemek, akik egyek lettek a halálban” – mondta az államfő.

Áder János kiemelte: „az aradi tizenhármak ártatlanságuk bizonyosságával végezték be életüket és mélységes aggodalommal hagyták hátra szeretteiket, akiktől nemcsak az elválás volt iszonyú, de annak tudata is, hogy a megbélyegzés, az igaztalan vád az ő fejükre száll”.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, 1849. október 6-a a „példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja”, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált.

„A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló”, a következmények pedig gyászosak voltak – tette hozzá. „De végül Damjanichnak lett igaza – folytatta –, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: +A haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!+”.

„A hősi halálból valóban erő lett – mutatott rá a köztársasági elnök. Örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet. Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés a ’48-as célokat váltotta valóra” – mondta Áder János.

A köztársasági elnök szólt arról is, hogy az elmúlt esztendőkben október hatodikán több olyan településen járt, ahol a helybéliek évről évre saját mártírjaikra emlékeznek: egy tanítóra, lelkészre, nemzetőrre, papra, honvédra, „valakire, aki egykor ott született, közülük ment katonának, értük áldozta életét”, aki „a maga közösségében hitet tett az új, polgári Magyarország mellett és példát mutatott hazaszeretetből”. Hősök, akiknek a nevét büszkén adják könyvtárnak, iskolának, hősök, kiknek sírjára, emléktáblájára, szobrához mindig kerül virág.

„Ha tudjuk, mi történt velük, ha számon tartjuk életüket, felidézzük halálukat, akkor ez a nap nem csak a gyász, a végső, nagy csönd miatt lesz fontos. Nemcsak a vértanúságot hirdeti, hanem az emberhez méltó életet is. Hűséget, hazaszeretetet. Az emberi tisztesség értékét. A méltósággal viselt sorsot. Követendő példát. Az igazságot” – hangsúlyozta az aradi vértanúk emléknapján mondott beszédében Áder János köztársasági elnök.

MTI

3 hozzászólás

  1. antal m.

    ,,EGYEK LETTEK A HALÁLBAN,, idézet fentről, –mondta Áder János államfő.
    ,,De végül Damjanichnak lett igaza: –A haza ügye szent volt s a mi, halálunk új erőt ad neki!,, idéztem fentről. Minket akiket elszakítottak később attól a megszenvedett hazától, – csakis kegyelettel emlékezünk meg, a vértanúkról!

    Válasz
  2. Mikitata

    Dutka Ákos
    OKTÓBER 6.

    Hiába hordták szét szentelt kövét,
    Arad oltára évről évre nő,
    Míg fiat szülnek rab magyar anyák,
    Mindig sugárzóbb éltető erő.

    Oltár marad, mert él a gondolat,
    Melyért október vérrel áldozott:
    Ki lelket öl és népeket igáz,
    A hóhér örökké százszor átkozott.

    Örökké él a szent magyar Arad,
    Mert a Szabadság vesztőhelye volt,
    Él örökké minden gondolat,
    Melyért mártírok szentelt vére folyt.

    Arad az intő örök nagy tanúnk,
    Minden zsarnokság egyszer véget ért
    S feltámad minden mártír gondolat,
    Melyért hóhérok csapoltak vért.

    Vigasztaló nagy oltárunk előtt
    Tanítsd meg hát serdülő fiad,
    Bármily sötét a magyar éjszaka,
    Egyszer majd mégis nekünk is virrad.
    Arad oltára, széthullott kövét
    Lelkünk piacán rakjuk össze hát,
    Hadd ragyogjon át örök tüze
    A csillagtalan nagy magyar éjszakát!

    (1938)

    Válasz
  3. TÓDUCZ

    Érdekesnek tartom, hogy az idén nem olvastam sehol, hogy a Maros megyei vagy városi UDMR, az Izsák úr SZNT-je, a Maros megyei és városi EMSZ és a legfrissebb Soós, valamiféle megemlékezést szerveztek volna Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékművénél.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük