A romániai önkormányzati választások előtt szükséges újra leszögezni: Székelyföld önkormányzataira sokkal nagyobb felelősséget ró a székelység történelmi helyzete. A helyi gazdálkodás összetett és nehéz feladatain túl, nekik Székelyföld területi autonómiájáért is fel kell vállalniuk a küzdelmet.

Ők a megválasztott, törvényes képviselői Székelyföld településeinek, és a régió történelmi helyzete, jelenlegi közigazgatási besorolása révén őket terheli a székelység jövőjének felelős alakítása. A választóknak ennek tudatában kell dönteniük, és ennek megfelelően kell megfogalmazniuk elvárásaikat.

2012-től 63 székelyföldi önkormányzat tett határozatban hitet Székelyföld autonómiája mellett. Ennek megvolt a megfelelő visszhangja az európai politikában, így napirendre tűzte az Európa Tanács Regionális és Helyi Tanácsának Kongresszusa.

A folyamat néhány éve elakadt, holott Székelyföldön közel másfélszáz önkormányzat van, ebből a 63 még akkor is kevés, ha a székely városok, Marosvásárhely kivételével ezt a határozatot már elfogadták. Nem véletlen a kormánymegbízottak viszonyulása, és az a tény, hogy eljárásokat indítottak e határozatok megsemmisítéséért.

Jóllehet, a határozatok egy kérést és egy igényt fogalmaznak meg és nyilvánvaló, hogy sem egy kérést, sem egy igényt nem lehet még törvényszéki határozattal sem megsemmisíteni! Tekintsünk az önkormányzati választásokra is azzal az igénnyel, hogy olyan polgármesterek, önkormányzati képviselők irányítsák a következő négy évben Székelyföld településeit, akik elkötelezettek Székelyföld területi autonómiája mellett.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke