A mikóújfalusi születésű, 30 éves Mikola Csongornak különleges képessége van: élefazssiv lészeb, vagyis visszafelé beszél. Eddig csupán barátait szórakoztatta ezzel, de úgy döntött, vállalja a nyilvánosságot, és megmutatja a visszafelé-beszélő tudását.

Rövid tesztünket jelesen oldotta meg, gondolkodás nélkül mondta visszafelé a megadott szavakat, majd hosszabb mondatokat is.

– Megtudhatnánk, kicsoda is Mikola Csongor? Mikor derült fény különös tehetségére?

– Mikóújfaluban születtem, ott, illetve Sepsiszentgyörgyön végeztem iskolai tanulmányaimat. Közigazgatás szakon végeztem, ám nem kaptam munkát a szakmában, így kőfaragó inasként munkálkodtam, illetve időközben asszisztensképzőt is elvégeztem, majd külföldön egy idősotthonban dolgoztam. Nem fizettek jól, így hazajöttem, és végül itthon sikerült munkát találni. A szüleim szerint 5 éves koromban derült ki, hogy visszafelé tudok beszélni.

– Hogy jöttek erre rá?

– Azt mesélik, gyermekként több alkalommal „összevissza” beszéltem, el is akartak vinni orvoshoz. Édesapám gondolt egyet, és mielőtt szakemberhez fordultak volna, leírta, hogy mit mondok. Aztán észrevette, hogy visszafelé olvasva értelmes mondatok állnak a papíroson. Egyedül a kettős mássalhangzókat (az sz, zs, gy, ty-t) nem fordítom meg, valamiért hallás szerint mondom ki, ha gondolkodás nélkül kell visszafelé mondanom valamit. Tudnám úgy is, hogy ezeket is megfordítom, ám ez nehezebben megy.

– Mikor mutatta meg képességét másoknak is?

– Szüleim nem tulajdonítottak nagy jelentőséget neki, és sokáig én sem foglalkoztam vele. Később, baráti körben, május elsején, szilveszterkor, vagy hasonló összejöveteleken a lap és a ceruza mindig előkerült, folyton teszteltek, és csodálkoztak a megfordított mondatokon.

– Nem gondolt arra, hogy gyümölcsöztesse tehetségét?

– A barátaim biztattak, hogy menjek tévés tehetségkutatókra, meg hasonlók, de hamar beláttam, ha egy fordulón továbbmennék, tovább már nem lehetne fokozni, míg a világ nem lehetne elkápráztatni ezzel a zsűrit. Nem tudom, mit tudnék ezzel a tehetséggel kezdeni a közlejövőben, ezért is örülök ennek a beszélgetésnek, hátha a cikk megjelenése után érdekes ötlettel, tanáccsal rukkol elő valaki. Azt tudom, hogy a világon még vannak hozzám hasonló emberek, akik nagy népszerűségnek örvendenek tehetségük miatt. Én nem akarok ebből meggazdagodni, de szeretném, ha több emberrel megoszthatnám ezt a tehetségemet.

– Verseket is ír. Erről mesélne?

– Kisiskolás koromtól írok verseket, de csupán egy hete osztottam meg először közösségi oldalon is ezeket. Nem tudom, hogy verstanilag mennyire megfelelőek, de jól esik, hogy már többen jelezték, tetszett nekik, mi több, akadtak szép számban olyanok is, akik várják a következő írásaimat. Szüleimet is megleptem a verseimmel, biztattak, hogy ne hagyjam abba az írást.

Tinca Teddy / Székely Hírmondó