1949 után a csíksomlyói búcsú megszervezését a hatóságok teljesen ellehetetlenítették. 1949-1989 között csak zárt körben, a somlyói kegytemplomban lehetett megtartani.

Az 1989-es forradalmat követően újra lehetségessé vált a szabad vallásgyakorlás, melynek következtében a csíksomlyói ferencesek ismét megrendezhették a pünkösdi búcsút. A két főszervező Bertók Albert ferences házfőnök és Márk József voltak. Márk szerint 1990-ben a „régi hagyományokat” szerették volna visszaállítani, azonban még őket is meglepte, hogy már a legelső alkalommal közel 80 ezer zarándok vett részt az eseményen.

A szentmisét a kegytemplom kertjében tartották meg, de helyszűke miatt 1993-tól kezdve minden évben a csíksomlyói nyeregben, az ún. Hármashalom Oltárnál tartják. A szentmisét Bálint Lajos püspök celebrálta (az Erdélyi Püspökséget egy évvel később emelte érseki rangra II. János Pál pápa), Jakubinyi György segédpüspökkel együtt, akit kevéssel korábban, 1990. április 29-én szenteltek püspökké Csíksomlyón.

Zarándokok vonulnak ki az ún. Jézus-hágón a Kissomlyó-hegyén lévő Salvator kápolnához. A hagyomány szerint ezt megkerülték, majd a Szent Antal kápolna mellett jöttek le
Márk József, a búcsú egyik szervezője
Zarándokok a Salvator kápolnánál
Bálint Lajos és Jakubinyi György úton Csíksomlyóra
„Keresztalja” a Somlyó oldalában
Gyülekezés a csíkszeredai Szent Kereszt templom udvarán
…és az első körmenet Csíksomlyóra
A labarum a somlyói búcsú jelképe. A jelenlegi labarumot 1873-tól használják
A labarum a Kissomlyó hegy oldalában
A labarumot a hagyomány szerint a csíkszeredai Római-katolikus Gimnázium eminens férfi végzősei vitték. Napjainkban ezt a feladatot a helyi Segítő Mária Római-Katolikus Gimnázium növendékei látják el. A kiváló képesítés mellett azonban legalább annyira fontos a jó fizikum
Egy „keresztalja” úton Csíksomlyóra
Zarándokok úton a Salvator kápolnához, a háttérben látszik a kegytemplom

Írta Kovács Szabolcs / A képeket Kovács Sándor készítette / Erdélyi Krónika