Az erdélyi regény - Önkritika és magatartásváltás szükségeltetik

Tamás Dénes (jobbról) kérdéseire válaszolva Vida Gábor rámutatott néhány fájó igazságra Erdéllyel kapcsolatosan

Keserűséggel átitatott, öniróniától és önostorozástól sem mentes, de humorral is tűzdelt, valamint jövőt érlelő Vida Gábor Marosvásárhelyen élő író legújabb, Egy dadogás története című regénye, melyet a múlt héten mutattak be Sepsiszentgyörgyön, a Tein Teaházban.

Mit jelent neked Erdély? – szegezte a szerzőnek már a találkozó kezdetén a látszólag egyszerű, mégis összetett választ igénylő kérdést beszélgetőtársa, Tamás Dénes egyetemi tanár, író. Ez pedig nem csak az est hangulatát határozta meg, hanem irányt szabott a társalgásnak is. Nem véletlenül, hiszen a budapesti Magvető Kiadónál megjelent, 375 oldalas kötet minden sora erről szól tulajdonképpen. Még akkor is, ha Vida ezt sajátos módon a családja és saját története elmesélésén keresztül fogalmazza meg, illetve érzékelteti. Ezzel pedig már választ is adott az elhangzott kérdésre: mindent. Éppen ezért megengedheti magának, hogy köteteiben vagy a vele folytatott beszélgetések alkalmával olykor megdöbbentő kijelentéseket tegyen Erdéllyel és a családjával kapcsolatban. A kettő léte és sorsának alakulása ugyanis szorosan összefügg, és ez utóbbi tagjainak a viselkedése, valamint magatartása határozza meg.

Egyik ilyen, az est folyamán is elhangzott kijelentése az volt, hogy Magyarország Trianonban történt feldarabolása Magyarország rovására is írható. És mielőtt a hallgatóság felháborodhatott volna, ezt érvekkel támasztotta alá. Felidézte ugyanis, hogy bár a románok váratlanul és teljesen amatőr módon támadták meg 1916-ban az Osztrák–Magyar Monarchiát, pillanatok alatt elfoglalták, felégették és végigrabolták Erdély tetemes részét. És ez azért eshetett meg, mert egyetlen katona sem volt a határon, aki az országot megvédhette volna, a kiürítési tervet viszont szinte azonnal kidolgozták. És 1918-ban a románok ismét, mint kés a vajba, úgy hatolhattak be Erdélybe – mert ekkor is csak kiürítési terv létezett. Ráadásul a magyar kormány ellenállás helyett lefegyverezte és szélnek eresztette a hadseregét.

A csontig metsző, viszont az egyéni és közösségi talpra álláshoz szükséges önkritika gyakorlása a könyv tartalmának végig szerves része marad, mint ahogy a bemutatóján elhangzott beszélgetésnek is jellemzője volt. Így a szerző önsanyargató egyszerűséggel például azt is kimondta, hogy míg a halk szavú és italt csak nagyon ritkán fogyasztó értelmiségi székely nagyapját még a család sem vette komolyan, addig az alkoholista alföldit a férfiak mintaképének tekintették. Az első ugyanis nem felelt meg a népben rögzült elvárásoknak, a másik azonban – az akaratát következetesen érvényesítő magatartása okán – igen. Még akkor is, ha előrelátható volt, hogy ez a hozzá közelállóknál hosszú távon tragédiákat okoz. Az alföldi nagymama például idejekorán belesavanyodott ebbe, és a náluk nevelkedő Vida dadogást és felnőtt korában alkoholizmust okozó lelki sérülést szenvedett.

Kérlelhetetlen önkritikára, a kendőzetlen igazsággal való szembenézésre és magatartásváltásra van tehát szükség. A regény ismertetése és Tamás Dénesnek az írójával folytatott beszélgetése során legalábbis a mi tudatunkban ez a végkövetkeztetés kristályosodott ki.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

18 hozzászólás

  1. antal m.

    Kedves Tóducz! A Monarhia megbukása idején: ,,A központi tiszti és katonatanács Bécsben székelt,- ahol Maniu mintegy szaz tisztből alakitotta meg a bécsi románkatonatanácsot, amely 5 ezer fős /román nemzetíségű/ gyalogezredre támaszkodott, – s Wiener Neostadban is voltak katonák.,,– idéztem egy MTA kiadott könyvből.
    Ezeket, románia országába fogadta vissza! …E példaként gyengült le a Birodalom, de nem Magyarország javára!
    Példáztam!

    Válasz
  2. antal m.

    Kedves Tóducz! Minden l…b..ás, fel ér egy dicsérettel,-ne koptassa az agyát fölöslegesen!
    Választ akart,- ime szÍvessen teszem:
    1.Tanulmányaim, Önt ne zavarja sose, mert ahhoz nincs köze,- Önt is ismerik és véleményezik,- de megy tovább az élet. Senkit itt ne gyalázón, mert nem etette!
    2. Az Osztrák-Magyar Monarghia felbomlott dérrel-durral /ismert/1918 nov.3-án ,Podovában aláirták a fegyverszünetet, Edel Von Webeau Viktor Weber tábornok jelenlétében.
    Megkezdődőtt az önálló államok megteremtése.-anyaországához tartozóan mindenkinek.
    A O.M.M.háború előtt területe676,6 négyzet kilométer,51,3 millió fő,-12 nagy csoportra oszlik.
    1919. nov.16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot, megszüntetve a függetlenséget, a Habzburságtól. Magyarország vesztesen jön az I vllágháborúból, saját területe 92.833 négyzetkilométer marad.
    A felbomló Monárchia sereg és csapatársi tisztjei,katonái kivétel nélkül a szülőföldjükre igyekeztek az új államiságok haderejébe, hol látták biztosítva a jövőjüket. Különösen a Szerbek, Románok,Cseh-szlovákok, stb.
    Odajutottak, hogy a magyarországi csapat testek közösen és honvédek egyaránt,- állománya tömegesen szerelt le. Linder Béla alezredes, a kormány hadügyminisztere ezt jelenti ki: ,,Nem akarok többé katonát látni, amely a helyzetet csak rontották,,! Majd 1918 nov.9-én leváltják, Bartha Albert alezredessel.1918 dec.12-én,… tüntetést szerveztek ellene, és lemondott.
    Bonyolódtak a dolgok,Vörös Hadsereget hoznak létre, kezd erősödni a katonaság már 15o ezer főre, igy sem csendesednek a bonyodalmak! !
    192o .június 4 én Nagy Trianon Palotában aláírják Versailles-ben a békeszerződést. Egy tóll vonással Magyarország elvesztette országa területe 2/3-a részét,- közte Erdélyt 1o2 ezer négyzet kilométer területet.
    ÖRÖMÖMRE SZOLGÁL HA TUDTAM JÓ VÁLASZT ADNI!
    Tisztelettel.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves antal.m., szerintem, új területről szó sincs, csak a régiről jócskán zsugorítva. Szintén tisztelettel.

      Válasz
  3. antal m.

    APROPÓ! ,,magyar kormány ellenállás helyet lefegyverezte és szélnek eresztette hadseregét.,, Így EZEK nem igazak!
    Ne feledjék:
    –Magyarország alig különül el az Osztrákoktól mert,,Osztrák-Magyar Monarchia,, volt.
    –A szétválás azzal járt, hogy Magyarországot legyengítették-lefegyverezték hadilag a padlóig. Nem volt fegyvere, katonasága,hadi felszerelése kezdetekben.
    –Tehetetlen volt az új területe épségét katonailag jól átfogni-védeni!
    –A fejlemények tartósak voltak ,I világháborús időkben,-nagy volt a hadi gyengélkedés Magyarországon és egész Trianonig s tovább is elhuzodótt!
    –Az ellenség mind ezt figyelembe vette! ! !

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves antal.m.,, miként tetszik azt érteni, hogy: “Tehetetlen volt az ÚJ TERÜLETE (k.t) épségét katonailag jól átfogni-védeni!”? A szővegében levő többi logikai bukfenceiről nem írók, mert nem akarok hÍMES TOJÁSOSODNI.

      Válasz
  4. hÍMES TOJÁS

    Idézet: “…Magyarország Trianonban történt feldarabolása Magyarország rovására is írható” …. “És 1918-ban a románok ismét, mint kés a vajba, úgy hatolhattak be Erdélybe – mert ekkor is csak kiürítési terv létezett. Ráadásul a magyar kormány ellenállás helyett lefegyverezte és szélnek eresztette a hadseregét.” — Meglehetősen elnagyolt és ezért történelmietlen ez a leírás! Az említett időben Erdély annyira része volt Magyarországnak, hogy még egy erdélyi sem “tehet úgy” mintha erről nem tudna!!! Vagyis az 1916-os vagy 18-as erdélyi csak úgy kritizálhatja a magyarokat, hogy magát is azok között, a felelősök között TUDJA!!!
    Mert szerintem ócska választott “megoldás” az, amikor baj idején hirtelen az erdélyi magyarból “csak-erdélyi” lesz, aki magyarként már nem létezik, tehát nem felelős./!!!/
    Sajnos valamiért az erdélyinek a bajban különleges érzéke van “elhatárolódni önmagától”, vagyis a magyarságától./!!!/ És így háríthatja a felelősséget a “magyarokra”./!/ De ez csak ügyes és nem szép “megoldás”!
    Továbbá “Magyarország rovására” írni valamit, amiért tudhatóan, megnevezhetően néhány politikus felelős, néhány személyen múlt, ez így hülyeség!
    A magyar nép SOHA NEM VÁLASZTOTTA MEG VEZETŐJÉNEK Károlyi Mihályt. Ezért amit Károlyi tett, azért Károlyi felelős. És nem felelős Magyarország, mert nem felelős a magyar nép sem.
    Remélnünk kell, hogy Vida pontosabban fogalmaz a regényben, mint Bedő ebben a cikkben.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves hÍMES-hÁMOS, Ön egy olyan ország és egy olyan nép dolgait igyekszik mentegetni, amely területének 2/3-át tehetségesen elkotyavetyélte. Ön, a mai szűk Magyarország határain túlra, önhibájukon kivül rekedt magyarjait macerálja egyfolytában és őket unszolja önreflexióra, megbánásra, meg miegymásra. Holott a Kárpát-medencei magyarság dolgait inkább a központból irányították, mint a végekről. Bp. közelebb volt Bécshez, mint mondjuk Kolozsvár, hogy ne menjünk keletebbre. Ne bagattelizálja az agy szerepét és ne hárítsa az agy felelősséget a végtagokra! Nem a farok csoválja a kutyát.

      Válasz
      • Nyilas

        Kedves Tóducz úr.
        Kevés dolog van, amivel himes tojással egyet értenék, most viszont sajnos igazat irt. Önök tényleg úgy viselkednek, mint ha Erdélynek soha nem lett volna köze Magyarországhoz, és csak elszenvedője lett volna a magyar államnak.
        Kedves uram, az önhibájukon kívül határon túlra szakadt magyarok pontosan olyan polgárai voltak a hajdanvolt Magyarországnak, mint a dunántúliak, vagy kunságiak.
        Vagy úgy gondolják, hogy Bihar nyugati részén lakók felelősek, az önök sorsának alakulásáért, a keleti részén élők meg elszenvedői? Vagy ugyanígy a szatmáriak?
        Talán végig kellene gondolniuk azt, amikor Budapestet hibáztatják Kolozsvárért, hogy hány erdélyi politikus volt azokban a budapesti kormányban, akiktől önök számon kérik, a …mit is?
        Mert nem csak akkor erdélyi, meg a mai határon túli valaki, amikor a mellünket kell verni egy Arany Jánosért, Adyért, Benedek Elekért, Bartókért, hanem akkor is, amikor a székelyudvarhelyi Rajk László, a szilágycsehi Kun Béla, az adai Rákosi Mátyás, vagy a fiumei Kádár János kerül szóba.
        Melyik “agy” szerepét nem kell bagatellizálni Tóducz úr? Amelyben olyan nevek szerepelnek mint a borosjenői Tisza Kálmán, és fia Tisza István, Vagy a gernyeszegi Bethlenek, a dési Telekiek?
        Aztán ha jól tudom a Károlyiak sem a mai magyarországi származékok

        Válasz
        • Tóducz

          Félre tetszett érteni kedves Nyilas, örvendek, hogy ki tudtam nyítani a zsebében a kacort. Beszélgessünk, mert csak így lehet a dolgokat helyre tenni. Én úgy tudom, hogy Bartők bánsági volt, Benedek Elek nem politizált (csak egyik Magyarországra vetődött útóda: Lengyel László, keveri ott a kakaót, Benedek Marcell és Benedek István a saját szakterületükön “politizáltak”), Nagykároly Pártiumban található és Szalonta is. Bethlenek és Tiszáék, hol innen, hol onnan voltak a történelem folyamán. Hogy ne TOJÁSODJAK meg,, az Ön által emlitett úriemberek az akkori Magyarország területén születtek! Én a határon túlra,, önhibájukon kivül, máshová reked,t maiakra gondoltam. Tisztelettel Elnézést kérek a felizgatásáért.

          Válasz
          • Nyilas

            Úgy van ön ezzel tisztelt Tóducz úr, mint az egyszeri kanász a kocával. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
            Ha mi buta magyarországiak azt mondjuk, hogy Nagyvárad az nem Erdély, akkor kioktatnak, hogy ma már Erdélynek nevezünk minden Romániához csatolt területet. Ha meg úgy kívánja vitatkozó kedvük, akkor arról, hogy Nagyszentmiklós az Bánátban van.
            Mellesleg csak megjegyezném, hogy ön az előző soraiban “a mai szűk Magyarország határain túlra, önhibájukon kivül rekedt magyarjai”-ról beszélt.
            Egy kicsit széteshetett most Tóducz úr, mert nem feltételezem önről, hogy ne tudná, Benedek Elekről, hogy Képviselő volt 1887-92 ig, az akkori Magyar Országgyűlésben. Meg azt is, hogy 1890-tól a szabadkőműves páholy tagja is volt. Elég nehéz ezt “nem politizálásnak” nevezni.
            Ezen kívül is, ugyanúgy mint a Bethlenek és a Tiszák is, hol hol innen- hol onnan volt.
            Bár az előbbiek esetében hol innen-hol onnan-ról nem lehet beszélni, mert ük még innen is-onnan is ugyanott voltak.
            Egy kicsit összefogottabban Tóducz úr, mert a vita arról szól, hogy ” Magyarország Trianonban történt feldarabolása Magyarország rovására is írható.”. és önök úgy tesznek, mint ha önök nem, csak mi tartoznánk bele abba a Magyarországba amely felelős Trianonért, és önök, mint külső szemlélők, csak elszenvedői lennének

    • Sorok-Soros

      Tojas ur,nem is olyan reg azt irta,hogy csak olyan dolgokrol ir ami bizonyithato es igaz.,, Tovabba Magyarorszag rovasara irni valamit,amiert tudhatoan megnevezhetoen nehany politikus felelos,nehany szemelyen mult,ez igy hulyeseg,, Talan be is bizonyitana? Az meglehet hogy igaznak hiszi! De hiszi a piszi. Semmilyen nemzetkozi egyezmenyert nem lehet okolni nehany szemelyt. Annal melyebb az ok. Meg tajekozodnia kellene.

      Válasz
    • Bedő Zoltán

      Bedő ebben a cikkben azt írta kedves uram, amit Vida szájából a bemutatón elhangzott! Természetesen nekem is megvan a saját véleményem erről a dologról, de ezt nem fogalmazhatom meg egy beszámolóban.

      Válasz
      • Tóducz

        Korrekt.

        Válasz
    • Dobai

      Kedves hímes Tojás hölgyem, ön a legértelmesebb beírok egyike,
      csodálkozóm, hogy kiszúrta azt a mondatot és kicsit túlmagyarázta.
      Ugyanis ott van az a is, ami az egész mondat jelentését megválóztatja.
      Az iró nem azt mondta, hogy Trianon M.ország rovására irható,
      hanem azt, hogy M.ország rovására is. Hol itt a valotlanság?
      Kezitcsokolom.
      A többi mélykrítikusnak azt tanácsolom, hogy elöször vegyék
      meg a könyvet, olvassák él és csak azután nyomják a kritikát.
      Lefogadom, hogy egyikük sem olvasta!
      Önök most rosszabbul néznek ki, mint azók a purdék akik találtak
      egy patkót és össszeverekedtek azon, hogy ki üli meg elsőnek a lovat.

      Válasz
    • Sorok-Soros

      Mostmar nem tudom,hogy urnak vagy holgynek szilitsam himes Tojas? Ha van annyira (tokos) vagy vermes,esetleg tudomasunkra hozhatja. Csak azt szeretnem megkerdezni,hogy tulajdonkeppen a MAGYAR NEP mikor is valasztotta meg a VEZETOKET szabadon??? Mert hogy valasztas,vagy szavazas,vagy jovahagyas (nevezheti aminek akarja) az volt es lesz. Mert maga(cska) csak az igazat mondja (irja) mindig!!! Egyebkent kibol is all(ott) a Magyar nep akinek szava is volt(van) barmilyen a nepet ,nemzetet erinto kerdesekben???? Varom a mindent tudo,csak az igazat mondo valaszat!! Kerem ne hagyjon valasz nelkul.

      Válasz
  5. antal m.

    Engem érdekelnek a valósabban írt regények a maiak, olyan mint ,,önkritika és/ vagy/ magatartás váltás szükségeltetik,, —mert ezek mai fontosságok,- elkerülni-ki küszöbölni a hibáinkat! Ugyan–,ha történtek valóságait kiemelik!
    Nekem mindig tetszettek az itthoni írók művei-regényei:
    –Ábel, Tamási Árontól.
    –És mégis mozog a föld, Az arany ember, Jókai Mórtól.
    –Heródes napjai, Sűtő Andrástól,
    –Falú.város.civilizáció, Egyed Ákostól, írói történetiségei, stb.
    Mert ezek az írók a mieink és nyelvünkön írnak-beszélnek!
    Na jó, ettől,-mindent lehet olvasni!
    Mellőzőm a kitéréseket.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves antal.m., Ön kitűnő aktívista alkat, mindenben beleszól, amihez nem ért, Amihez nincs se iskolája, se tudása, se hozzáértése, stb., csak bedobott véleménye!

      Válasz
  6. Tóducz

    Igazi erdélyi magyar regényírásról és regényírókról nem lehet irodalmilag dumálni. Az erdélyi magyar “regényt” gyártok általában a családi egyvelegűket, vagy saját jelentéktelen megéléseiket regényizálták. De az előbbit se tudták (a teljesség igénye nélkül) egy Roger Martin Du Gard, egy Thomas Mann, egy Jhon Steinbeck, egy Dosztojevszki, egy Tolsztoj, egy Romain Rolland, stb., szintjén regénnyé gyúrni. Erdélyben, a helyben szőtt magyar regény, nem regény a regény értelmében, csak annak csúfolják az abból élők.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük