A 112-es egységes segélyhívó számra beérkezett hívásoknak több mint felét nem indokolta sürgősségi ügy a tavalyi esztendőben – közölte hétfőn az AGERPRES hírügynökséggel az 112-es Sürgősségi Hívások Egységes Országos Rendszere (STS).
Az intézmény adatai szerint az 112-es szám diszpécserszolgálata 2018-ban 12.735.836 hívást fogadott. Ebből mindössze 5.748.787, azaz 45,1% volt valóban sürgősségi ügy, amelyeket a mentőszolgálatnak (57,8%), a rendőrségnek (22,4%), a katasztrófavédelemnek/rohammentősöknek (16,2%), a csendőrségnek (3,4%) vagy más intézményeknek továbbítottak.
A legtöbb nem sürgősségi jellegű hívás Maros megyéből érkezett (68,1%), ezt követi Kovászna megye (65,8%), Vrancea (64,1%), Gorj (64,1%), Călărași (63,6%) és Argeș (63,5%). A statisztika szerint naponta átlagosan 18.000-szer hívják fel az 112-es számot olyan ügyekben, amelyek nem igényelnek azonnali segítségnyújtást.
Az indokolatlan esetek zömében (63%-ban) az emberek a zsebükben tartott mobilkészülékről véletlenül hívják fel az egységes számot („pocketdialing”, azaz „zsebből hívás”). A szabályzat értelmében a diszpécsernek 15-20 percen át kell tartania a vonalat, akkor is, ha senki nem szól bele a telefonba, majd kétszer vissza kell hívnia azt a számot, ahonnan a hívás érkezett. Ez rengeteg idő- és energiaveszteséget jelent, teszi hozzá a közlemény.
Az esetek egyharmadában a hívó személyek olyan információk felől tudakozódnak, amelyek nem tartoznak az 112-es sürgősségi szolgálat kompetenciáihoz. Volt például betelefonáló, aki arra panaszkodott, hogy nem tudja visszacserélni az üzletben megvásárolt holmit, vagy arra, hogy nappal is ég az utcai lámpa. Egyesek a mobiltelefonjuk kártyáját akarják az 112-es számon feltöltetni, a vasúti menetrend felől érdeklődnek, a metrójegyek miatt elégedetlenkednek, illetve a pontos dátumot vagy órát szeretnék hallani a diszpécsertől. A „rekordot” egy bukaresti illetőségű személy tartja, aki 2018 első tíz hónapjában 21.567-szer hívta fel az 112-es számot.