Fotó: rferl.org

Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot kedd délután az Európai Bizottság.

Macedónia és Albánia előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, a “reformfolyamatnak és a korszerűsítésnek” ugyanakkor folytatódnia kell, ez az érintett államoknak és az Európai Uniónak is érdeke.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, mindkét országban történtek előrelépések, azonban további komoly erőfeszítésekre van szükség. Egyebek mellett figyelmeztettek: a reformfolyamattal párhuzamosan a macedón-görög névvitát is sürgősséggel meg kell oldani. Továbbá rámutattak, az EU-nak is fel kell készülnie új tagok fogadására, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt.

Albánia 2014, Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.

A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek, egyesek abban reménykednek, hogy erre már a júniusi EU-csúcson sor kerülhet.

Emmanuel Macron francia elnök kedden arról beszélt, hogy a bővítés előtt az EU-nak belső reformokra van szüksége, több más tagállam azonban erősen támogatja az eddig kimaradó nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételét.

“Ha nem nyitjuk meg kapuinkat ezen rendkívül bonyolult és tragikus térség országai előtt, ha nem kínálunk számukra európai perspektívát, akkor visszatér majd a háború a régióba, ahogyan láttuk a kilencvenes években” – mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.

A brüsszeli testület kedden tette közzé friss bővítési jelentését, amely a folyamat helyzetét tekinti át, mind általánosságban, mind országonkénti lebontásban.

Leszögezték, az előrelépés elsősorban a demokratikus, jogállamisági, igazságügyi, alapjogi és gazdasági reformok területén elért konkrét eredményektől függ, ez “hosszan tartó erőfeszítéseket, visszafordíthatatlan reformintézkedéseket” igényel. “A bővítés befektetés Európa békéjébe, biztonságába, stabilitásába” – mutatott rá az EU javaslattevő-végrehajtó szerve.
Törökország kapcsán kiemelték: haladéktalanul fel kellene oldania a 2016 nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot.

A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések “aránytalansága és kollektív jellege”. Mint írták, a hatóságok fellépése “csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését”, és más területeken is romlott a helyzet az országban.

Emlékeztettek rá, a törökországi tisztogatások során az elmúlt két évben több mint 150 ezer embert vettek őrizetbe, legkevesebb 110 ezret pedig felfüggesztettek az állásából vagy elbocsátottak.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.

Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő azon véleményének adott hangot, hogy gyorsítani kell az új fejezetek megnyitását a Szerbiával és Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalásokon, hogy a két ország 2025-ben taggá válhasson.

Kiemelte: “Szerbia polgárai tényleges eredményeket várnak az Európai Uniótól (…), hogy a felzárkóztatás és a harmonizáció minél több területen elkezdődhessen, ez nem csak a belgrádi kormány, hanem az Európai Bizottság felelőssége is”. Hozzátette, a Fidesz-KDNP EP-delegációja továbbra is megad minden támogatást a nyugat-balkáni államoknak az országjelentésekre referáló parlamenti határozatok kidolgozás során.

Bajnok Artúr / MTI

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.