Jean-Claude Juncker / Fotó: simfalogic.news

Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.

“Az EFSI új munkahelyeket teremtett és csökkentette az egyenlőtlenségeket” – mondta José Manuel Fernandes néppárti jelentéstevő.

Udo Bullmann szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: “javítjuk, modernizáljuk és a szegényebb régiók számára könnyebben elérhetővé tesszük az alapot”.

A tagországok nagyköveti szinten november elején ütötték rá a pecsétet a két uniós társjogalkotó, az Európai Parlament és a tagállami kormányokat tömörítő tanács közötti megállapodásra.

A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházásösztönző intézkedéscsomagot 2020-ig hosszabbítják meg, amivel a várakozások szerint legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani.

A Juncker-terv lényege, hogy az unió büdzséjéből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba

Novemberi közlés szerint az EFSI eddig 49,6 milliárd euró támogatással több mint 250 milliárd eurót mozgósított az EU-ban. Az Európai Bizottság azt közölte, hogy ezen beruházásokból körülbelül 528 ezer kis- és középvállalkozás fog profitálni.

Az 502 igen szavazattal 125 ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok érelmében a beruházási célösszeg növelése által olyan nagy kockázatú, innovatív projektek kapnak támogatást, amelyek egyébként nem jutnának forráshoz. A befektetéseknek elsősorban a fiatalok munkába állását, a versenyképességet, a környezet és a klíma védelmét, a kutatás-fejlesztést, a fenntartható közlekedést, a kreatív és digitális ipart és a szegényebb uniós régiókat kell támogatnia.

A várhatóan január 1-jén hatályba lépő új szabályok szerint a regionális és helyi kezdeményezések érdekében az Európai Fejlesztési Banknak a kisebb projektek kiválasztását és ellenőrzését lehetőség szerint nemzeti fejlesztési bankokra kell bíznia.

MTI

2 hozzászólás

  1. Gorcsa

    Utólagosan elnézést kérek! Döglődik a számítógépem, onnan az elgépelés. de remélem, így is érthető.

    Válasz
  2. Gorcsa

    No hát ha így van, akkor nézzünk csak egy kicsit a függöny (drapéria) mögé. Lássuk csak, mi a sanda szándék abban, hogy a kelet- és közép-európai országokra rá akarják nyomni a migráncsokat?
    Hát uraim/hölgyeim, a következő:
    A migráncsnak ugyebár valami komoly segítséget kell adni, amikor Magyarországra, vagy Romániába belép. Ez bizony kiadás az illető országnak, lehet, hogy kölcsönt is kell felvegyen. De amikor már megvan, akkor legalább nyugi van. “Úgyis levásárolja majd!” mondják. Az ám, de hol? Mert a migráncsnak ezek után szabad utazási jogy van az EU keretein belül. Majd bolond lesz Romániában, vagy Magyarországon maradni! Elmegy biz Németországba, stb. És ott él, ott vásárol. Vagyis ott ülepedik le a pénz. Románia mag Magyarország meg majd nyöghet, hogy a felvett kölcsönt a kamataival együtt visszaadja. Jól meg van ez faggyúzva! HEHE!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.