Az Európai Parlamenthez intéztek petíciót medveügyben Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megye tanácselnökei

Az Európai Parlamenthez intéztek petíciót medveügyben Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megye tanácselnökei, amelyben olyan intézkedések elfogadását sürgetik, amelyek visszaállítják az ember és medve közötti békés együttélés lehetőségét.

A négy megye képviselői egy sajtótájékoztatón rámutattak arra, hogy az elmúlt években túlszaporodott medvék veszélyeztetik az emberek életét és jelentős anyagi károkat okoznak.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, a petíció kezdeményezője kifejtette: csak idén hét ember halálát okozták a medvék és ezernél is több esetben regisztráltak medvekárt. Ugyanakkor 13 köz- és vasúti baleset történt, amelyben, egy esetet leszámítva, elpusztult a medve.

Hozzátette: a mostani rendszer nem működik, túlbürokratizált, a károkat nem fizetik, ezért a román kormányt „Brüsszelből is ösztönözni kell”, hogy oldja meg a problémát. Meglátása szerint arra volna szükség, hogy a helyi hatóságok a mostaninál jóval nagyobb autonómiával dönthessenek a konkrét helyi medveügyekben.

Elmondta: az utóbbi tíz évben Hargita megyében 17 százalékkal nőtt az erdővel borított terület nagysága, így nem áll a zöldek azon felvetése, hogy a medvék életterük beszűkülése miatt kényszerülnének emberlakta területre menni.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke úgy vélte: kellene egy vadászati kvóta, amíg visszaáll az egyensúly, és ezt követően volna szükség egy beavatkozási kvótára, amely azokra a vadakra irányulna, amelyek rendszeresen lakott területen veszélyeztetik az emberek életét.

Tamás hangsúlyozta: nem azokról az esetekről van szó, amikor az ember a hegyekben, erdőben találkozik a medvével, hanem azokról az állatokról, amelyek naponta a települések utcáin járkálnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakemberek szerint Romániában mintegy tízezer medve él, ennek 80%-a Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyében – ez nagyjából háromszor annyi, mint amennyinek valós élettere van ebben a régióban.

Nyomatékosította: nem (csak) a maguk nevében beszélnek, konzultáltak a polgármesterekkel, gazdálkodókkal, a közbirtokosságok képviselőivel, a veszélyzónákban lakókkal.

Adrian Gabor, a Brassó megyei tanács alelnöke felidézte: 2004 és 2012 között, míg Brassó alpolgármestere volt, 33-47 medve járt be a városba, és semmilyen program nem bizonyult hatásosnak ellenük.

Egyesült államokbeli és kanadai szakembereket is bevontak, akik saját tapasztalatból azt állították, hogy azt a medvét, amelyik rászokott, hogy szemeteskukából egyen, többé nem lehet visszaszoktatni az erdőbe, és csodálkozva látták, hogy itt van olyan anyamedve, amelynek öt bocsa van. Már az is gond – mondta – hogy síversenyeket szervezzenek Brassópojánán, mert nem tudják a résztvevők testi épségét garantálni.

Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök azt tette szóvá, hogy ellehetetlenedik a turizmus Szovátán, hisz „nincs az a nap, amikor két-három medve ne sétáljon a központban”.

A Skype-on Brüsszelből bejelentkező Vincze Lóránd európai parlamenti képviselő „megalapozottnak” minősítette a négy vezető álláspontját, és bejelentette: fenntartja ezt az Európai Parlament előtt. (Agerpres)

3 hozzászólás

  1. antal m.

    A medvék, – lakhelyükkel és az élelmezésükkel vannak a nagy gondok!

    Válasz
  2. Tóducz

    Pótcselekvés a megyei elöljárók részéről, vadgazdálkodók lettek.

    Válasz
    • Dr Nagy-Major Gábor

      Így van bizony! – ha a medvéknek és a többi vadnak is meglesz az elegendő élettere és nem akarjuk azokat folyton fotózgatni, meg közelről látni, hanem csak a szükséges mennyiséget levadászni, akkor majd helyreáll a természet rendje!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük