2019 első két hónapjában Erdélyben a születések száma 1,9%-kal alacsonyabb, a halálozásoké pedig 1,2%-kal magasabb volt, mint 2018 azonos időszakában. Így a népességfogyás tempója Erdélyben gyorsult az előző évhez viszonyítva, két hónap alatt 4658 fővel csökkent a népesség.

A két magyar többségű székely megyében azonban 2019. január–februárban az élveszületések száma jelentősen, 6,2%-kal magasabb, a halálozások száma pedig 2,5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A születésszám növekedésének köszönhetően tehát a Székelyföldön – szemben Erdéllyel – a fogyás tempója lassult ebben az időszakban.

2019. január–februárban Erdélyben

10 435 gyermek jött világra 2019. január–februárban Erdélyben, ami 204 fővel, 1,9%-kal alulmúlta az egy évvel korábbi, 2018. január–februári születésszámot. A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint 2019 első hónapjában erősebb, februárban azonban már egyértelműen gyengébb volt a gyermekvállalási kedv, mint egy évvel korábban. Az év első két hónapjában Erdélyben a legtöbb gyermek Temes megyében született (1144 fő), ezt követi Kolozs (1098 fő), majd Brassó (978 fő.) A listát az igencsak elöregedett Krassó-Szörény zárja (329 fő).

Az év első két hónapjában 15 093-an haltak meg, 1,2%-kal, számszerűen 173 fővel többen, mint az előző év azonos időszakában. Ez a negatív trend a januári adatra vezethető vissza: 2019 januárjában 8081 halálesetet regisztráltak Erdélyben, ami 654 fővel magasabb az előző évi adatnál. Mivel februárban jelentősen kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban, így a januári nagymértékű halálozási növekmény hátterében az idei évben a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány feltételezhető.

Az év első hónapjaiban összességében Erdélyben a születések és a halálozások különbségéből adódó népességfogyás 4658 fő volt, ami – Erdély lakosságához viszonyítva – továbbra is magas érték, ráadásul a népességfogyás tempójának növekedését mutatja 2018 hasonló adataival összevetve (4281 fő). Az év első két hónapjában kivétel nélkül minden megyében többen hunytak el, mint ahányan születtek, de a mérték igencsak különböző volt: míg a népesség fogyása Temesben 51 főt tett ki, Hunyadban 556-ot.

A január–februári időszakban 3337 házasságot kötöttek Erdélyben. Ez az érték (132 házassággal) elmarad az előző évitől, azonban az év első hónapjaiban mindig kevesen kötnek házasságot, így ebből az adatból nem lehet messze mutató következtetéséket levonni.

2019. január–februárban a Székelyföldön

Az erdélyi átlagnál pozitívabb népesedési trendek voltak megfigyelhetőek 2019. január–februárban a Székelyföldön. Hargita és Kovászna megyében az év első két hónapjában 894 gyermek jött világra, ami 52 gyermekkel, 6,2%-kal magasabb, mint a 2018. január–februári érték. Különösen Hargita megye esetén jelentős a növekmény az élveszületések számában: több mint 9%.

Ugyanebben az időszakban a Székelyföldön 1180-an haltak meg. Ez az érték mintegy 2,5%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, amikor 1151 fő volt az elhunytak száma.

A születésszám jelentős növekedése és a halálozások mérsékeltebb növekedése együttesen azt eredményezte, hogy a Székelyföldön – szemben a teljes Erdéllyel – lassult a népesség fogyása (az ún. természetes fogyás, ami a vándorlási folyamatokat nem veszi figyelembe). A természetes fogyás 2019. január–februárban mintegy 286 főre becsülhető, ami alacsonyabb, mint 2018 ugyanezen időszakára számolt 309 fő.

A házasodási kedv stagnált Székelyföldön: az év első két hónapjában 244 pár mondta ki a boldogító igent, ez szinte pontosan megegyezik a tavalyi értékkel (255 pár).

2019. január–februárban a Partiumban

A másik jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből összesített partiumi régióban, 2019. február végéig 1741 gyermek született és 2629 halálozás történt. A 2018-as hasonló adatok szerint 1788 születést és 2754 halálesetet regisztráltak. A régióban tehát mind a születések, mind a halálozások száma csökkent. A két folyamat eredőjeként a népességfogyás mértéke 888 fő volt, ami javulás az előző évi hasonló adathoz képest (966 fő).

Érdekesség, hogy a házasságkötési kedv ebben a régióban növekedett: 528 házasságot kötöttek 2019. január–februárban, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A téli házasságkötési kedv emelkedésében élen jár Szilágy megye: két hónap alatt 132 házasság (előző évi adat: 80 házasság).

2019. január–februárban a Közép-Erdélyben

Erdély harmadik jelentősebb magyar lakosságot tömörítő régiója a Kolozs és Maros megyéből álló Közép-Erdély. Itt 1940 gyermek született az év első két hónapjában, ez 63 fővel elmarad az előző évi adattól. Mivel a halálozások száma (2838 fő) növekedett az előző évhez képest, így összességében Közép-Erdélyben a népességfogyás sebességének csaknem 25%-os felgyorsulása figyelhető meg.

A különösen kedvezőtlen közép-erdélyi adatok elsősorban Maros megyére vezethetők vissza: itt 7%-kal esett a születésszám, miközben ugyanilyen arányban nőtt a halálozás. Maros megye népessége 538 fővel csökkent két hónap alatt, amely a megyék sorrendjét tekintve (Hunyad után) a második legrosszabb érték.

Táblamelléklet

Erdélystat