Panteon címmel nyílt kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből szerdán a Pesti Vigadóban.
Hiánypótló tárlat látható csütörtöktől a Pesti Vigadóban, hiszen száz éve nem volt példa Budapesten hasonló bemutatkozásra – emlékeztetett a kiállítás megnyitóján a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Potápi Árpád János hozzátette: a közönség most 77 Székelyföldről érkezett festménnyel, grafikával és szoborral találkozhat, amelyek mind elválaszthatatlan részei az egységes magyar kultúrának.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója hangsúlyozta: felemelő érzés a Pesti Vigadó impozáns kiállítótermében látni a Sepsiszentgyörgyön őrzött műkincseket; reményei szerint ezzel az anyaggal némileg meghálálhatják az anyaország és a magyar kormányzat támogatását. A 140 éves Székely Nemzeti Múzeum háromezer darabos gyűjteményt őriz, amelynek zöme adományként került az intézménybe, de az utóbbi időben tudatosan, vásárlások útján is gyarapodik az anyag. Itt az ideje a gyűjtemény legjavát megmutatni Budapesten is – fogalmazott a múzeumigazgató. Vargha Mihály elmondása szerint a kiállítással egy másfajta, a sztereotípiáktól eltérő képet szeretnének bemutatni Erdélyről: az igazi erdélyiséget.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben Sepsiszentgyörgy kivívta magának a Székelyföld kulturális fővárosa címet, hiszen a háromszéki település számtalan zenei, színházi, képzőművészeti eseménynek ad otthont. Mint felidézte, a múzeum ilyen jelentőségű bemutatkozására legutóbb egy évszázada, Párizsban került sor. Az utóbbi években azonban „nagyot fordult a magyar kultúrpolitika kereke”, erről tanúskodik a Magyar Nemzeti Galéria által három éve rendezett, erdélyi témájú, nagyszabású képzőművészeti kiállítás is – jegyezte meg Tamás Sándor, aki a bemutatott anyagból kiemelte mások mellett Szervátiusz Jenő, Mattis-Teutsch János, Nagy Imre, Gyárfás Jenő, Ziffer Sándor, Baász Imre, Plugor Sándor és Jecza Péter munkáit.
Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese elmondta: minden kiállított mű mögött hatalmas mennyiségű anyag húzódik meg, a 19. századi gyűjtemény azonban csak jelzésszerűen bukkan fel a mostani tárlaton, hiszen ennek fókusza az elmúlt száz év. A művészettörténész kiemelte azokat a festőket – például Nagy Istvánt, Koszta Józsefet –, akik mind az erdélyi, mind az alföldi festészet fontos alkotóinak számítanak, hozzátéve: a kiállításban néhány román és szász művész munkái is jelzik a gyűjtemény sokszínűségét.
Stefanovits Péter képzőművész, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy több határon túli magyar város őriz lappangó, titkokat hordozó művészeti „kincseskamrákat”, amelyeket kevésbé ismer a budapesti közönség. Ezért is fontos, hogy most ezeknek a gyűjteményeknek az egyike bemutatkozhat a Pesti Vigadóban – mutatott rá. A tárlat szeptember 30-ig látható a Pesti Vigadó ötödik emeleti kiállítóterében. (MTI)