Erdély.ma
2021-04-21 szerda, Konrád keresés

Az „Isten háta mögött” egy jó hely! – Fábián Tibor 7+1 kérdéses interjúja a baróti könyvesemberrel

A könyvkiadás legszebb része, mikor először kézbe veszek egy általunk kiadott kötetet, mondja Demeter László történész-muzeológus, az egyik legfontosabb erdélyi szellemi műhely, a baróti Tortoma Kiadó tulajdonosa, aki úgy véli, számukra háromszor nehezebb volt ismertté válni, felkapaszkodni, mintha valamelyik nagyvárosban működnének.

1.
Mit olvas éppen?

A napokban érdeklődéssel forgatom Kósa László és Filep Antal A magyar nép táji-történeti tagolódása című könyvét. Színvonalas munka, mely bemutatja a Kárpát-medence néprajzi tájegységeit. Erre a könyvre kiadói munkánk miatt is szükségem van, tájékozódás céljából.

2.
Hogyan lesz egy történész-muzeológusból, aki történetesen a baróti Erdővidék Múzeuma igazgatója, könyvkiadó-tulajdonos? Milyen célok vezérelték?

Barót környéke, Erdővidék a magyar kultúra és történelem számos nagy alakját adta a nemzetnek. Itt született Benedek Elek író, mesemondó, Gaál Mózes ifjúsági író, Baróti Szabó Dávid költő, nyelvújító, Apáczai Csere János tudós pedagógus, Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, Benkő József történész, botanikus, nyelvész, Bölöni Farkas Sándor utazó, író, Kriza János néprajzkutató, unitárius püspök, Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter és a sort még hosszasan folytathatnánk. Erdővidék tehát a tudósok, művészek, katonák szülőföldje. Itt kapták meg azt az alapot, ami által elismert személyiségekké válhattak.

Kolozsvári tanulmányaim befejeztével, hazatérve úgy gondoltam, hogy egy Baróton, Erdővidéken létrehozandó kiadó méltó ápolója lenne ezen nagy személyiségek szellemiségének, munkásságának. Ez a szándék motoszkált bennem, mikor ezen az „Isten háta mögötti helyen” létrehoztam a Tortoma Kiadót. Egy katolikus pap barátom mondta, hogy de hát az „Isten háta mögött” egy jó hely! Biztonságos, nyugodt, bölcsességet sugárzó. Lehet igaza van, bár az a tapasztalatom, hogy nekünk lehet háromszor nehezebb volt ismertté válni, felkapaszkodni, mintha valamelyik erdélyi nagyvárosban működnénk.

Demeter László, Babucs Zoltán és Raffay Ernő

3.
Miért éppen a 701 méter magas Tortoma-tetőről nevezte el a kiadót?

Kerestem valami jól hangzó földrajzi nevet, lehetőleg erdővidékit. Így esett a választásom a Tortoma-tető nevére, melyről belátni majdnem egész Erdővidéket. A nyelvészek szerint a tortoma besenyőül őrhegyet, vigyázó hegyet, vigyázó helyet jelent. És hát törekszünk arra, hogy őrzői, vigyázói legyünk a magyar kultúrának. Nem csak az erdővidékinek, hanem – mint azt az eddigi könyvkiadói tevékenységünkkel igazoltuk – a tágabb hazánk kultúrájának.

4.
Megszállottság, kultúrmisszió vagy üzlet a könyvkiadás?

Igen. Ebben a sorrendben. Már kisgyerek koromban jó szívvel vettem kezembe egy szép könyvet. Gyűjtöttem a könyveket, mely gyűjtő szenvedély mára szép könyvtárrá terebélyesedett. És ez a szenvedély szülte azt is, hogy ne csak olvassam, gyűjtsem a könyveket, hanem készítsem is.
Kultúrmisszió is, hisz olyan témákat is előveszünk, közzéteszünk, melyek sok esetben hiánypótlóak. Mi adtuk ki a Kolozsvár, Kassa, Brassó történelmi városkalauzokat a legkiválóbb avatott szerzők tollából. Kolozsvárról, Kassáról utoljára az 1940-es évek elején jelent meg hasonló témájú, hiteles könyv, Brassóról tán még akkor sem. Elkezdtünk egy sorozatot A Kárpát-koszorú hegyei címmel, melyben szeretnénk Orsovától Dévényig hegységenként az egész Kárpát-koszorút bemutatni. Ilyenre sem vállalkozott eddig magyar könyvkiadó. Sorolhatnám.
És hát üzlet is. Nehéz a mostani magyar könyvkiadók helyzete, de megfelelő lavírozással és pályázati források bevonásával fent lehet maradni. Sok olyan titok van, amit könyvkiadó tulajdonosként akár a saját kárunkból okulva fejtettem meg, de utána igyekeztem jobban csinálni. Pár ilyen apróságra és „apróságra” rájöttünk a kezdeti szakaszban, azóta üzletileg is szinten tudunk maradni.

5.
A kiadói munka fázisaiból, melyik a legizgalmasabb önnek? A szerkesztési-műszaki munkálatok, az friss, nyomdaillatú kötetbe való belelapozás vagy a terjesztés, a könyvbemutatás művelete?

Hát lehet, hogy a legszebb része, mikor először kézbe veszek egy általunk kiadott könyvet. De a munka folyamata is tetszik. Mindig úgy gondoltam, hogy lesz Baróton egy szerkesztőség, ahol négyen-hatan dolgozunk. Ebből az lett, hogy én és két kollégám vagyunk Baróton, a korrektorunk csíkszeredai, a szerkesztőink dévaiak, a tördelőink Budapesten illetve Sepsiszentgyörgyön laknak, az általunk kiadott Kelet Kapuja folyóirat főszerkesztője Bécsben él, a lap tudományos főmunkatársa pedig most épp Ulánbátorban magyar nagykövet, és így tovább. De valahogy összeállt az a csapat, akivel jól és hatékonyan lehet dolgozni, és a világháló lehetőséget ad a virtuális szerkesztőség működtetésére. Kedvenceim a könyvbemutatók is, ahol találkozunk az olvasókkal. Tartottunk már könyvbemutatót az almási barlangban is témába vágó könyvvel, de Budapesten az Alkotmánybíróságon is. Utóbbi helyszínen igaz nem a Tortoma Kiadó könyvét mutattuk be, hanem a 2019 óta szintén tulajdonunkban levő budapesti Heraldika Kiadóét. Tetszik az is, mikor rácsodálkoznak sokan, hogy hol van Barót, és hogy ott ilyen – az olvasók szerint – nagyszerű könyvek „teremnek”.

6.
Három évtizeddel a rendszerváltás után, milyen lábakon áll manapság az erdélyi könyvkiadás?

Az utóbbi harminc évben teljesen átalakult a könyvkiadás és a könyvterjesztés egyaránt. 1990 előtt a cenzúra eléggé rajta tartotta a szemét, kezét a könyvkiadáson, viszont magyar nyelvű könyveket nem csak a tömbmagyarság által lakott településeken lehetett vásárolni, hanem a Zsil-völgyétől Belényesig majd’ mindenhol, ahol magyarok éltek. ’90 után ez az államilag vezényelt könyvterjesztő hálózat összeomlott. Ami a könyvkiadást illeti, megtöbbszöröződött az erdélyi könyvkiadók száma. Voltak, akik látványosan felemelkedtek, és utána nagyot bukva meg is szűntek. Vannak kiadók, akik komoly tudományos és ismeretterjesztő munkát fejtenek ki. Többen következetesen, kis lépésekkel töretlenül haladtak előre. A lényeg, hogy ma mindenki azt ad ki, amit tud és amit akar, hisz nincs cenzúra. Nagyon gazdag az erdélyi magyar könyvkínálat. Évente több száz cím jelenik meg Erdélyben. Sok minden nem így lenne, vagy sokkal nehezebben menne, ha nem lennének azok az erdélyi és magyarországi pályázati lehetőségek, melyek az erdélyi magyar könyvkiadás hóna alá nyúlnak: Communitas Alapítvány, Bethlen Gábor Alap, Nemzeti Kulturális Alap, a magyar vezetésű helyi és megyei önkormányzatok, és még sorolhatnánk. Úgy vélem, hogy aki napjainkban eligazodik a könyvkiadás útvesztői között, az talpon tud maradni, értéket tud teremteni és azt el tudja juttatni az olvasókhoz.

Demeter László

7.
Mi a tapasztalata, Magyarországon mennyire elfogadott, ismert, keresett, megbecsült az erdélyi könyvkiadók kínálata?

Az erdélyi könyvkiadók jelenléte a magyarországi könyvpiacon és egyáltalán a magyarországi köztudatban az elmúlt harminc évben esetlegesen alakult. Volt akinek sikerült, volt akinek nem. Napjainkban a világhálón történő könyvkereskedelem ebben is áttörést hozott, de sajnos az erdélyi könyvkiadók talán nagyobbik része még mindig nem látszik Magyarországon. Ennek vannak olyan gyakorlati vetületei is, hogy a magyarországi könyvnagykereskedések olykor 60 százalékos árrést is alkalmaznak. Tehát a könyv árából 10 forintból 6 forint azé, aki eladja. Ez a kiadónak, aki a könyvet előállítja, és hát a szerzőnek természetesen, aki a könyvet megírja, eléggé szívbemarkoló tud lenni. Ezért van olyan, aki meg sem próbálkozik a magyarországi terjesztéssel, van aki kétféle árat ad meg a könyvnek, mert Erdélyben viszont 30-40 százalék az árrés. Mindenki küzd azért, hogy minél közelebb kerüljön a magyarországi olvasókhoz is. Mi létrehoztuk az erdelyikonyv.hu webáruházat, mellyel igyekszünk minél több erdélyi kiadó könyveit is terjeszteni, és azon keresztül szolgáljuk ki úgy a bel-, mint a külföldi megrendelőinket. Azonkívül bent vagyunk a legnagyobb világhálós könyvkereskedésekben is. Így igyekszünk szem előtt maradni, és ez eléggé sikerült is eddig.
Ami a kiadók megbecsültségét illeti, tapasztaljuk, hogy vannak olyan könyvek, melyek csak Erdélyben jelennek meg, és azt az érdeklődő megtalálja vagy rajtunk keresztül, vagy közvetlenül a kiadóktól. Az a tapasztalatunk, hogy értékelik, becsülik a munkánkat. És van, aki elismerőleg ránk csodálkozik, hogy Baróton ilyen könyveket adunk ki. Ez jól esik, és motorja is a további munkánknak.

+1
Sokan ma is nosztalgiával emlékeznek a rendszerváltás előtti évtizedekre, amikor igen gyakori, sőt megszokott ajándéktárgy volt a könyv, majd mindenki otthonában ott sorakoztak a Kriterion-sorozatok, függetlenül attól, hogy munkás vagy értelmiségi volt az illető. Lesz még reneszánsza a könyvnek, ebben a digitális képernyő alapú világban?

Az a tapasztalatunk, hogy átalakultak a „könyvfogyasztási” szokások, volt egy nagy mértékű visszaesés is, de most mintha ismét kezdene felértékelődni a könyv. A szép könyv. A tartalmas, érdekes könyv. Most már nem elég az, mint 1989 előtt, hogy sokszor mindegy volt, mi a tartalma és milyen nyomdai minőségben lett kiadva, csak magyarul legyen. Most azt figyeltük meg, hogy nem baj ha drágább, csak szép legyen és jó legyen a könyv, akkor megveszik ajándékba, saját részre egyaránt. A digitális világ azt is eredményezte, hogy felértékelődtek a gazdagon illusztrált képes könyvek. Emellett népszerűek a gyerekkönyvek, a honismereti kötetek, a gasztronómiai irodalom, de sok más műfaj iránt is van érdeklődés. A Tortoma Kiadó tavalyi sikerkönyve egy képes szakácskönyv: 100 erdővidéki recept és 100 erdővidéki háziasszony. Ilyen képes szakácskönyvek készülnek más kistérségekről is: Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék, Dabas, Zsil-völgye, Bodrogköz, de lesz folytatása más irányban is.

Önéletrajz helyett: 1975-ben születtem Baróton, ahol érettségiztem. Az 1996-2000 között Kolozsváron szereztem hittan-történelem szakos diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus fakultásán. Hazatérve Barótra pár évig történelmet tanítottam erdővidéki iskolákban, majd 2006-ban létrehoztuk Erdővidék Múzeumát, melynek alapításától kezdve vezető muzeológusa vagyok. Szintén 2006-ban hoztam létre a Tortoma Könyvkiadót, mely azóta több mint 130 kötetet adott ki. 2019-ben megvásároltuk a budapesti Heraldika Könyvkiadót, és annak is folytatjuk a hangsúlyosan történelmi, genealógiai, heraldikai irodalom népszerűsítését végző munkásságát.