A TRIANONI TRAGÉDIA CENTENÁRIUMÁN ÚJ DIMENZIÓBA LÉP A LEGENDÁS MAGYAR NEMZETI ROCKOPERA

Amikor 1983. augusztus 18-án a városligeti szánkódombon, melyet e naptól kezdve Királydombnak neveznek, az István, a király ősbemutatójának végén felcsendült a magyar himnusz, és a domb gerincén végigszaladt a több méter széles nemzeti színű drapéria, Erkel dallamának utolsó akkordjai elhalkultak, jó néhány másodpercig döbbent és egyben méltóságteljes csend lett úrrá a rockopera nézőterén. Az emberek nem hittek a szemüknek és a fülüknek. Azután feldübörgött a véget nem érő taps.

Az István, a király iskolába megy

Régen „hirdetem”: Szörényi Levente csodálatos zenéje, melyet a magyar népzene tiszta forrásaiból merített, felvezetve Beethoven István király-nyitányával, kiegészítve ősi gregorián dallamokkal és Bródy János zseniális szövege a hat-hét évvel későbbi rendszerváltoztatás szellemi-kulturális nyitánya volt.

Kiengedték a szellemet a palackból. A nézőtéren az egymás csodálkozó szemébe néző emberek rádöbbentek, hogy talán lehetünk ismét szabad magyarok is a megszállt, diktatúrától szenvedő szülőföldünkön. Megvallhatjuk büszkén nemzeti identitásunkat? Mindenki hazavitt egy darabka szabadságot, egy kis nemzeti érzést, egyesek talán sokat is. Szívünkben Koppánnyal, eszünkben Istvánnal kezdtünk másnap dolgozni. Abban az évben egymást követő hat előadáson 120 ezren látták a korszakalkotó művet, és ők több százezernek számoltak be az egész életüket meghatározó élményről.

A rendszer által többé-kevésbé üldözött rockerek együtt léptek fel a kor neves színművészeivel. A kommunista diktatúra koreográfusai úgy gondolhatták, kicsit kiengedik a gőzt, hadd kapjon valamit a kisemmizett nép. Még valami elképesztő történelmi áthallást is szerettek volna belemagyarázni a rockoperába.

De nagyot tévedtek, nem először. A darab villámgyorsan terjedt, mozifilmen, bakelitlemezen, CD-ken, videófelvételeken. Mindenki fülében szólt a zenéje, nagyon sokan idézték a frappáns, kiérlelt életbölcsességeket tanúsító szófordulatokat, szövegrészeket.

Nekem leginkább négy szó vésődött be a tudatomba. Amikor a megkoronázott István az Úrhoz fohászkodik, kimondja a magyarság ezeresztendős alapállását: „Veled Uram, de nélküled!” Ez tíz évszázaddal ezelőtt azt jelentette: elfogadjuk az új hitet, a keresztény Európához akarunk tartozni, de magyarként, megőrizve ősi kultúránkat, nyelvünket, szokásainkat.

Ma pedig így szól: az Európai Unió részeként megtartjuk ezeresztendős értékrendünket, magyar identitásunkat, viszonylagos szuverenitásunkat.

A rockopera soha nem látott sikersorozatot tud maga mögött az elmúlt közel négy évtizedben. Újabb és újabb generációkat hódított meg, bejárta fél Európát, a Kárpát-medence számos táját, szabadtéren, kőszínházban, mozitermekben egyaránt. Korhatár nélkül rajongott és ma is rajong érte mindenki. 1978–1979 fordulóján Illyés Gyula Válasz Herdernek és Adynak című írása a Magyar Nemzetben nemzetpolitikai rést ütött a kádári nemzetellenes ideológia betonfalán. De ezt többnyire csak az értelmiség olvasta. Négy évvel később a korszakalkotó nemzeti rockopera azonban az egész magyar társadalmat megszólította, a tízévestől a nyolcvanévesig.

A trianoni tragédia centenáriumán pedig az István, a király iskolába megy. Meghódítja a jövőt is a kisiskolás gyermekek révén. A határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében a Kárpát-medence különböző tájairól érkező, csillogó szemű, átszellemült arcú fiúk és lányok fogják énekelni, táncos koreográfiával előadni dicső múltunk egyik legkiemelkedőbb eseményét, elősegítve ezzel egy szép jövőbe vetetett hitet. Erősíteni fogja a tudatot, hogy „egy vérből valók vagyunk”. Arra, hogy büszkék lehetünk magyarságunkra.

A kreativitásáról jól ismert Rosta Mária producer, a Zikkurat Kft. vezetője ismét eredeti ötlettel állt elő. Zenés színházi tehetségkutató versenyt írtak ki általános iskolás korú gyermekek számára az egész Kárpát-medencében. Az elképzelés abból indult ki, hogy vetélkedősorozatot indítanak a rockopera négy fő jelenetére (Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király), valamint az összes énekes szólista szerepére. A győztes iskolák jeleneteiből egy teljes István, a király rockopera készül Novák Péter rendezésében, amely a tervek szerint film formájában is közönség elé kerül.

A 6–12 éves korosztály számára kiírt online tehetségkutató verseny 2019 novemberében kezdődött, és idén május 15-én zárult le hatalmas sikerrel. A kiírás alapján az ifjú tehetségek csoportos és szólista kategóriákban jelentkezhettek egy általuk készített videófelvétellel, melyen a mű egy-egy részletét adták elő. A szólisták és a csoportok több fordulóban mérettek meg, a verseny végeredményét a közönségszavazatok és egy szakemberekből álló zsűri pontszámainak összessége adta fele-fele arányban. Az István, a király iskolába megy program felhívása csaknem a teljes Kárpát-medencét megmozgatta: Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból és a mai Magyarországról összesen 150 versenymű érkezett, több mint ezer gyermek vett részt a vetélkedésben. A közönségszavazatok száma elérte a 160 ezret, a program Facebook-profiljának bejegyzései több mint 6,5 millió embert értek el, a honlap közel kétmillió oldalmegtekintést regisztrált. Egyszóval: megmozdult a Kárpát-medencei magyar ifjúság.

Az iskolák csoportversenyében két erdélyi (gyergyószentmiklósi és kézdiszentléleki), egy budapesti és egy várpalotai iskola nyerte a fent említett jeleneteket. A szólisták között négy erdélyi, egy-egy felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, valamint öt mai magyarországi győztest hirdettek ki. Érdekes, de nem váratlan eredmény, hogy Erdélyben legtöbben Koppány szerepét és Koppány vezér jelenetét választották vetélkedésük tárgyává. Közülük is leginkább azok, akik még ma is várják Csaba királyfit a csillagösvényen… További információk a versenyről megtalálhatóak a www.iskolasistvan.hu honlapon.

Ezzel lezárult a program versenyszakasza. A tervek szerint a szólisták legjobbjaiból és a csoportgyőztesekből összeállított társulat az eredeti művet díszletek között, jelmezben, hivatásos művészek közreműködésével, nagyszabású előadás keretében fogja bemutatni. A szervezők szándéka, hogy a létrejött produkciót a magyarországi premier után színpadra állítják a Kárpát-medence több városában is. Most jön a programsorozat legköltségesebb szakasza, ezért a Zikkurat Kft. várja a további kormányzati támogatást, de emelné a különleges kulturális esemény erkölcsi értékét, ha magánadományok is érkeznének.

A tizenéves korosztály, előadóként és hallgatóként egyaránt, magas erkölcsi értékrendet képviselő történelemszemléletet kap a darabbal. Mindkét nemes ellenfél, István és Koppány csak a tisztességes, becsületes utat választja küzdelmükben, az aljas eszközöket elutasítják, mindketten a magyarság érdekében rivalizálnak egymással, szállnak harcba egymás ellen. Mindketten jót akarnak, csak másként. Kicsit hasonlít ez Széchenyi és Kossuth vitájához. A Kárpát-medencei magyar ifjúság megtanulhatja, hogyan kezelje a „Te kit választanál?” kérdést. Ez a dilemma átível egész ezeregyszáz éves közép-európai történelmünkön.

Az online videós tehetségkutató verseny újraértelmezi, megújítja a magyar rockzene legfontosabb darabját, az elmúlt fél évszázad legsikeresebb magyarországi színpadi produkcióját, az István, a királyt. Emellett teret ad az új generáció önmegvalósítási törekvéseinek, a saját kreativitásuk és gondolataik kifejezésére. A dallamok és a szöveg, a koreográfia elsajátítása, a színpadi helyzetek megoldása a gyermekek részéről egy gazdag formavilág és egy komplex színházélmény megismerését eredményezi. Kiemelten fontosnak tekinthető az a körülmény is, hogy egy ilyen bemutatóra való felkészülés komoly közösségépítő szerepet tölthet be, amiben a szülők és a tanárok a gyerekekkel együtt dolgoznak a sikerért.

Az István, a király a magyarok számára olyan alapmű, amely a trianoni békediktátum centenáriumán és a nemzeti összefogás évében a nemzeti összetartozás legtökéletesebb kulturális szimbóluma. Június 4-én azt írtam e hasábokon, Trianonra a válasz ma csak az autonómia lehet. Az autonómia mellett ez is válasz a száz esztendővel ezelőtti tragédiára.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója / Magyar Nemzet

14 hozzászólás

  1. gabor

    Székely Attila megjegyzései nagyon rosszindulatuak!

    Székelyföld minden megyéjének az összpolgármesterei közösen kellene, hogy írjanak egy KÉRELMET Laura Codruţa Kövesinek, aki európai főügyész, Beke István és Szőcs Zoltán helyzetének a KIVIZSGÁLÁSÁRA, mert a megyék településeinek a lakosai úgy vélik, hogy IGAZSÁGTALANSÁGOK TÖRTÉNTEK.

    A jövõben jó volna kerülni minden olyan cselekedetet, emelynek káros következményei lehetnek!!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves gábor, a Codrutajának csak pénzügyi (korrupciós) dolgokban van hatásköre. Tisztelettel.

      Válasz
    • Nyilas

      Bizony kedves gabor. Pl , ne használja a nyelvét, ne hangsújozza a magyarságát. Felejtse el a múltját. Ne használja a jelképeit. Fogadja el, hogy csak megtürt idegen.
      És semmi baj nem lesz.

      Válasz
  2. Csóti György

    Mindenkinek írom, akit érdekel: Beke István és Szőcs Zoltán ügye másfél éve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van Strasbourgban, de halogatják a döntést. Kérdésekkel bombázzuk az Európai Bizottságot Brüsszelben, de nem válaszolnak. Folyamatosan dörömbölünk a zárt kapukon, de mint jogvédő szervezet, mi többet nem tudunk tenni. Magasabb szinten is folynak a kérések, de süket fülekre találnak. 🙁

    Válasz
    • Szekely Attila

      Csoti Gyorgy , miert nem tetszett eloszor Orban Viktor elvtars felcsuti hazanal dorombolni , az o fonoke nagy ember vagy Kover Laszlo elvtars hazanal Szigetszentmikloson a Nyar utcaban? Beke Istvan es Szocs Zoltan magyar allampolgarok is!!!

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Sz.A., bújik a foga?

        Válasz
  3. Szekely Attila

    Csoti Gyuri bacsi is azt mondta , hogy megmozgatnak minden kovet es nemzetkozi forumok ele viszik az erdelyi szekely politikai foglyok Beke Istvan es Szocs Zoltan ugyet , meg is ugy halgat mint az a valami a fuben.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Sz.A., rohamosan romlik a helyesírása.

      Válasz
    • ez van

      Sz. A. most is igazolja szekus jelenét, hisz másképp nem tudna arról, hogy Csóti György úr “…ugy halgat mint az a valami a fuben”.

      Válasz
      • László Ferenc

        ez van 2020. július 10.-n 21:19 közelében
        Tisztelt uram!
        Jó helyre tapintott. Amikor Sz.A. múltja már régebben felvetődött, kértem, kérje ki a papírjait, ami igazolja, hogy ‘apa vagy víz’?
        Ez a román érzelmű egyén, elengedte a füle mellett – az óta is hallgat róla.
        Csodálom, hogy mostani beírásában nem szapulta a magyar “bábkormányt”! Lehet, hogy ez volt az utolsó megbízása ’89 decemberében?
        Ébresztő Átila, már elmúlt 30 év!

        Válasz
        • Szekely Attila

          ez van , Laszlo Ferenc , a volt elvtarsak talpat nyalogatoknak uzenem , hogy ha vadaskodnak akkor elo a bizonyitekokkal , hogy engem miert tevesztettek ossze a volt szekus tartotisztjukkel!!! Mar sokszor elmondtam , hogy en mar regen nem voltam roman allampolgar amikor meg maguk Ceausescu elvtarsnak es Kadar elvtarsnak nyaltak es tapsoltak!!!

          Válasz
          • ez van

            Ezt mind megértjük, csak arra válaszoljon, hogy honnan szedte az információit arra nézve, hogy Csóti úr nem az ön szája íze szerint végzi a munkáját? Ezeket a dolgokat csak két kategória ismerheti: akik közvetlen munkatársai és a szeku. Feltételezem, hogy ön nem munkatársa Csóti úrnak. Akkor?

          • Nyilas

            Aztán mondja Székely Attila, Milyen állampolgárként élt Romániában az első Fidesz kormány idején, amikor önt csak nagy nehézségek árán engedték be pár napra Magyarországra, meglátogatni az itt élő szüleit, meg testvérét.
            Vezessen már róla feljegyzést, hogy mikor mit hazudik, mert belekeveredik.

    • antal m.

      Sz. A. ! Mi tagadás, de nem tűrés, a fenti Önt is ,,megmozgatta,,?………..

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük