A Romániai Vállalkozásokért Egyesület, a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a PONT Csoport, a CRITBIZ vállalkozási programot lebonyolító szervezetek konferenciát szerveztek Nagyváradon október 11-én.
A 2018 januárja óta zajló CRITBIZ programba 855-en regisztráltak, 411-en teljes iratcsomót nyújtottak be. Az üzleti tervek versenyébe 171-en nyújtottak be tervet. A zsűrizés alapján dől majd el, kik jutnak tovább a megyei illetve a regionális pitchingekre, ahol kiválasztódik az a 48 személy, aki 40.000 euróig terjedő vissza nem térítendő támogatásban részesül.
A CRITBIZ program célul tűzte ki azt, hogy szorgalmazza a vállalkozásokat a nők és a fiatalok körében, ezért azt vállalta, hogy a vállalkozói képzéseken résztvevők legalább 30%-a nő lesz 10%-a pedig 25 év alatti fiatal. Ezek a célok teljesültek: a 411 teljes iratcsomóval rendelkező személy 42,57%-a volt nő, 16%-a pedig 18 és 24 év közötti.
A legtöbb üzleti tervet Bihar megyében nyújtották be, a 171 benevezett tervből pedig 130 a kreatív iparágak területén megalpítandó vállakozásoké.
A nagyközönség és a sajtó számára is nyilvános megyei és a regionális pitchingek dátumai a következők:
Október 29. – Szilágy megye
Október 30. – Szatmár megye
Október 31. – Bihar megye
November 5. – Kolozs megye
November 6. – Beszterce-Naszód megye
November 7. – Máramaros megye
November 12. – Regionális pitching, kreatív iparágak
November 13. – Regionális pitching, IT
„A CRITBIZ program úgy döntött, hogy az üzleti tervek kiválasztásának folyamatába a zsűri előtti bemutatókat (pitchingeket) is beiktatja. Így az üzleti modellek jobban validálhatók, a zsűri és a versenyzők szemtől szemben is találkozhatnak és tisztázhatnak olyan részleteket, amelyeket írásban nem lehetett eléggé kifejteni. Vagy ellenkezőleg, ezek a bemutatók azt fogják visszaigazolni, hogy az üzleti terv még nem érett meg a vissza nem térítendő támogatásra – mondta Farkas András, a PONT Csoport stratégiai igazgatója.
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) részéről Ioan Iurcic mutatta be a jelenlevőknek azokat a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek által a bank elősegíti a vállalkozói ökoszisztéma fejlődését.
Mennyit keresnek az IT-sok, milyen a kreatív iparági cégek profilja?
A CRITBIZ program keretében végzett gazdaságszociológiai kutatásból kiderül, hogy 2009 és 2016 között a kreatív iparági és az IT szektor 24,9%-os növekedést mutatott az északnyugati régióban. A két szektor dinamikus, látható lendülettel rendelkezik.
Az ezekben tevékenykedő cégek elsősorban Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti és Nagybánya köré tömörülnek, és sokkal több közöttük a mikrovállalkozás, mint a régióbeli cégek összességében. Ezekben a szektorokban több fiatal és több felsőfokú végzettséggel rendelkező is mozog – emelte ki Kiss Dénes szociológus, a kutatás egyik vezetője.
A kutatás adatai megerősítik, hogy az IT szektorban magasak a fizetések. Egy programozó mérnök nettó 13 ezer-16 ezer lejt keres egy hónapban, egy senior programozó 9 ezer – 13 ezer lejt. A kezdő programozók 2500 és 6000 lej közötti fizetést kapnak, a dizájnerek 4000 és 9000 lej közöttit. A legalacsonyabb fizetéseket a játéktesztelők kapják, havi 1000 – 3000 lejt, míg a legmagasabbakat a programozó mérnökök mellett a szektor senior menedzserei, több mint havi 15 ezer lejt.
A kutatásban felvázolták az IT szektor vállalkozásainak tipológiáját is. A szabadúszók (freelancerek) egy termék kisebb moduljának előállításában vesznek részt, van saját autonóm gazdasági stratégiájuk és gyakran változtatják szakmai partnereiket. Az outsourcing cégek alvállalkozóknak szervezik ki a termelés egyes részeit vagy munkaerőt kölcsönöznek, folyamatosan fejlődnek és munkaerőt keresnek, és karrierlehetőséget nyújtanak. A saját termékkel rendelkező vállalkozás pedig a teljes termelési folyamatot maga végzi, van marketingtevékenysége is, nyugodt munkakörülményt biztosít, viszont a karrierlehetőség korlátozottabb.
A kutatás szerint a vizsgált szektorokban a fő nehézségeket a munkaerőtoborzás, a kiszámíthatatlan jogi környezet és a saját termékek marketingje jelenti. A régió erőssége a megkérdezett vállalkozók szerint a nyelvtudásban, a nyílt kommunikációban, az alacsony konkurenciában, az outsourcing lehetőségében és az egyetemek közelségében rejlik, míg hátrányokként az infrastruktúra és a szállítás hiányosságait, vagy éppen a túl sok outsourcingot nevezték meg.
A kreatív és kulturális iparágakba érdemes befektetni – mondta Péter László szociológus, a kutatás másik vezetője. 2009 és 2016 között ez a szektor 22,2%-os növekedést mutatott a régióban, Kolozs megyében pedig közel 50%-ost. A növekedési tendencia nagyobb, mint az IT szektor esetében, ennek egyik oka, hogy kisebb indulótőkére van szükség egy kreatív iparágbeli cég létrehozásához, mint egy IT cég esetében.
Figyelemreméltó, hogy míg a cégek elsősorban Kolozs és Bihar megyében tömörülnek, Szilágy megyében a legmagasabb az arány a termelékenység változásában 2009 és 2016 között.
A kutatás a kreatív iparágak vállakozóinak és vállakozásainak tipológiáját is elkészítette. A következő típusokat írták le: művész, általában dizájner, festő, szobrász, fotóművész; kézműves, aki szabótól textilmérnökig sokféle mesterséget űzhet; szakértő, aki keresett szaktudással rendelkezik, ajánlattevő, aki közösségtudatból, másodállásként végez kulturális munkát; innovátor, akinek újszerű, sokszor forradalmi ötletei vannak; kilépő (exiter), aki a függetlenség iránti vágyból kezd vállakozásba,; kényszerített, aki munkanélküliségből való kilábalás vagy állandó jövedelemforrás érdekében kezd vállakozásba, valamint freelancer/atipikus, aki speciális végzettséget igénylő munkát végez vagy még nem létező modellt akar meghonosítani.
A konferencia keretében Kapy András, egy mesterséges külső vázakkal (exoskeleton) foglalkozó sikeres startup alapítója hasznos tanácsokat adott pitching bemutatókhoz. A jelenlévők megtudhatták, hogyan lehet minél jobban bemutatni a terméküket/szolgáltatásukat, milyen pénzügyi részletekre érdemes kitérni; azt, hogy fontos a piaci helyzet ismertetése is, legalább vázlatosan, illetve a csapat bemutatása.
A CRITBIZ vállakozási program minden beiratkozott résztvevő számára segítséget szeretne nyújtani a jövőben is, függetlenül attól, hogy melyik szakaszig jutottak el. A hálózat segítségével információt és tanácsokat nyújthat a résztvevőknek, az egyik ilyen pedig a Start-up Nation programban való részvételhez tanácsadás. A programban várhatóan 10 ezer céget fognak támogatni országszerte egyenként legfeljebb 200 ezer lejjel. A ROVE képviselői, Bordás Szabolcs és Sorina Costuț a pontozási táblázatot és a megtéríthető költségeket is ismertették a konferencián.
*
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület Bihar megyei magyar vállalkozóknak segít, hogy növeljék a versenyképességüket és gyarapodjon az általuk megtermelt hozzáadott érték mennyisége. Célcsoportjukat folyamatosan képzik és tájékoztatják, illetve azért dolgoznak, hogy a társadalom vállalkozókról kialakított képe minél pozitívabb legyen.
A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megye üzleti környezetének legerősebb aktora, hálózatába helyi kamarák, kereskedelemmel foglalkozó cégek és szakmai szervezetek is beletartoznak.
A PONT Csoport a társadalmi innovációs és részvételi folyamatok, vállalkozás és kultúra területén működő szervezet, amely különös hangsúlyt fektet a fiatal generációkra és az információs technológiák hatékony felhasználására.
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) által, a PONT Csoporttal és Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával partnerségben lebonyolított CRITBIZ program több mint 11 millió lejes támogatásban részesül az Európai Szociális Alap részéről, a romániai Humán Tőke Operatív Program 2014-2020 keretében. (sajtóközlemény)