Az oktatás sírásóiNincs szerencséje Romániának az oktatási miniszterekkel. Az elmúlt harminc esztendő során nagyon kevés tárcavezető akadt, aki valóban jobbulást hozott, többségük vagy tele volt fejetlen, át nem gondolt ötletekkel, melyeket gyorsan gyakorlatba is ültetett, vagy nem mert semmihez hozzányúlni, nehogy többet ártson, mint használjon.

Született ugyan össz­párti paktum az oktatásért Traian Băsescu elnöksége idején (2008-ban), tíz évre rá Klaus Iohannis is megalkotta nagyívűnek tartott Tanult Románia nevű oktatási programját, de megvalósításukért már senki nem tett semmit. A Băsescu által kezdeményezett dokumentumot minden parlamenti párt aláírta, aztán gyorsan feledte is, Iohannis pedig újraválasztása után inkább a politikai csatározásokkal – az előrehozott választások kierőltetésével vagy a kétfordulós polgármesterválasztás visszaállításával – foglalkozik, minthogy az oktatással törődne. A hírek szerint ő erőltette a jelenlegi miniszter, Monica Cristina Anisie kinevezését, aki nemcsak hűséges liberális, de jó barátja még azokból az időkből, mikor mindketten főtanfelügyelők voltak.

Az új tárcavezetővel nem az a legnagyobb gond, hogy „csak” egy középiskolai tanár. Ez akár még jó is lehetne, hisz a rendszert az általa is jól ismert alapoktól kellene megreformálni, csakhogy amióta kinevezték, hibát hibára halmoz. Lelkesedése nagy, és látványosan igyekszik cselekedni, ennek az eredménye pedig siralmas. Alig lett tárcavezető, amikor a nemzetközi PISA-felmérések katasztrofális romániai eredményeivel szembesült: kiderült, valamennyi területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – romlott a romániai diákok teljesítménye. Monica Cristina Anisie azonban kijelentette, nincs ok aggodalomra, majd két nap múlva, mikor Iohannis mégis aggódott, intézkedéseket ígért. Legfőbb elfoglaltsága eddig a tanügyi bürokrácia csökkentése volt, és valóban nem elvetendő ötlet, hogy legyen a tanároknak kevesebb papírmunkájuk, de azért mintha lennének ennél fontosabb dolgok is. Hogy látszódjék, mily nagyon dolgozik, gyorsan újra átszabta a következő tanévet, majd a sajtó kíséretében falusi iskolákat látogatott, és újságírókkal együtt berontott egy tanterembe, ahol leteremtette a tanítónőt, mert úgy tűnt neki, hogy kiabál a gyermekekkel. Emiatt támadások kereszttüzébe került és azóta is kéri a bocsánatot.

Két hónap alatt nem lehet csodát tenni a román oktatással, de mindaz, amit a miniszter asszony eddig produkált, azt jelzi, évek, hónapok teltével sem bízhatunk valós és jelentős jobbulásban. Eddig ugyanis még kósza ötletként felvetve sem hallottunk tőle semmit, ami túlmutatna a látszatintézkedéseken. Minden jel szerint hiba nélkül illeszkedik majd be ő is a román oktatás sírásóinak hosszú-hosszú sorába.

Farkas Réka / Háromszék

1 Megjegyzés

  1. antal m.

    Korai most az Oktatási miniszternőt meg róni! Hogy bőven van javítani való a tanügyben, az nem vitás! Egyelőre az, hogy ellenőrzi terepen az iskolákat, tanügyi Intézményeket, az egy jó jel! Nagyon jól kell ismernie minden tanügyi intézményt, az országban, majd ismerve mindent, hathatós jó intézkedéseket is fog hozni! Ö nincs egyedül, és az egész Oktatási minisztérium felelős, minden tanügyekben.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük