Az oltások kötelezővé tétele ellen tiltakoztak KolozsváronHozzávetőlegesen ötven személy vett részt szombaton Kolozsváron az oltások kötelezővé tételét előíró törvénytervezet elleni tiltakozó felvonuláson.

A megmozdulás egyik résztvevője azt mondta, céljuk felhívni a szülők figyelmét a tervezet általuk illegálisnak és alkotmányellenesnek tartott előírásaira.

“Sértik az emberek jogát, hogy önmagukról rendelkezhessenek, a szülők jogát, hogy döntsenek gyermekeikkel kapcsolatban. Mindegyik vakcina leírásában felsorolják az esetleges mellékhatásokat, a szülőkkel, a nagyközönséggel azonban nem ismertetik ezeket kellőképpen. A szülőnek tájékozottnak kell lennie, mielőtt dönt” – mondta Cristina Ganea.

A tiltakozók Kolozsvár főterén gyülekeztek, majd felvonultak a környező utcákon, táblákat tartva a kezükben többek között ilyen felirattal: “Az oltások kötelezővé tétele törvénytelen és alkotmányellenes”, “Elutasítom kötelező oltásokat!”, “A mi gyermekeink nem a ti kísérleti nyulaitok!”.

Agerpres

30 hozzászólás

  1. Tóducz

    De, hogy ragozzuk tovább az Amerikából írt “tudományos” sültelenségeit. Az autizmus az egy amerikai, új hollywoodi “művészi” hobort,, amelyet Dusztin Hoffman színész filmezett a közvéleménybe. Az autizmus fiatalkori szkizófrénia (hebefrénia)! Az “autizmusból” ma már sok orvos és civil társaság él jól!

    Válasz
  2. Mikulás

    Majd csak ezután térek rá az MMR oltás (morbili-mumpsz-rubeola, ahol morbili kanyarót jelent) veszélyeire, hogy milyen gyakran okoz halált, bénulást, agykárosodást-autizmust stb az oltás.
    Mert itt a kanyaró-mumpsz-rubeola veszélyeit kell mérlegelni az oltás veszélyeivel szemben, ez a kérdés lényege.
    Azt nem értik a kívülállók, hogy mi SZAKEMBEREK a betegség veszélyeit mérlegeljük az oltás veszélyeivel szemben, és erről szól a SZAKMAI VITA.
    Van akit a kanyaró betegség fog megölni, és van akit a kanyaró elleni oltás fog megölni. Azért mérlegelünk, hogy eldöntsük, melyik esetben tudjuk a kockázatot minimálisra csökkenteni. Ha nem oltunk, az a kockázat, hogy gyermekünk megkapja a kanyarót és esetleg bele is hal. Ha pedig oltunk, az a kockázat, hogy gyermekünk belehal az oltásba, vagy esetleg túléli, de megnyomorodik tőle, lebénul, autizmust kap stb. A SZAKMAI KÉRDÉS az, hogy melyik eljárás jár kisebb kockázattal.
    Én SZAKEMBER létemre erről beszélek, valamint arról, hogy a gyógyszergyárak hazug propagandát folytatnak és torzítják a híreket. Ha pedig politikusokra bízzuk a döntést, a gyógyszergyárak egyszerűen le fogják fizetni a politikusokat, hogy minden oltást tegyenek kötelezővé, mert abból lesz a cég főnökeinek luxus villája, luxus autója, és yachtja.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Mikulás, aki tv. sorozat filmek alapján “tudományoskodik”, s aki a járványtani statisztikákban keveri az almát a körtével az nem nagyon hihető SZAKEMBER. Tisztelettel.

      Válasz
  3. Mikulás

    1988-ban Angliában még mindig nem volt általánosan elterjedve a kanyaró elleni oltás, 80.000 vagyis nyolcvanezer kanyarós megbetegedés volt egy év alatt a gyerekek között, 16 halál eset.
    Ehhez a statisztikai adathoz képest is furcsa, hogy most Romániában 9100 megbetegedésre 34 halál eset jutott. Ennyivel halálosabb lenne ez a romániai kanyaró, vagy ennyire túl van diagnosztizálva??
    Angliában 1988-ban 5000 (ötezer) esetre jutott 1 halál. Most pedig Romániában 268 esetre jut 1 halál, lásd 9100 osztva 34-el. Ez a jelenlegi romániai kanyaró tehát közel 20-szor halálosabb mint a kanyaró volt Angliában, 1988-ban. Ezt mutatják a statisztikák. Most nagyon kíváncsi vagyok, mitől van húsz-szoros eltérés. És mennyire hihetőek a romániai adatok.

    Válasz
  4. Mikulás

    Amerikában 1963-ban került a kanyaró elleni oltás a piacra. Amerikában is hasonló volt a tendencia a briteknél tapasztaltakhoz, vagyis a kanyaró (és más fertőző betegségek is, pld diftéria, influenza stb) halálozási aránya drasztikusan csökkent a 20. század folyamán, egészen a hatvanas évekig amikor az oltások megjelentek és azután is drasztikusan csökkent még tovább. Persze attól a ponttól kezdve bonyolódik az eredmények kiértékelése, amikor az oltások megjelennek a hatvanas években. Most vajon azért csökken tovább a halálozás, mert megjelentek az oltások, amiket nem sokan használnak, vagy azért csökken, mert már eddig is csökkenő tendenciát mutatott? Tény, hogy a logaritmikus skálán egyenes vonal mentén esett a kanyaró halandóság az évtizedek során, és ez az egyenes vonal töretlenül haladt lefelé a hatvanas évek vége után is ugyanúgy mint azelőtt, miközben az oltások már megjelentek ugyan, de még nem voltak széles körben használva. A logaritmikus skálán egyenes vonal azt jelenti, nagyjából 25 évenként egy nagyságrendet csökkent a halandóság, vagyis 25 évenként tizedére csökkent.
    A hatvanas évek végén a kanyaró annyira nem számított már komoly betegségnek, hogy azt jól példázza egy népszerű amerikai szit-kom TV sorozat (The Brady Bunch) 1969-es adása, amikor létezett már ugyan az oltás ellene, de az emberek nem használták Amerikában az oltást széles körben. Ez a TV epizód arról szól, hogy a Brady család mind a hat gyereke elkapja a kanyarót, iskola helyett otthon ülnek, és jókat szórakoznak a Monopoly nevű társasjátékkal. Szó sincs halál félelemről, ez egyszerűen egy ártatlan gyerekbetegség, aminek a gyerekek még örülnek is, hiszen iskola helyett otthon szórakoznak és társasjátékot játszanak.
    Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a kanyaró elleni oltás megjelenése a hatvanas években úgy hatott, mint “a solution in search of a problem”, vagyis itt egy megoldás, de mi volt a probléma? Valakik feltaláltak egy oltást egy ártalmatlan gyermekbetegségre, ez egy megoldás, de kit érdekel, hiszen a probléma eleve nem volt komoly probléma.
    Ehhez képest elképesztő, hogy milyen hisztériás félelemkeltés folyik most a kanyaró ellen, most működik a félelem keltés, de a hatvanas években emiatt szemberöhögték volna az embert. És pontosan ezért nem használták az oltást az emberek Amerikában és Angliában, amikor az oltás megjelent a hatvanas években. Mert az oltás pénzbe került, nem volt kötelező, a betegség pedig ami ellen készült eleve nem volt súlyos betegségnek tekintve. A solution in search of a problem. Itt egy megoldás, de mi volt a probléma?
    Most ugorjunk a jelenlegi romániai helyzetre. Kb 9100 kanyaró eset, 34 halál, kb 1 év alatt. Vajon mennyire megbízható ez a 34 halál eset, volt-e vírus labor eredmény, vagyis kétséget kizáróan kanyaró (morbili) vírus volt-e kimutatva, és ez okozta a halált vagy pedig más betegség is jelen volt? Állítólag az orvosok hajlamosak túldiagnosztizáni egy éppen divatos betegséget. Vagyis ha éppen a csapból is az folyik, TV-ben rádióban újságokban, hogy jaj, kanyaró járvány van, akkor az orvos hajlamosabb, hogy egy gyerek halálát kanyarónak tulajdonítsa. Az ilyen szubjektív hibák ellen véd a labor vizsgálat, de fogalmam sincs, hogy Romániában most mennyire van jelen megbízható labordiagnosztikai háttér. Tehát mennyire igaz, hogy tényleg kanyaró okozta a 34 halált?

    Válasz
  5. Mikulás

    Tóducz Úr,
    nem felejtkeztem el kérdéséről – a sajtó szerint kb 9100 kanyaró eset volt Romániában mióta a járvány kitört, 34 halálos áldozattal.
    Ezzel vetettem össze az amerikai és brit statisztikákat. Anglia és Wales-ben, 55 millió lakosra vetítve, a kanyaró halálozás húszezer körül volt a század elején. Ez a szám fokozatosan csökkent a század folyamán, és 1968-ra. mikor az oltást először bevezették ám nem sokan éltek vele, nos eddigre a kanyaró halál esetek száma évi 30 körül ingadozott, 55 millió lakosra vetítve. Később a halálozás még tovább esett, de nem feltétlenül az oltás miatt, ugyanis az oltás nem volt kötelező, nem volt ingyenes, és nem sokan éltek vele. Úgy tűnik, az orvostudomány és közhigiénia általános fejlődése, az egészségesebb táplálkozás miatt esett az évi halálesetek száma húszezerről harmincra, vagyis közel három nagyságrenddel, per 55 millió lakosra számítva, 1901 és az 1960-as évek vége között.
    Szóval itt vagyok elakadva jelenleg, intenzíven tanulmányozom az ügyet, és azt látom, a briteknél és Amerikában a kanyaró halandóság drasztikusan csökkent a huszadik század folyamán, és így például az 55 milliós Anglia és Wales-ben az évi halálozási ráta 20-30 körül volt a 60-as évek végén és a 70-es években, amikor az oltás már megjelent de nem sokan használták.
    Ehhez képest meglepő, hogy most Romániában, a 19 milliós országban, 34 ember meghalt kanyaróban kb 1 év alatt.

    Válasz
  6. Tóducz

    Kedves Nyilas, a szóban forgó professzor úr 1960-ban végezte az orvosi egyetemet, 25 éves korában és nem 40 évesen. Én nem voltam külföldi tanulmányuton Moszkva-Leningrádban, majd aztán az NSZK-ba. Tisztelettel.

    Válasz
  7. Ginko

    Sok szerencsét Mikulás ! Csak a felelőtlenségét – különösen akkor ha azt állítja hogy “szakember” – ne hangoztassa.
    Különösen nagy xxxnek tartom ,hogy a járványt is okozó fertőző betegségek megelőzését szolgáló védőoltás kötelező jellegének ellenzésébe belekavarja a “kormány beleszólását”.
    Lassan arra fog kilyukadni hogy az az igazi hősi tett ha valakinek jól megelőzhető járványos betegségben meghal a gyereke.
    Ha valóban ” szakember” akkor szégyelheti magát.

    Válasz
  8. Ginko

    Kedves Nyilas és Mikulás nem kicsit, de nagyon hamisan tetszenek énekelni.A járványok elleni védőoltások problematikája szerencsére nem önökre van bízva. A szakma az szakma . A sarlatánság pedig nem dícsérendő. Az önök filozófálgatása olyan kétségeket támaszt amely mindíg és egyértelműen a bajok forrása.

    Válasz
    • Mikulás

      Az én családom nincs a kormányra bízva. Azt, hogy én családtagjaim milyen oltást kapnak, nem a kormány fogja eldönteni. Önnek Ginkó sok szerencsét kívánok, ha ön a kormányra akarja bízni magát. Ki-ki úr a maga házában, tehát Ön is a saját házában azt tesz, amit akar. Csak az én házamtól és az én gyerekeimtől tartsa távol magát, mert azok felett se Ginkó, se a kormány nem kapott beleszólást.

      Válasz
    • Nyilas

      Kedves Ginkó úr.
      Nyilas egy szót sem irt a járványokról, meg a védőoltásokról.
      “A védőoltások minősítésétől függetlenül.”

      Válasz
  9. Nyilas

    A védőoltások minősitésétől függetlenül.
    Prof. Dr. Pucsok József: (1992)

    A védőoltások minősítésétől függetlenül.
    Dr Pucsok József (Testnevelési Egyetem, Sporttudományok Doktori Iskola, ,a valamikori Sportkorház igazgatója, 1992-es előadás):
    z orvostudomány mai állása szerint, a ma gyógyíthatatlannak nevezett betegségek 50%a gyógyítható lenne, ha a gyógyszergyártók nem lennének ellenérdekeltek.

    .

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Nyilas, ez a megállapítása a járványokat okozó fertőző betegségekre nem érvényes. Az oltások megelőzik vagy enyhítik a fertöző betegségek lefolyását és megelőzik a szövödményeit. Prof. Dr. Pucsok József nem volt se infektológus,, se mikrobiológus, se járványtanász,! Üzemi szakorvos és munkahigénés szakorvos volt! 1992-ben nem volt se professzor és nem rendelkezett az orvostudományok doktori címmel se. (Lásd szakmai önéletrajzát az interneten.) Tudományos dolgozatai között nem szerepel egy sem, amely tangenciális lenne a fertőző betegségekkel. A gyógyszergyárak gazemberségei más mise. Témán kivüli. Tisztelettel.

      Válasz
      • Nyilas

        Az a gyanúm, hogy rosszul tudja Tóducz úr.
        Mint nyugdíjas lett üzemorvos 1996-ban üzemorvosi szakvizsgát tett és 2004-ben tett munkahigiéniás szakvizsgát
        1982-ben Szemmelveis Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanár
        1994 SOTE egyetemi tanári habilitáció.
        Mindettől függetlenül, azt írtam, hogy “A védőoltások minősítésétől függetlenül.”

        Válasz
        • Tóducz

          Kedves Nyilas, az Ön által emlegetett úriember, 1974-ben, majdnem 40 évesen lett az orvostudományok kamdidátusa. 1994-ig, 20 évnek kelett eltelnie ahhoz, hogy megszerezze a nagydoktori címet (ez rendesebb helyeken 5-6 év alatt történik meg, neki 20 év kellett hozzá! Az egyetemi cimzetes tanári habilitációt, az az egyféle docensséget 1994-ben szerezte be ( az egyetemi takarítónő, soför és a portás is docens volt a Kádár korszakban és azutá, az MSZP-SZDSZ korszakabban ez időben is a SOTE-n! A hön szeretett Antall Józsiból is onnan lett miniszterelnök. 1968-ban kiküldték tanulmányutra (s ment is) Moszkva- Leningrádba, 1977-ben pedig Münszterbe, hogy az NSZK-ban ment magyar orvosokról jelentsen a bukdácsoló Kádár-rendszernek. De beszélgessünk tovább, mert hátha több fény derül a magyar múltra. De ehhez mi köze van az oltásoknak?

          Válasz
          • Nyilas

            Tisztelt Tóducz úr.
            Elég hosszan tartó, és nagy mélységekbe merülő értekezést tudott kerekíteni abból, hogy a védőoltások minősítésétől függetlenül leírtam Dr. Pucsok József valamikori véleményét a gyógyszergyártókról.
            Mellesleg megjegyezném, hogy fiatalkori főnököm is közel 40 évesen lett villamosmérnök. A Kádár rendszerben ugyanis, addig csak kőművesinasnak vették fel.
            Én önnel ellentétben azt sem tudom, hogy ki volt az a Kádár rendszerben, aki bárkiről bármit is jelentett.
            Azt tudom, hogy önről is többen írták itt az ermán, hogy besúgó volt.
            Valószínűleg pontosan annyi információ birtokában mint amennyi önnek van, az ön által megvádolt személyekről.

  10. Mikulás

    Kedves Tóducz,
    Önt mi lelte, mióta bízik ennyire a román törvényhozókban?
    Én nem bízom bennük, a nagy nemzetközi gyógyszercégek tudvalevően Amerikában is lefizetnek mindenkit aki lefizethető, hát akkor még mennyivel inkább Romániában!
    Ha megengedjük a román parlamentnek, hogy törvénnyel kényszerítse a lakosságot oltásokra, a gyógyszercégek azonnal le fogják fizetni a politikusokat, azok pedig azonnal kötelezni fognak mindenkit mindenféle oltásokra, AZ EGÉSZ A PÉNZRŐL SZÓL, hát nem érti?
    Ez a gyógyszercégek legnagyobb álma, itt lehet nagy pénzeket kaszálni, politikusok kezébe téve a döntést, hogy ilyen és ilyen cég ilyen és ilyen termékét rákényszerítse egy egész ország lakosságára!
    És hagyja abba a gúnyolódást, doktorátussal rendelkező gyógyszer kutató fejlesztő SZAKEMBER vagyok, konkrétan immunizálással és vakcinákkal is foglalkoztam, publikáltam. Majd írok egy szakmaibb jellegű hozzászólást, de röviden, százszámra haltak meg és bénultak le emberek a vakcináktól, Bill Gates alapítványa által terjesztett oltásoktól Indiában és Afrikában, MMS (kanyaró rubeola mumpsz) oltástól Amerikában, HPV vírus elleni Gardasil oltástól Amerikában és Japánban.
    Japán sokkal óvatosabb oltás-stratégiájára kell odafigyelni, azt kell kielemezzék orvos, gyógyszerész szakemberek, a politikusokat pedig ki kell hagyni, ők le se sz@rják a nép igazi érdekeit csak a kenőpénzt nézik, itt a pénz és a gyógyszergyárak fognak diktálni, ők majd lefizetik a politikusokat, ez nem a népről szól hanem a gyógyszergyárak és a politikusok zsebéről, luxus villáiról, és luxus yachtjairól.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Mikulás, Ön szcientológus politikát csempész a szakmában. Nem válaszólt a kérdésemre!

      Válasz
  11. Ginko

    Veszély és kockázat mindig van. De a veszély csökkentése és a kockázat minimalizálása az orvostudomány kötelessége.
    Messzemenően osztom Tóducz úr véleményét.
    Mikulás “szakemberként”nem vélekedik helyesen.
    Miért kellene hozzá nem értő – esetleg valamellyik egyház által befolyásolt- tudatlan emberek döntésére bízni a gyerek védőoltásáról hozandó döntést.Talán a 34 beoltatlan gyerek halála nem elég intő jel ?

    Válasz
  12. Tóducz

    Szerény és halk kérdés a “vízes” antioltási tudálékos “szakemberekhez”: na de mi történik a léguton terjedő kórokozók által generált járványokkal? Romákiában az idén vagy 34 beoltatlan gyerek pusztult bele a kanyaróban és annak szövödményeiben! Tisztelettel.

    Válasz
  13. Mikulás

    Szakemberként megjegyzem, az oltásoknak is vannak veszélyei. Bénulás, halál, agykárosodás, autizmus stb. A potenciális előnyöket mindig a kockázatok ellenében kell mérlegelni, és ebben a tekintetben Japán bizonyíthatóan jobb stratégiát követ mint Amerika. Náluk kevesebb az oltás és mégis élenjárnak a csecsemő halandóság leszorításában.
    Ez egy bonyolult szakmai kérdés amit az egészségügyi szakembereknek pártatlanul kell elemezni, de a gyógyszergyárak mindig megtalálják kit kell lefizetni. Ezt a kérdést nem szabad a politikusok játszmájává tenni, mert akkor őket fogják lefizetni a gyógyszergyárak, hogy tegyék kötelezővé az oltásokat, és a politikusok nem éppen a megvesztegethetetlen, becsületes jellemükről híresek.

    Válasz
  14. Mikulás

    A járványos betegségeket a csatornázás, tiszta ivóvíz, és a jó táplálkozás oldotta meg nagy részben. Váradi Zsoltnak igaza van.
    A fejlett országok közül Japán nagyon ódzkodik az oltásoktól, mégis Japánban legkisebb a csecsemő és gyermek halandóság. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban ahol egyre több oltást adnak a csecsemőknek, gyerekeknek, borzasztóan rossz és tovább romlik a helyzet.
    A magyar, román egészségügynek Japán példáját kellene követnie Amerika helyett.
    Japánban kevesebb oltást adnak és később kezdik.
    Az oltások kötelezővé tétele pedig durva jogsértés a szülők ellen, szó se lehet róla. Ne az állam döntsön az én gyermekeim sorsa felől, erre csak a holt testemen át kerülhet sor, mert utolsó lélegzetemig küzdeni fogok ellene. Aki ennyire bízik az államban, oltassa a saját gyerekeit, de az én gyerekeimet ebből HAGYJA KI!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Mikulás, elsősorban járványügyi, közegészségügyi probléma, nem pedig liberos emberjogi vircsaft!

      Válasz
  15. Névtelen

    Kedves Váradi Zsolt !

    Az elmúlt 40 ezer évben a különféle járványos betegségekben az emberek sokasága halt meg idő elött… A járványok kiírtották országrészek lakosságát, az emberek sokaságát.
    Mi sokan nem akarunk erre a sorsra jutni. Óvjuk a gyerekeinket.

    Válasz
    • Váradi Zsolt

      Kedves Névtelen mindig csak a maga nevében beszéljen.
      A járványos betegségeket a csatornázás és a tiszta ivóviz oldotta meg, nem az oltások.
      Menjen el Indiába ha ezt a tényt akarja megtapasztalni.

      Válasz
      • Tóducz

        Kedves Varádi úr, akkor az agyonkanalizált és tiszta ivóvizezett Svédországban miért ütőtte fel a fejét újból a gyerekbénulás (poliomielitis)?

        Válasz
  16. Ginko

    Tudatlan és felelőtlen emberek,főleg szülők.

    Válasz
    • Váradi Zsolt

      hogy van az, hogy 40 ezer év óta az emberiség nyugodtan megvolt mindenféle oltások nélkül?
      Meg kellett legyen, mert máskülönben te sem lennél itt.

      Válasz
      • Váradi Zsolt

        Furcsa, hogy a válaszom egy részét kimoderálták.
        Nagyon huncutul teszik a dolgukat az urak, szelektiven, minden megjegyzés nélkül csak kivágnak, esetenként átirnak, költenek szavakat. mondatokat.
        Uraim maguknak nincs szükségük közönségre, nyugodtan szórakoztassák magukat.

        Tisztelettel,
        Váradi Zsolt.

        Megj. nem engedek ki többet olyan mondatokat, kifejezéseket, amelyekben más hozzászólókat becsmérelnek stb. Legalábbis igyekszem / igyekszünk. Ez mindenkire vonatkozik, természetesen.
        T.L.

        Válasz
        • Tóducz

          Tisztelt T.L. úr, miként történhet meg az, hogy ki tetszenek engedni antiszociális magatartásra buzdító beírásokat? S ráadásul még hyperérzékenykedik és fenyegetőzik is a beíró!

          Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük