Egyfajta trendforduló, megújítási folyamat jellemzi manapság a cifraszűr-viseletet, az egyik legmagyarabb ruhadarabunkat. A nemrég országos elismerésben részesült Szilágyi Irén, nagyszántói származású népi iparművész megbecsült szereplője annak az irányzatnak, mely az ősi motívumkincset beépíti a mai viseletbe. Ennek eredménye, hogy a hagyomány és divat egymást erősíti.
Múlt pénteken eredményt hirdettek Berettyóújfaluban az országos, sőt határon túlra átnyúló érdeklődésű „Kitesszük a szűrét...” szűr-, szűrrátét-készítő, szűcshímzés- és nemezpályázat keretében. A nyolcadik kiírást soha nem látott érdeklődés övezte, ugyanis 170 egyéni és csoportos pályázó küldte be munkáit. A zsűri száz pályaműből állította össze azt az időszaki kiállítást, amely július végéig megtekinthető a helyi művelődési ház Bihar Vármegye Galériájában. Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza vezetője a szűr országaként jellemezte Berettyóújfalut és az alföldet, mivel a szűr itt teljesedett ki az elmúlt évszázadban.
Szilágyi Irén népi iparművész személyében partiumi, nagyszántói származású díjazott is szerepelt a pályázók között, ezért a helyi református egyház több tagja is elkísérte őt az ünnepélyes eredményhirdetésre, május 24-én. Ennek során Szilágyi Irén a modern egyéni kategória harmadik díjában részesült, szűrrátétes ruháit szintén kiállították a pályaművekből válogatott időszaki tárlaton.
A Bihari Népművészeti Egyesület 2003-ban írta ki először a stílusos, „Kitesszük a szűrét...” elnevezésű pályázatot, mely ahhoz a hagyományhoz kapcsolódik, mely szerint, ha egy legénynek kitették a szűrét a tornácra, azt nem látták szívesen háztűznézőben. A szervezet célja a szűrrátétek átörökítése, továbbéltetése viseleten, lakástextílián és egyéb használati tárgyakon. A hagyományok tovább éltetése szándékával fontosnak tartják a fiatal alkotók felkarolását, mint ahogy azt is, hogy a rátétkészítésben megjelenjen az újító szándék.
A teltházas díjátadót szinvonalas kultúrális műsor előzte meg, néptánccal, szakértői értékeléssel, ünnepi beszédekkel. A legfelemelőbb pillanatok mégis az eredményhirdetést jellemezték. Hagyományos és modern kategóriában hirdettek egyéni és csoportos győzteseket. Az alkotók többsége személyesen is megjelent és többen is a saját maguk készített ruhakölteményekben vették át az elismerő okleveleket. A népi iparművészek után az általuk elkészített pályaművek kerültek a középpontba a szomszédos kiállítóteremben, ahol koncentráltan, egy helyen volt látható az a számos alkotás, amelybe szívüket, lelküket belerejtették a készítők, számolatlan, áldozatos munkaórában. Nem is hiányoztak a megérdemelt elismerő szavak a lelkes közönségtől. Délután szakmai tanácskozás zajlott, ahol négy előadás hangzott el a szűrkészítés technikáiról, stílusairól, valamint egy rövid színdarab is színesítette a programot.
A Nagyszántóról elszármazott, ma Szombathelyen élő, de szülőfalujában gyakran tartózkodó Szilágyi Irén elismert népi iparművész az anyaországban. Ahogy Dr. Kecsemei Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója jellemezte: elismert szereplője a népi iparművészet megújítási folyamatának Magyarországon. Két éve Szombathelyen, a Vasi Skanzenben nyílt egyéni kiállítás munkáiból: rátéttel és hímzéssel díszített ruhadarabokból, a történelmi Vas megyéből származó cifraszűrökből.
Ruhadarabjait ugyanott a kifutón is bemutatták a FolkTrend című divatbemutatón, melyet a hungarikumok és a tradicionális motívumok jegyében szerveztek. Ebből az alkalomból a Földművelésügyi Minisztérium FolkTrend különdíját is átvehette V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkártól, aki úgy jellemezte a kiállítás és a divatbemutató darabjait: a múlt velünk él, sőt rajtunk, ha úgy tetszik ránk simul. Hagyomány és divat egymást erősíti, kéz a kézben járnak.
A berettyóújfalui ünnepséget két nappal később, május 26-án egy másik követte, immár Nagyszántón, ahol a vasárnap délelőtti istentisztelet keretében, az alkotónak szánt meglepetésként, Szilágyi Irén a Lelkészi Hivatal által létrehozott „Nagyszántó – 800” elnevezésű elismerésben részesült, mellyel azokat a személyiségeket jutalmazzák a település jubileumi esztendejében, akik a falun kívül is elismerést vívtak ki munkájukkal és eközben a határ menti település támogatásáról, szellemi képviseletéről sem feledkeznek meg. A helybeliek egyébként a múlt évi karácsonyi istentiszteleten már megtekinthették Szilágyi Irén ruháit, melyeket többen is magukra öltöttek az ünnepi műsor gyermekszereplői közül.
Fábián Tibor lelkész dicsérő beszédében rámutatott: azért tartotta fontosnak, hogy a gyülekezet is képviseltesse magát a díjátadón, hogy az alkotó szülőfalujában és a községben se maradjon titokban, milyen értékes, az anyaországban elismert és számon tartott személyiségek élnek közöttünk, illetve származtak el közülünk. A lelkész arra biztatott, hogy lépjünk Szilágyi Irén nyomába: merjünk álmodni, célokat kitűzni és tenni ezek eléréséért, hiszen a kitüntetett életútja is azt tanúsítja, kitartó munkával és tanulással, és egy kis szerencsével el lehet jutni az Értől az Óceánig. Akár a nagyszántói Kis-Köröstől is, az országos megbecsülésig.
Vásárhelyi Gábor