Fotó: Gleb Garanich / index.hu / Reuters

Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.

A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.
Andrij Parubij házelnök megjegezte, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő elnök ígéretet tett a törvény aláírására. A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, “Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.

A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.

A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.

A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

Forrás: Euronews

Zelenszkij hivatalba lépése után vizsgálat alá veti a nyelvtörvényt

Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a csütörtökön a parlament által megszavazott nyelvtörvényt arra vonatkozóan, tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

“Államfői hivatalba lépésemet követően a törvényt alapos elemzésnek vetjük alá, hogy meggyőződjünk arról, hogy tiszteletben tartja-e valamennyi ukrán állampolgár alkotmányos jogait és érdekeit. Az értékelést követően fogok reagálni az alkotmányban biztosított államfői hatásköröknek és az állampolgárok érdekeinek megfelelően” – szögezte le közleményében, amelyet csapatának sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.

Zelenszkij mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. “Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” – vélekedett.

A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, “a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével, a csökkentés helyett”.

Hozzátette, hogy mivel Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, olyan törvényeket és határozatokat kell kezdeményezni, amelyek “konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el”.

Az ukrán parlament csütörtökön nagy többséggel – 278 szavazattal – fogadta el a nyelvtörvényként emlegetett, az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát.

A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.

Petro Porosenko leköszönő elnök előre jelezte, hogy elfogadása után aláírja a törvényt.

Fotó: Wikipédia

Porosenko ígéretet tett a kisebbségi jogok tiszteletben tartására a nyelvtörvény elfogadása után

Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök a nyelvtörvény parlamenti elfogadása után csütörtökön köszönetet mondott Ukrajna oroszajkú állampolgárainak, amiért megértéssel állnak hozzá az ukrán nyelv támogatásának szükségességéhez, és ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogják tartani azoknak az embereknek a jogait, akik oroszul vagy más nyelven beszélnek.

A leköszönő államfő a Facebookon közzétett videoüzenetében arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben már komoly eredményeket értek el az ukrán nyelv fejlesztésében. Szavai szerint a múltban végzett totális oroszosítás után a közelmúlt éveiben minőségi ukrán nyelvű információs termékek jelentek meg, könyvek filmek, rádió- és tévéműsorok formájában.

“Az oroszul és más nyelveken beszélők jogainak tiszteletben tartása szintén fontos. Ez egy európai gyakorlat, amelyhez folyamatosan ragaszkodunk, és továbbra is betartjuk. Az emberek pedig hamar meggyőződnek majd arról, hogy az új törvény semmilyen módon nem sérti ezt a jogot” – hangsúlyozta.

“Szeretném megköszönni az orosz ajkú állampolgároknak azt, hogy megértéssel fogadták az ukrán nyelv támogatásának szükségességét. Mellesleg jómagam is már felnőtt korban kezdtem tanulni (az ukrán nyelvet)” – tette hozzá.

Porosenko elmondta, hogy éveken át készítették a jogszabályt. Kivették belőle a köznyelvben nyelvellenőröknek elnevezett büntetőellenőrzést és minden olyan struktúrát, amely nyomást gyakorolna az üzleti életre, így a törvény szövege szavai szerint “harmonikus és kiegyensúlyozott” lett.

Azt állította, hogy szándékosan nem a választási kampány idején fogadták el. Ezzel szemben a mögötte álló parlamenti frakció korábban folyamatosan sürgette az előterjesztés tárgyalásának lezárását még az elnökválasztások vége előtt.

Megerősítette, hogy amint megkapja, aláírja a törvényt.

Közben Nesztor Sufrics, a Moszkva-barát politikusok által alapított Életért párt parlamenti képviselője a 112 Ukrajina hírtelevízió szerint a szavazás után újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy ellenzéki képviselők az alkotmánybírósághoz fordulnak kérve a törvény érvénytelenítéséért. Kijelentette, hogy a jogszabály tartalmilag alkotmánysértő, ezen felül szabályellenesen fogadták el, mivel a szakbizottság már akkor szétosztotta a képviselők között az előterjesztés végleges szövegét, amikor még több módosító indítványról nem döntött a törvényhozás.

Kovács Andrea / MTI

3 hozzászólás

  1. Ginko

    És az oroszok is léptek egyet. / majd megvédik az orosz állampolgárokat /

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Ginko, ők tehetik, mert van miből, van kivel, s van miért! Nekünk sajnos csak Putyin epigonra futotta. A vanból kell gazdálkodnunk, nem a leszből! Csak kóros S.S Dzsóé él a leszben a leszből! Egy torontói romák parazita betolakodó, akit már rég pofán kellett volna vágjanak az őshonos kánádai indiánoknak, ha túl szeretnék élni a múltjukat és a gazember romákiai kóros S.S.Dzsóét, aki megtöltötte szülőföldjüket halálos betegségekkel és ideológiákkal!

      Válasz
  2. Tóducz

    Walzmann hagyta örökség.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük