Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője (j) és Vejkey Imre, a párt országgyűlési képviselője lerója kegyeletét az úzvölgyi katonatemetőben a nemzeti összetartozás napja alkalmából 2019. június 4-én. MTI/Járai László

A nemzeti összetartozás napja alkalmából az úzvölgyi katonatemetőben rótta le kegyeletét Harrach Péter a KDNP országgyűlési frakcióvezetője.

A politikus az MTI-nek elmondta: Gergely Andrással, Csíkszentmárton polgármesterével ment Úzvölgyébe, és a polgármester kinyitotta számára a temetőt. Így az ott eltemetett magyar katonák emlékművénél róhatta le kegyeletét.

Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás napján olyan helyekre is eljussanak az Országgyűlés képviselői, ahol nagy szükség van az összetartozás kifejezésére. Úgy vélte, ilyen hely Úzvölgye, és ilyen helyek azok a csángó falvak, amelyeket a hegyek közül Moldvába leereszkedve látogat meg a nap során.

Harrach Péter felidézte: Magyarország alkotmánya szerint a magyar nemzetet a múlt, jelen és jövő magyarjainak a szövetsége alkotja.

"Itt most alkalmunk volt egy veszélyeztetett magyar katonai temető sírjai előtt fejet hajtani, és egyúttal azt kifejezni, hogy az összmagyarságért vagyunk felelősek, nemcsak a jelenért, hanem az elmúlt idő hősi halált halt katonáiért épp úgy, mint a jövőért. Ezt a felelősséget tovább kell adnunk a következő generációnak" – nyilatkozta a politikus.

Harrach Péter az MTI kérdésére azzal magyarázta, hogy a magyar kormány képviselői eddig nem hallatták hangjukat a sok vitát kiváltó temető ügyében, hogy meggyőződésük szerint a sérelmeket elsősorban diplomáciai úton kell rendezni, és "nem a nyilvánosság szintjén kell kezdeni a rendezést". Hozzátette: tudomása szerint Magyarország magyarázatot kért diplomáciai úton a temetőben történt beavatkozásra. Azt is hozzátette: a vitatott témák egy részében a történészeknek kell megegyezniük.

"Olyan sérelem érte a magyar hősi temetőt, amit rendezni kell, és úgy gondolom, ezt a rendezést diplomáciai úton kell megvalósítani" – nyomatékosította a kisebbik kormánypárt országgyűlési frakcióvezetője.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva benne.

Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalváhnak juttatta. A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

Gazda Árpád / MTI