A Janus Pannonius Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszéke és a Detect Max Hungary Kft. együttműködésében szakemberek kutatják át fémkeresővel a mohácsi csata helyszínét a baranyai Majs közelében 2017. december 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata legelső keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált.

Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója a felfedezés jelentőségét az MTI-nek úgy érzékeltette, hogy a budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a mohácsi egykori győzelmi pavilon a “legszentebb” magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott.

Az ütközet nyitott kérdéseiről úgy fogalmazott: “nem ismerjük a mohácsi csata pontos helyszínét, köztük a táborokat, az összeütközés centrumát és azt sem, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették”.
A Szulejmán türbéjét megtaláló kutatócsoport ezúttal arra vállalkozik, hogy új kutatási módszerekkel, modern műszerekkel megválaszolja ezeket a nyitott kérdéseket – hangsúlyozta.

Az egykori történelmi eseményeket felidézve elmondta: az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett.

Székely Bertalan: A mohácsi csata / Forrás: Wikipédia

Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A csata nem csupán súlyos anyagi és emberi veszteségeket okozott a közép-európai keresztény államoknak, de kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a magyar nemzeti és a mohácsi helyi identitásra is – vélekedett Pap Norbert.

A kutató kiemelte azt is, hogy az oszmánok szemében Mohács történelmük egyik legnagyobb győzelmét jelképezte, így őket is foglalkoztatta az esemény helye és emlékezete.

Mohács Mohácsi csata

Bánlaky József vázlata a csatáról A magyar nemzet hadtörténelme című munkájából / Forrás: Wikipédia

A szigetvári Szulejmán-kutatásban jelentős új tudományos eredményeket felmutató kutatócsoport nyolc évvel a mohácsi csata 500 éves évfordulós megemlékezései előtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma pályázatot nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjára és Fodor Pál (MTA BTK), valamint Pap Norbert társvezetésével hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására.

Mint a kutatás pécsi vezetője hangsúlyozta, a csata helyszínét illetően több mint száz éve zajlanak a viták. “Nem bizonyos a két sereg táborának helye, az ütközet centrumának pontos helye és a több mint 20 ezer halott közül is csak csekély számú áldozat került elő. A földrajzi pozíciók megállapítása és a tömegsírok feltárása fontos kutatási célkitűzés” – mondta.

Az új mohácsi kutatás első jelentős eredménye a csata helyszínén létesített oszmán győzelmi emlékmű egyértelmű azonosítása, jellegének meghatározása, átalakulási folyamatának megválaszolása – magyarázta Pap Norbert.
Az oszmán győzelmi komplexumról augusztusban jelent meg A mohácsi Törökdomb címmel tanulmány a Történelmi Szemlében.

Pap Norbert erről megjegyezte: megállapítható, hogy Magyarországon a 17. században egy fontos muszlim szakrális helyet hoztak létre az oszmánok, amelynek emlékezete a 20. század elejéig valamilyen formában fennmaradt.
“A több feltételezett helyszín megvizsgálását követően sikerült egyértelműen meghatározni a helyet, amelynek alapos régészeti vizsgálata ezután következik. A csata keresztény oldali emlékezetében is fontos szerepet játszott a hely, ugyanis ott egy kápolna emlékeztetett a 18. században a csatára” – mondta.

A kutatók azon dolgoznak – folytatta -, hogy részben földrajzi módszerekkel a Duna menti mocsárvilágban és a Mohácsi síkságon végzett vizsgálatokkal a csata tömegsírjainak a feltárásához is közelebb kerüljenek.

“A különböző nemzetiségű katonák nyughelyének feltárása közelebb vihet bennünket egy egységesebb szemléletű Közép-Európa-tudat kialakításához is, hiszen több térségbeli népnek (magyarok, csehek, lengyelek, horvátok és németek) és a balkáni népcsoportok tagjainak is közös temetőjéről van szó, emlékük ápolása erősítheti az összetartozást és a megbékélést” – összegzett a kutató.

MTI

2 hozzászólás

  1. Mikulás

    Szemléltetés végett
    képzeljük el, hogy a magyar kormány zsetonokat osztogat az adófizetők pénzéből, vagyis az állami költségvetésből, különböző közcélokra, össz nemzeti célokra. Legyen

    1 zseton = 30 millió Forint

    Mohács kutatás = 3 év alatt összesen 4 zseton (évente 1.33 zseton, 3 éven át) összesen 120 millió Ft

    Trianon kutatás = 5 év alatt összesen 5 zseton (évente 1 zseton, 5 éven át) összesen 150 millió Ft

    Saul Fia holokauszt ihlette fiktív sztori, kitalált történet, propaganda film = összesen több mint 10 zseton (310-320 millió Ft, kb. 10.5 zseton, 2015-ben)

    Hajnali Láz holokauszt-film = 10 zseton (300+ millió Ft, 2015-ben készült)

    Magyar Nemzeti Filmalap éves költségvetése 2010 óta = évente 250 zseton (évente 7.5 milliárd Ft). Ebből a pénzből 2010 óta Andy Vajna vezetése alatt készült egy sor holokauszt-film, egy sor homoszexuális, drogos témájú film, cigány témájú film, Magyar Gárda ellenes film, de NULLA, ZÉRÓ magyar történelmi film, mert a Toldi Miklós, Hunyadi János és Mátyás király, Bethlen István, Tisza István első világháborús miniszterelnök, a kuruc korral foglalkozó film tervek egy fillért se kaptak.

    Fő díjat kap, 1000 zseton értékben, a 2019-ben Budapesten sorra kerülő Maccabi Játékok, Európai Zsidó Olimpia. Ezer azaz 1000 zseton, 30 milliárd Ft, ennyi kormány támogatást ítélt meg Orbán Viktor Fidesz kormánya 2017-ben, azért hogy a zsidó sportolók számára zsidó olimpia legyen 2019-ben, a magyar adófizetők pénzén.

    Idézetek:

    “nyolc évvel a mohácsi csata 500 éves évfordulós megemlékezései előtt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma…hároméves időtartamra 120 millió forint támogatást nyert az ütközet tudományos kérdéseinek megválaszolására.”

    2016-os hír az MTA Magyar Tudományos Akadémia honlapján:
    “Lendület-nyertes Trianon 100 Kutatócsoport az MTA BTK Történettudományi Intézetében…Ablonczy Balázs, intézetünk tudományos főmunkatársa Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című pályázata nyert a Lendület program II., szenior kutatók részére készített kiírásán. A támogatás öt évre szól, évi harmincmillió forinttal támogatja a témában folyó kutatásokat és a Trianon 100 kutatócsoport felállítását…Csaknem húsz kutató dolgozik majd a projektben, amely nemcsak magyar és idegen nyelvű kiadványokban, konferenciákon népszerűsíti majd a feltárt eredményeket, hanem a tervek szerint a trianon100.hu című weblapon is.”

    Idézet a magyar sajtóból, 2017:
    30 milliárd forint állami támogatást kap a Maccabi Játékok 2019, Budapesten megrendezendő Európai Zsidó Olimpia.

    Válasz
  2. Tóducz

    Ez fontos és nélkülözhetetlen volt török szempontból.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük