Az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen szervezte meg azt a színházi tábort, amely negyedik állomása volt az egy éve tartó színjátszó csoportok vezetői számára szervezett képzésnek.
A Budapestről, Nagykárolyból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Szovátáról, Csíkszeredából, Négyfaluból, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról és Sepsiszentgyörgyről érkezett 27 csoportvezető és pedagógus augusztus 27. és 31. között vett részt a zabolai Csipkésben megrendezett táborban.
A Prezsmer Boglárka drámapedagógus valamint az Osonó két tagja – Fazakas Misi és Mucha Oszkár – által vezetett foglalkozások nagy hangsúly fektettek a csapatépítésre, az önismereti- és személyiségfejlesztő gyakorlatokra, drámajátékokra, beszédkészség-fejlesztő feladatokra és az alap-színházképzésre, azzal a céllal, hogy a résztvevők gyarapíthassák eszköztárukat, valamint a gyakorlatokat felhasználják a jövőbeli rendezői munkájukban, tanítási módszerükben, osztályfőnöki tevékenységükben.
A színházi gyakorlatokba való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés újabb impulzusokat adott a résztvevők számára, az általuk vezetett színjátszó csapatok szakmai tevékenységének átgondolására és hatékonyságára. A műhelyfoglalkozások mellett, az intenzív tábor minden reggel a lelki-szellemi bemelegítőként szolgáló napindítóval indult, este pedig a rövid színházi jelenetek próbái zajlottak, amelyeket az utolsó nap délelőttjén mutattak be a kiscsoportok.
Mindezek mellett beszélgetésekre is sor került, így a résztvevők egymástól értesülhettek a saját munkaterületükön felmerülő sajátos nehézségekről és problémákról, ugyanakkor az egyéni módszerek és felelősségek adta megoldási lehetőségekről is. A képzésén túl, a tábor célja egy olyan helyzet megteremtése volt, amely által a pedagógusok feltöltődve kezdhetik el az új tanévet.
Az augusztus 27- 31. között zajló drámatábor hangulatát az alábbi résztvevői visszajelzések tükrözik:
Szabó Orbán Andrea, tanárnő (Sepsiszentgyörgy): „Végre egy olyan képzésen vettem részt, ami szakmailag és emberileg is felemelt. Köszönet érte a nagyon kedves résztvevő társaimnak és a foglalkozásvezetőknek, akik a felkészültségükön túl a szívüket és lelküket is adták a tábor sikeréhez. Ajánlom minden pedagógustársamnak és nemcsak!”
Tóth Éva, óvónő (Sepsiszentgyörgy): „Egy csodás tréningsorozaton vettünk részt, ahol megélhettük a játék felszabadító örömét. Játszva, tudattól-tudatig, szívtől-szívig terjedő tapasztalaton keresztül juthattunk el önmagunk kiteljesedéséhez, megismeréséhez. Felszabadító Lélekjáték volt.”
Gál Judit, tanárnő (Sepsiszentgyörgy): „A drámatábor értékes emberi tapasztalatok szerzésének a helye volt számomra. Szembenézhettem a saját és társaim erősségeivel és hibáival egy olyan közegben, amely ítélkezésmentes volt, és amelyben biztonságban érezhettem magam. Magasságaink és mélységeink tudatosítása hitem szerint segíteni fog életem minden terén. Pedagógusi tarsolyomba gyűjthettem tanácsokat, módszereket is, de ennél fontosabbnak érzem az emberi tényezőt: az egymásra való rácsodálkozást, emberi dolgainknak bátor felfedését, az örök emberibe való belepillantást. Ez az a kincs, amelyet magammal viszek ellensúlyozni a hétköznapok kegyetlen szürkeségét és személytelenségét.”
Hajdu Laura, óvónő (Sepsiszentgyörgy): „Jó volt ismét játszani, önmagunkkal szembenézni, kreativitásunkat fejleszteni, emberi mivoltunkat erősíteni, egymástól tanulni, új módszereket kipróbálni.”
Szőcs Torma Katalin, tanárnő (Sepsiszentgyörgy): „Minden, ami játék és minden, ami mélység, igaz érzelmek, feltöltődés, lelki csiszolódás, módszertani eszköztár bővítés. Ez mind a drámatábor, és még sokkal több.”
Fazakas Misi