Bemutatkozik a külügyi kutatások új színtere, a Külügyi Műhely című folyóirat

A Külügyi Műhely online folyóirat a magyarországi tudományos folyóiratok piacának legújabb szereplője. A kezdeményezés hajtómotorja az a 8 egyetemről származó 21 doktoranduszhallgató, doktorjelölt és fiatal szakértő volt, akik a tanulmányaik és a munkájuk mellett szerepet vállaltak a szerkesztőbizottság létrehozásában.

A folyóirat kialakításánál fontos szempont volt a lehető legszigorúbb tudományos elvárások maradéktalan teljesítése, amelyekről bővebben a Külügyi Műhely Alapítvány honlapján olvashatunk.

Az első szám 2019 utolsó negyedévében jelent meg, benne 11 doktoranduszhallgató írásával. Mivel a Külügyi Műhely a külügyi kutatások interdiszciplináris fóruma, ennélfogva a tanulmányok témája is igen szerteágazó. Az európai országok iránt érdeklődők számára több írás is szolgálhat érdekességekkel, újdonságokkal.

A V4-es tagországokkal célzottan két szerző foglalkozott. Sőreg Krisztina és Máté Anna elemzése ezen országok gazdasági fejlődési ívét járja körül,

amely írások a teljesség igénye nélkül olyan témákat dolgoznak fel, mint az országok fejlődési íve, államadósság, munkanélküliség, emberi fejlettségi mutató és egyebek.

Szalánczi-Orbán Virág Magyarország és az Európai Unió közlekedési hálózatát veszi górcső alá, amely téma természetesen szintén nem mehetett el a V4-es országok és az Új Selyemút megemlítése mellett.

Bemutatkozik a külügyi kutatások új színtere, a Külügyi Műhely című folyóirat

Baranyi Emese Zsuzsanna írása az Európai Unión kívülre kalauzolja az olvasót, mégpedig Albániába. A szerző jól követhető áttekintést ad az országról és az ottani muszlim közösség kialakulásáról.

A tanulmány második része az iszlám házassági jog intézményét mutatja be, amely kifejezetten hasznos lehet olyan további európai országok tanulmányozásánál, ahol jelentős muszlim kisebbség él.

Természetesen a tanulmányok sora ezzel nem ér véget, az olvasó olyan további témákban is elmerülhet, mint a Római Statútum, a diszkrimináció tilalma Európában, a dél-koreai soft power (hallyu) valamint a német-namíbiai kapcsolatok gyökerei. Pálfi László a Német Délnyugat-Afrika névre hallgató egykori gyarmaton zajlott háborúkat mutatja be, amelyek napjainkig meghatározzák a két ország viszonyát. 2015-ben egy namíbiai küldöttség kártérítési igényt fogalmazott meg Berlinben, amely ügy egészen az ENSZ-ig eljutott.

A Külügyi Műhely egy évben két alkalommal jelenik meg, ehhez kéziratokat április 10-ig és szeptember 10-ig fogadunk. A kézirat elkészítéséről bővebben lásd a Külügyi Műhely Alapítvány honlapját.

Bemutatkozik a külügyi kutatások új színtere, a Külügyi Műhely című folyóirat

“Külügyi félpercek a Külügyi Műhely folyóirat Facebook-oldalán

Ajánljuk figyelmébe Facebook-oldalunkat, ahol heti rendszerességgel tesszük közzé Külügyi félperc sorozatunkat, valamint további érdekességeket és információkat!

Tóth Zoltán Balázs (A szerző a Külügyi Műhely főszerkesztője) / Felvidék.ma

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük