Nemzeti hőssé és mártírrá nyilvánítaná Vitéz Mihályt az a törvényjavaslat, amely a román parlament emberjogi bizottságának asztalára került.
Minden tisztelet Mihály vajdának, azonban ez az elismerés nem tükrözi az adott történelmi korszak realitásait, Vitéz Mihály pedig nacionalista és populista kezdeményezés tárgyát képezi ebben a formában – emelte ki Benkő Erika parlamenti képviselő.
Az RMDSZ-es politikus a bizottság keddi ülésén, valamint a témában tartott sajtótájékoztatóján is bemutatta azt a máig fennmaradt dekrétumot, amelyben az udvarhelyszéki székelyek jogait állítja vissza. A dokumentum ma Magyarországon található.
„A dekrétum a székelység számára felbecsülhetetlen értékkel bír, hiszen történelmünknek egy nagyon fontos mozzanatát rögzíti, nevezetesen közösségünknek századokra visszanyúló szabadságvágyát és önrendelkezési kívánságát. Természetes tehát, hogy mi, székelyek nagyra becsüljük Vitéz Mihály fejedelmet, azonban azt gondolom, hogy óvatosan kell bánnunk ebben a kontextusban az olyan modern kifejezésekkel, mint a mártír vagy nemzeti hős. Az adott időszakban ezek a fogalmak nem léteztek, ennélfogva nem is szolgálhattak motivációul a politikai cselekvéshez. Az a tény, hogy Vitéz Mihály szabadságjogokat biztosított a székelyeknek, de nem biztosított hasonló jogokat az Erdélyben élő románságnak, akik abban az időkben nem számítottak politikai nemzetnek Erdélyben, bizonyítéka annak, hogy a fejedelem törekvései Erdéllyel kapcsolatosan sokkal inkább személyes indíttatásból származtak” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi képviselő.
Hozzátette: „Minden megkülönböztető tiszteletünk ellenére a törvénytervezet ebben a formában nem tükrözi a szóban forgó történelmi korszak realitásait, ellenkezőleg, azokhoz a komplex eseményekhez képest, melyek alapjául szolgáltak, végtelenül leegyszerűsítő és történelmi szempontból kimondottan naiv. Meglátásom szerint helyesebb lenne, ha a jeles történelmi személyiségek nem képeznék nacionalista és populista kezdeményezések tárgyát, egyszerűen azért, mert többet érdemelnek ennél.”
***
Vitéz Mihály fejedelem nagyon különleges kapcsolatban állt a székelyekkel. Az adott időszakban a székelyek szabadságjogaik megvonása miatt joggal dühösek voltak Báthory András erdélyi fejedelemre, ezért amikor Vitéz Mihály úgy döntött, hogy bevonul Erdélybe, a székelyek nemcsak segítették, hanem kiemelt szerepük volt mellette, például Székely Mózes, Erdély egyik következő fejedelme vezette a székely hadtestet Vitéz Mihály seregében.
Mindezek következményeként 1599. október 28-án Vitéz Mihály, a székelyek hűségének a legmagasabb elismerése jeléül, több dekrétumot bocsátott ki, megújítva ezáltal a székelyek szabadságjogait, amelyeket Báthory korábban eltörölt, így visszaadta nekik azt a széleskörű politikai autonómiát, melyet korábban élveztek, nevezetesen az adómentességüket, különleges katonai státuszukat és azon jogukat, hogy örökölhessék a használatukban lévő földeket. Érdekességnek számít, hogy 1924-ben a román állam meg akarta venni ezt a dokumentumot és Ion C. Brătianu nagy összeget ajánlott érte, azonban Magyarország úgy döntött, hogy megtartja és ez ma Keszthelyen, a Balaton múzeumban található.
az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája