Benkő Erika / Fotó: Kocsis B. János

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2017-es jelentése azt tükrözi, hogy az élet szinte minden területén felerősödött Romániában a magyarellenesség: a közösségi médiában, a hagyományos médiában, a sportban, illetve a politikai diskurzusban egyaránt – ismertette pénteki sajtótájékoztatóján Benkő Erika parlamenti képviselő.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője kiemelte, a magyar közösségnek egyre erőteljesebb politikai támadásokkal is szembe kell néznie, ugyanis egyáltalán nem szokatlan az, hogy román politikusok úgy próbálnak politikai tőkét kovácsolni, hogy a magyar közösség ellen uszítanak. „Támadás alatt áll a magyar intézményrendszer, elsősorban a magyar iskolahálózat, sérülnek a tanulók nyelvi jogai, az egészségügyben a magyar nyelv használata esetleges és személyekhez kötött, nincs magyar nyelvű, írott egészségügyi tájékoztatás, és nincs megnyugtatóan rendezve a magyar feliratok ügye, továbbá ami nagyon súlyos tény, hogy nem biztosított a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban. Büntetőperekben például biztosítanak tolmácsot, polgári perekben azonban a feleknek kell a tolmácsolás pénzügyi költségeit megoldaniuk” – részletezte Benkő Erika.

A magyar szimbólumok ügye továbbra is megoldatlan, nem szabad használni Romániában a székely zászlót, egyes megyék lobogóit, de nagy gondok vannak Erdély zászlójának a használatával is.

Románia nemcsak, hogy nem modellértékű ország kisebbségi jogainak tekintetében, de visszalépések tapasztalhatóak a közösségi jogok terén is, gondolva itt a bővítésre és kiigazításra szoruló nyelvi jogokra. A jelenleg hatályos törvénykezés a kilencvenes években született meg, azóta nagyon sokat változott a világ. A jogokat a jelenhez, a ma kihívásaihoz kellene igazítani, annak érdekében, hogy valóban egy reális kisebbségi, nyelvi jogi keretről lehessen beszélni Romániában” – hangsúlyozta a képviselő.

Fotó: Kocsis B. János

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentésében nemcsak a problémákat foglalták össze, hanem javaslatokat is megfogalmaztak az esetleges ügyek megoldására. A jogvédelmi szolgálat ebben az évben is számos üggyel foglalkozik: a szervezetnek köszönhetően a büntető- és közigazgatási perek mellett (a marosvásárhelyi utcanév táblák, a tusnádfürdői városháza vagy a csíkdánfalvi községháza felirat kétnyelvűsége, a maksai polgármesteri hivatal feliratának sorrendje, illetve a községi székely zászló ügy stb.) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tett feljelentésük alapján számos büntetést szabott ki a hatóság az elkövetőkre. Ilyen például a Sepsi OSK ellen magyar gyalázó zenét játszó román futballcsapat büntetése, vagy azon három újságíró ellen tett feljelentés, mely utóbbiak tavaly az RMDSZ—PSD tárgyalások alatt minősíthetetlenül beszéltek a magyar lakosságról, és kijelentéseik kimerítik a közösség elleni felbujtás fogalmát.

Folyamatban levő feljelentéseik is vannak, többek között az angol olimpia tantárgyverseny esetében, a Temesváron megvizsgált kézdivásárhelyi fiatal sportoló ügye, továbbá CNA feljelentést tettek Rareș Bogdan ellen, aki a sepsiszentgyörgyi március 15-i előkészületekről nagyon csúnya és magyarellenes hangnemben tartott műsort a Jocuri de putere című műsorában, azonban még nem született döntés az ügyben.

Azt gondolom, hogy egyetlen, a magyarságot ért diszkriminációs ügyet sem lehet szó nélkül hagyni. Világossá kell tennünk mindenki számára azt, hogy a közösségünket ért támadásokra a rendelkezésünkre álló minden eszközzel válaszolni fogunk. Jelezzük ezeket az eseteket Diszkriminációellenes Tanácsnál, az Országos Audiovizuális Tanácsnál, közigazgatási bíróságon, és a büntetőpereket a bíróságokon. Tettünk és teszünk ügyészségi feljelentéseket is, leveleket írunk a román futballszövetségnek és az UEFA-nak.  És nem utolsósorban nagy figyelmet fordítunk a nemzetközi közvélemény tájékoztatására, a korábbi évekhez hasonlóan a 2017-es évről szóló jelentést is elküldjük a jelentős nemzetközi politikai súllyal rendelkező országok bukaresti nagykövetségének, és folyamatosan tájékoztatjuk ezen kirendeltségek politikai attaséit az erdélyi magyarságot ért jogsérelmekről. Bízom abban, hogy amennyiben az erdélyi szervezetek egységesen lépnek fel a közösségünket ért diszkrimináció ellen, annak hosszú távon kézzelfogható eredménye lesz” – hangsúlyozta a képviselő. (sajtóközlemény)