Az Európai Bizottság Emberi Jogokat Vizsgáló testülete, az ECRI képviselői, a román parlament emberjogi bizottságának tagjaival találkoztak romániai terepszemléjüken, szerdán, április 18-án Bukarestben. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagja, Benkő Erika azokat a nehézségeket és problémákat ismertette a testület képviselőivel, amelyekkel a magyar közösség képviselői a román törvényhozásban szembesülnek.

Felszólalásában a Kovászna megyei törvényhozó példaként említette, hogy tavaly azért nem sikerült a román parlamentben a nyelvi jogok bővítésével kapcsolatosan törvénymódosításokat elfogadtatni, mert a román média uszítása során a közvéleményt a tervezet ellen fordították, holott a közösségek nyelvi jogainak bővítése a normalitás jele és az európai gyakorlat része.

“Számomra teljesen megdöbbentő volt az, ahogyan a kisebbségi nyelvi jogok bővítésének szándéka teljes hisztériát váltott ki a központi sajtóban, arról nem is beszélve, hogy rövid idő alatt a magyar közösség a román közvélemény céltáblájává vált. Mélységesen kiábrándító volt, hogy az ország elnöke, holott maximálisan tisztában volt a tervezet nyelvi jogi vonatkozásaival, ahelyett hogy a kedélyek megnyugtatását célzó üzenetet fogalmazott volna meg, a közvéleményt etnikai alapú autonómia bevezetésével riogatta, holott az egyszerűen nem felelt meg a valóságnak” – fogalmazott felszólalásában Benkő. Ugyanez a helyzet állt fenn a parlamentben az erdélyi magyarság nemzeti ünnepének, március 15-nek a hivatalos ünnepnappá nyilvánítását célzó tervezettel is. Amikor egy olyan ünnepről van szó, amelyet az erdélyi magyarság évente rendszerint civilizáltan és méltósággal ünnepel meg, a román törvényhozás egyes ikonikus alakjai, beleértve az ország volt elnökét, nemhogy nem támogatták a kezdeményezést, hanem jó alkalomnak tekintették arra nézve, hogy sikeresen uszítsanak a magyar közösséggel szemben.

Sajnos azt kell mondanunk, hogy rendszerszintű jelenség az, hogy a román pártok képviselői a magyar kártyát rendszerint felhasználják a törvényhozási procedúrában, és sajnos az is tény, hogy legtöbbször az etnikai másság zsigeri elutasítása és az intolerancia sokkal jellemzőbb, mint a kisebbségekkel szembeni jóindulat, annak ellenére, hogy a kisebbségbarát törvények lényegében az országban élő nemzetiségek komfortját szeretnék javítani, és ezzel együtt a kisebbségi és többségi társadalom közötti viszony javítását is célozzák” – mondta Benkő.

Benkő Erika arra is kitért, hogy a magyar közösség egyes ügyeinek a képviselete a román parlamentben akkor se válik valósággá, ha a parlament szuverén döntést hozott róla. A képviselő a marosvásárhelyi katolikus iskola esetét említette, melynek a jövőbeli sorsa továbbra sem tisztázott, annak ellenére, hogy a parlament döntése lehetővé tette volna az iskola zavartalan működését. „De sajnos ezzel a kisebbségeket korlátozni kívánó jelenséggel találkoztunk akkor is, amikor azt tettük lehetővé, hogy azok a magyar kisgyermekek, akik még nem beszélnek jól románul, magyar szinkronnal nézhessenek mozifilmeket, amikor is az ellenzék egy része súrolta a magyarellenesség határát azzal, hogy azt üzente a magyar kisgyermekeknek, hogy akkor menjenek moziba rajzfilmet nézni, amikor megtanulnak románul. Mi nem a román nyelvtudás szükségességét vitatjuk, de azt igenis fontosnak tartjuk, hogy a nyelvi jogainkkal minden körülmények között élni tudjunk, és nem tartjuk normálisnak azt, hogy ezért hátrány érje közösségünk legkisebb tagjait. Szerencsére ebben az esetben a józan ész és a jóindulat mégis erősebbnek bizonyult.” Benkő arról is beszélt, hogy az ellenzék az Alkotmánybíróságon támadta meg többek között azt a parlament által elfogadott törvényt, mely lehetővé teszi azt, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben a betegek és az ellátottak használhassák anyanyelvüket és ez a példa is illusztrálja, hogy a magyar kártya kijátszása az ellenzék egyik bevett eszköze.

Én azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb probléma abból adódik, hogy a román törvényhozás elutasítóan viszonyul a kisebbségi kollektív jogokhoz. Holott az tény, hogy bizonyos egyéni jogok gyakorlását, és ebbe a kategóriába tartoznak a nyelvi jogok is, egyszerűen nem lehet lehetővé tenni egy kiegyensúlyozott és bővíthető kollektív jogi keret nélkül. Mi azt szeretnénk, ha a jövőben mégis lehetne változtatni ezen.” – összegezte a képviselő. (sajtóközlemény)

8 hozzászólás

  1. Muad-dib

    Érdekes módon azok, akiket ez a hölgy képvisel az elmúlt napokban riasztották Székelyudvarhelyen a rendőrséget, mert “migránsok” érkeztek a városba, holott csak pár motoros akart valamit vásárolni. Tehát mi a jogaink küzdelme mellett sárba tiporjuk a másokét, nem is érdekelve, hogy azok a személyek kik és micsodák, csupán azért mert a bőrük színe egy árnyalattal sötétebb mint a miénk és a médiában úgy láttuk-hallottuk, hogy gyűlölni kell azokat akiknek sötét a bőre színe.
    Ami jelenleg folyik az dühös nacionalizmus, minden csatornából, mindegy román vagy magyar. Valakinek így jó mert ő ebből él, a sok birka meg szidja egymást.
    Már leírtam párszor, amíg az rmdsz létezik, ne várjon senki jobb sorsot az erdélyi magyaroknak.

    Válasz
  2. Fülöp István

    Ilyenek a politikusok. Ha eredmény nincs, s mégt bár remény se rá, akkor azzal csillognak, ami van. Mintha lenne valami érdemük abban, hogy ez a bizottság idejött, s mintha valami nagy megvalósítás lenne az, hogy elmondták nekik az igazat. Arról nem is beszélve, hogy ez egy szakértõi bizottság, ami feltáró munkát végez, s ennek során nem az a céljuk, hogy mások a hátukon sajtónyilvánossághoz jussanak. Fogadni mernék, hogy nem örvendenek annak, hogy az RMDSZ már másodszor ad ki közleményt a látogatásuk kapcsán.

    Válasz
    • Tóducz

      Korrekt Fülöp úr.

      Válasz
    • hÍMES TOJÁS

      Fülöp István (2018-04-19-n 09:50)
      “FÜLÖP” fentebbi beírását egy dilettáns személyes véleményként kell kezelni.

      Válasz
      • Tóducz

        h.T., Habony-Rogán Zrt., az Ön véleményeit miként kell kezelni?

        Válasz
  3. Rozsnyai László

    Gratulálok.

    Válasz
  4. antal m.

    Végre, hogy egy magas szintű ECRI képviselet is kihallgatta a Parlamentben az emberiségünket emésztő ügyeink megoldatlanságait.
    Benkő Erika képviselőnő elég jól védi sokrétű nemzeti kisebbségi sikertelenségeinket!
    Még mindig azon vagyok, hogy a többségi Pártok vezetői kényelemből és önzési elfogultságaikból fakadóan mellőzik az emberi jogainkat elfogadni- biztosítani!
    A NEMZETI KISEBBSÉGEK EMBERI JOGAI IGEN KOMPLEX ÉS AZZAL FOGLALKOZNI KELL!

    Válasz
    • szentgyörgyi

      ….elég jol védi sokrétü nemzeti kisebbségi sikertelenségeinket. Màrmint a sikerességünk ellenébe gondolta tisztelt antal m. ?

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük