Bethlen-címeres faragott követ találtak Fogarason a múlt héten a vár közmunkálatai során. A címerről pár téves információ jelent meg néhány portálon. Mai Történelmünk rovatunkban igyekszünk megvilágítani a témát.

Bethlen Gábor fejedelmi címere került elő Fogarason

A kiásott Bethlen-címer. Fotó: Elena Băjenaru

Az eredeti hírt a várban működő Valer Literat Fogarasföld Múzeuma tette közzé Facebook-oldalán. Ezt vették át más publikációk, kiegészítve többé-kevésbé (sajnos, inkább kevésbé) helytálló meglátásokkal. Az eredeti hír úgy szól, hogy Bethlen Gábor fejedelem 100×70 centiméteres címerkövét találták meg.

Tény, hogy a kastély és várfal közötti részen Adrian Ioniță régész felügyelete mellett csatornázási munkák folynak. A kotrógép kupája a kastély Tomori-tornya és a várfal Báthori-, újabban Doboló-bástyája közötti részen, mintegy két méter mélységben ütközött a kőbe, melyet óvatosan kiástak.

A közzétett képen jól látszik, hogy nem teljes címerműről van szó, hanem csak darabjáról. Ovális kő lehetett, melynek kis­átmérője egy méter. Az eredeti címermű kettétörhetett, de az is lehetséges, hogy két részből faragták ki. A felső rész maradt meg, a heraldikai elemek fellelhető töredékeiből azonban szakszerűen rekonstruálható a teljes faragvány. Az ovális kő közepét három címerpajzs foglalja el. Az egyenesen álló felsőben két szembenéző, nyakukon átnyilazott hattyú látható: az iktári Bethlen család címere. Alatta két, kifelé dőlt pajzs igen kicsiny részlete látszik, ami azonban analógiák alapján rekonstruálható. Az elsőben a pajzstalpból növekvő, kiterjesztett szárnyú sas, a hátsóban nap és növekvő holdsarló (az égitestek láthatóak) alatt hét bástya volt. Ezek az erdélyi rendek jelképei: a növekvő sas az erdélyi vármegyéké, az égitestek párosa a székelyeké, a hét bástya a szász rendi nemzeté. A három pajzs köré sárkánykígyó tekeredik, ez a Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány-rend jelképe. A két alsó pajzson egy-egy pajzstartó, szembenéző oroszlán áll, felnyújtott bal, illetve jobb manccsal a koronát, leeresztett jobb, illetve bal mancsukkal a pajzsot tartva. Az oroszlánok nem részei a kimondott címernek.

Bethlen Gábor fejedelem hasonló címerkompozíciója ritka, de mégis előfordul. Ehhez hasonló Erdély fejedelmének (1613–1629) egy korabeli lovas ábrázolásán megjelenő címerkompozíció. A felső pajzsban ezen a hattyúkat átlövő nyílvessző hiányzik, a napos-holdas-bástyás pajzs előrekerült, mögötte maradt a sasos.

Bethlen Gábor fejedelmi címere került elő Fogarason

Bethlen Gábor címerkompozíciója lovas portréjáról. Fotó: MNL OL

Az oroszlánok teljesen a sárkánykígyón állnak és csupán koronát tartanak, az meg nem zárt, fejedelmi, hanem nyílt levélkorona.

Egy 1619-es talléron a középső pajzsban találunk Bethlen-címerképet, melyet a pajzson belül övez a sárkánykígyó. A doborpajzs két oldalán egy-egy megnyújtott barokk pajzsban láthatók a rendek jelképei, ezúttal az égitesteket egy pajzsban a sassal párosították, elöl, hátul meg a hét bástya látható. Az oroszlánok csupán fejedelmi koronát tartanak. Bethlen Gábor zászlajának címerdísze hasonló a talléron bemutatott jelképhez.

Bethlen Gábor fejedelmi címere került elő Fogarason

Bethlen Gábor 1619-es tallérja

Bethlen Gábor jelentős mértékben hozzájárult a fogarasi várkastély bővítéséhez. A várfal meglévő Báthori-bástyáján kívül ő építtette a másik három sarokbástyát is – az egyikben fennmaradt felirat szerint Réthi István udvarbíró gondoskodásával 1625-ben. (Az eredi felirat: CVRANTE PROVIS[ORIS] STE[PHANI] RETHI 1625.)

Bethlen Gábor fejedelmi címere került elő Fogarason

Fejedelmi címer Bethlen Gábor zászlaján

A vár védelmére huszárvárat is építtetett, ami mára elpusztult. Bethlen Gábor építkezéseire utal a Báthori Boldizsár által építtetett reneszánsz loggiás déli szárny egyik kő ajtókerete, melynek szemöldökkövébe az iktári Bethlen család címerét faragták.

Bethlen Gábor fejedelmi címere került elő Fogarason

Bethlen-címer egy szemöldökkövön. Fotó: Szekeres Attila

Constantin Băjenaru történész, mu­zeológus érdeklődésemre elmondta, ezen a héten a csatornát fektetik le, jövő héten még kutatnak a környéken, a hiányzó címerkődarabot és másokat is keresve. A címeres kövön kívül más tárgyak is felszínre kerültek, többek között egy bolt­íves kőkeret.

Szekeres Attila / Háromszék

14 hozzászólás

  1. antal m.

    A Fogaras vár kapcsán: 1968-tol ismertem meg, úgy tartják, hogy a második világ legszebb kastélya. A városban és környékén tartózkodásom 1o éve alatt, a várat használták, anyagraktárnak, fegyencek-rabok börtönének, majd később több cég is székhelyének kisajátították tartották. Többször alakítgatták, tatarozták. A várkastélyt eredetileg víz vette körül, majd beiszaposodott, vízí nővények, /sások/ lepték be, magasan és minden más gaz-szemét. 1969-ban a vár dél-nyugati oldalánál a vizet lecsapolták, az ott található piszkokat kitakarították-ásták a várfaláig és tisztítások után vízzel feltöltötték és azon lehetett a város népének csónakozni, fürödni-napozni, nyáron. Télen sekély víz réteget tartottak meg ott, befagyásakor, a jégen korcsolyázni is lehetett! Már több éve vissza állították a fogarasi várkastélyt a város és környéke múzeumának.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mérnök űr, másolgatja át a Wiki-t az ermára?

      Válasz
      • antal m.

        T. A hiba, helyén van,–igaz ,,Wiki,, Önnél beválhat!? Nyomozása meg hiúsult?!….

        Válasz
    • antal m.

      Bocsánat, 1958-tól, helyes!

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Önnek akármi meg van bocsátva mérnök űr, ha nem lenne ki kéne találni!

        Válasz
        • antal m.

          T. Késői hódolat!

          Válasz
          • TÓDUCZ

            Hódolat?

  2. borem bukk

    Azt is jó lenne tudni, hogy mikor és miért került le a várfalról, és ki ásta el oda 2 méter mélyre, hiszen azon a helyen sokszor volt már közművesítési okból felásva a hely.

    Válasz
  3. gabor

    Manapság 3D Nyomtatóval a fontosabb adatok betáplálásával tõkéletes másolatokat lehet készíteni 3D szobrokról és dombormüvekrõl!

    Megérné az, hogy errõl a címerrõl (együtt a hiányzõ résszel, ha az meglesz) másolatokat készítsenek, mivelhogy napjainkra Erdélyben a nemtörõdõmség miatt rengeteg hasonló érték pusztult el!

    A Magyarság számára ez a lelet fontos részét képezi a Hagyatékának! Ezért, a 3D változatokat el kellene helyezni minden Bethlen Gáborhoz köthetõ épületben növelve ezáltal azon épületek történelmi értékeit!

    Válasz
    • Kis Ferenc

      Csatlakozom!….”fontosabb adatok betáplálásával…”-pontosabban a maradvány digitalizálásával és számítógépes pótlásával

      Válasz
    • dobai

      Először egy “solid” modelt kell elkészíteni és azt kinyomtatni.
      Most már az új “software”ekkel sokkal könnyebb megcsinálni
      mint évekkel ezelőtt.

      Válasz
      • dobai

        Eddig mindent eltüntettek a románok ami magyar eredet volt.
        Úgy látszik kezdenek megszelidülni.

        Válasz
  4. TÓDUCZ

    Nagyon csodálkozom azon, hogy nem a Decebálé.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük