Fotó: Ron Edmonds / AP2008

Az Egyesült Államokban egyre intenzívebb a verseny a Fehér Házért, az Euronews pedig arra a kérdésre keresete a választ, hogy melyik jelölt milyen hatással lehet az európai emberek életére: mit jelent az európaiaknak az, ha Donald Trump marad az amerikai elnök, és mit jelent az, ha Joe Biden lesz az USA első embere.

Nézzük, hogyan viszonyul a két elnökjelölt a világpolitika néhány sarkalatos kérdéséhez!

1. KLÍMAVÁLTOZÁS:

TRUMP: Az USA jelenlegi elnöke soha nem csinált titkot abból, mennyire szkeptikusan vélekedik a globális felmelegedés, úgy általában a klímaváltozás tényéről.

Trump ki is léptette az országot az éghajlatváltozás elleni globális összefogást szentesítő, még Barack Obama által aláírt megállapodásból, a Párizsi Klímaegyezményből. Az USA a gyakorlatban egy nappal az elnökválasztás után, 2020. november 4-én fog kiszállni a megállapodásból.

BIDEN: Anne Deysine, a The United States and Democracy című értekezés szerzője így fogalmazott: "Donald Trump lényegében visszavonta az Egyesült Államok környezetvédelmi rendelkezéseinek egy részét, de egy jövőbeni Joe Biden-adminisztráció ezt semmissé teheti."

Biden egyébként tényleg azt ígéri, hogy visszalépteti az USA-t a Párizsi Egyezménybe, ha megválasztják.

2. IRÁNI ATOMPOLITIKA

2015 nyarán, 21 hónapig tartó egyeztetés után sikerült végleges megállapodást aláírni a világ vezető hatalmainak Iránnal a vitatott atomprogramja leépítéséről. A korlátozásokért cserébe feloldották a szankciókat.

Három évvel később Trump bejelentette, az Egyesült Államok kilép "ebből a borzalmas megállapodásból és visszaállítja a szankciókat", hozzátéve, "együttműködnek szövetségeseikkel, hogy valódi, átfogó és tartós megoldást találjanak", hogy megakadályozzák Iránt a nukleáris fegyverek fejlesztésében. A döntés a feszültség újbóli növekedéséhez vezetett a két ország között.

"Amíg én vagyok az Egyesült Államok elnöke, Iránnak nem lesz atomfegyvere" – hangoztatta álláspontját Trump, felszólítva az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ös többhatalmi alkuból.

Európa ellenzi az Egyesült Államok azon kezdeményezését, hogy állítsák vissza az összes ENSZ-szankciót Irán ellen.

BIDEN: a demokrata jelölt bizonyos mértékű hajlandóságot mutatott az iráni hatóságokkal folytatott a párbeszéd újjáélesztésére, azt állítva, hogy az egyezmény "működőképes" volt. Az Euronews által megkérdezett elemző szerint azonban "egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a demokraták konszenzusra jutnak Iránról."

3. A EU-USA-KERESKEDELMI EGYEZMÉNY

2019-ben az EU-tagállamok 384 milliárd eurónyi árut exportáltak az Egyesült Államokba, és 232 milliárd eurót importáltak – ami 152 milliárd eurós kereskedelmi többletet jelent.

A Bdo Bipe tanácsadó közgazdásza, Anne Sophie Alsif az Euronews-nak így fogalmazott: "Biden megválasztása jó hír lenne, hiszen ő sokkal kevésbé pozicionálható nacionalistának mint Trump."

Az uniós diplomaták négy kemény év csatározásain vannak túl Washingtonnal, ami a kereskedelmi deficitet és a vámokkal kapcsolatos geopolitikai nézeteltéréseket illeti.

Míg Biden a multilateralizmust magasztalja, Trump – többek között – Kínát okolja, és hazafias hangvételű üzenetei nagyon sok amerikainál értő fülekre találtak. Elemzők szerint Biden a WTO-n keresztül is újraformálhatja az eddigi elnök által nem sokra tartott nemzetközi gazdasági kapcsolatokat.

Ami pedig a meg nem született USA-EU kereskedelmi egyezményt illeti, az elemző egyáltalán nem biztos abban, hogy egy esetleges új, demokrata elnök életet tud lehelni a tárgyalásokba.

4. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

TRUMP: az elnök nem egyszer bírálta európai NATO-szövetségeseit, és nem egyszer fenyegetőzött azzal, hogy visszanyesi az USA támogatását, amennyiben a többiek nem emelik hozzájárulásukat. Júliusban bejelentette, hogy 12 ezer amerikai katonát von ki Németországból, és más európai országokba vezénylik át őket.

BIDEN: A demokrata jelölt fő külpolitikai tanácsadója, Antony Blinken azt mondta, Biden győzelme esetén újra górcső alá veszik Trump elnökségének több döntését, ezt is beleértve.

"Biden internacionalizmusa azt vetíti előre, hogy aránylag gyorsan képes lenne visszaállítani az USA és sok szövetségesének Trump alatt súlyosan sérült kapcsolatát" – fogalmaz Klaus W. Larres a The Conversationben megjelent írásában.

Biden várhatóan abba az irányba is lépéseket tesz, hogy az USA ismét csatlakozzon az UNESCO-hoz, illetve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához is. A szóban forgó két szervezetből való távozáshoz Trump Izrael-ellenessége vezetett, tovább lökve az országot az izoláció gödrébe.

Kónya Rita / Euronews