Az 1848-as szabadságharc 170. évfordulója Budapesten / Fotó: Facebook

Krisztus Urunk feltámadásának napján is a magyar nemzeti sorsunk jut eszembe és nem tehetek róla, mert hasonlatot látok a két eseménysorozat között!

Kép: joreggelt.blogstar.hu

Krisztus kínok kínját szenvedte mielőtt megölték volna a keresztfán, de harmadnapra feltámadt, tudtára adva a világnak, hogy ő maga és amit képvisel halhatatlan és szent!

A magyart is lépten-nyomon megölni próbálták változatos módszerekkel a történelem folyamán, de ő újra és újra kigyógyulta bántalmait, szintén bebizonyítva a világnak, hogy ő és, amit képvisel az halhatatlan és szent!

Az előttünk álló csatát is megvívjuk április nyolcadikán szintén azért a szent ügyért!

Ismét Petőfi Sándor nagy költőnk verse jut eszemben, mert ő is halhatatlan személyében és abban, amit képvisel:

Bizony mondom, hogy győz most a magyar,

Habár ég és föld ellenkezőt akar!

Azért is nem győzött eddig is e hon,

Mert soha nem volt egy akaraton.

Most, hogy egy a lélek, a szív, a kar…

Mikor győznél, ha nem most, oh, magyar?

Akad olyan, aki azt mondja, hogy a költő külső ellenségre gondol, de a választás magyar – magyar között folyik. Ez kétszeresen nem igaz, mivel Európa és köztük Magyarország is egy világszintű, aljas konspiráció áldozata, akiknek vezetői nem tartoznak egyik nemzethez sem csak kimondottan a sátáni tervükhöz!

Másodszor: azok a nemzettársaink kiket megtévesztettek vagy megvásároltak, hatalmi pozíciókkal megvesztegettek, megtagadtatták velük a szentháromságot, a Hitet, a Nemzetet és a Hazát. Azok a nemzettársaink már nem alkothatják nemzetünk részét, még nagyobb veszélyt hordozva, mint egy külső ellenség!

„Habár az ég és a föld ellenkezőt akar!”

Petőfinek ez a verssora nagyon szemléletesen érzékelteti ellenségeink sokaságát és aggódásra okot adó stratégiai helyzetünket! A további két sor kíméletlenül rátapint nem kisszámú sikertelenségünk okára, a széthúzásra, ami jelen pillanatban is a főveszély!

„Azért is nem győzött eddig is e hon,

Mert soha nem volt egy akaraton”

Az utolsó két sor reményt adó, útmutató, ugyanis az „egy lélek, egy szív, egy kar” – ba összpontosított közös erő és akarat lehet csak a győzelmünk záloga:

„Most, hogy egy a lélek, szív, a kar…

Mikor győznél, ha nem most, oh, magyar?”

Mind összegyűlünk, aki magyarnak számít, anyaországi és határon túli magyarok, április nyolcadikán azért, hogy egy lélek, egy szív és egy kar legyünk és győzelmünk elsöprő lesz, mivel a magyar szentháromságért harcolunk!

Sebők Mihály