Az új nyugdíjtörvény szerint az alkalmazottak 65%-a minimálnyugdíjra lesz jogosult – jelentette ki szerdán zilahi sajtóértekezletén Bogdan Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke. A szakszervezeti bizalmi szerint legalább két nagy gond van a tervezettel, amelynek kapcsán az a gyanú is felmerül, miszerint azt szeretnék, hogy a jogszabály egyáltalán ne lépjen érvénybe.
Az első probléma az – magyarázta Hossu -, hogy az alkalmazottat büntetik az alkalmazó hanyagságáért. A tervezet szerint ugyanis amennyiben a munkáltató nem fizeti be egy bizonyos időszakban a nyugdíjjárulékot, azokat a hónapokat nem veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.
A második gond az úgynevezett minimálnyugdíj bevezetése, amely – Hossu szerint – az alkalmazottak nagy részére demotivációs hatással lesz, mi több, közvetett módon csalásra ösztönöz.
„Gyakorlatilag, az új nyugdíjtörvény szerint, a 15 éves minimális járulékfizetési időszak után az országos minimálbér 45%-át lehet megkapni minimális nyugdíjként. Minden további ledolgozott évért a minimálbér 75 százalékát adják hozza. Ez azt jelenti, hogy egy olyan alkalmazott, aki 30 évet dolgozott, annak – vegyünk egy középértéket – a minimálbér 60 százalékát garantálják minimálnyugdíjként. Ebből az következik, hogy legalább 4.600 lejes béred kell hogy legyen, hogy 30 év munka után megkapd a minimálnyugdíjat. Azaz csak havi 4.600 lejes bértől felfele kaphatsz a minimálnyugdíjnál többet. Ha ezt összevetjük a béreket elektronikus formában nyilvántartó REVISAL rendszerben a bérek összegek szerinti szórásával, akkor azt találjuk, hogy az alkalmazottak nagyjából 65 százaléka minimálnyugdíjat fog kapni. Más szavakkal, mindegy, hogy 2.000 vagy 4.600 lej a béred, így is, úgy is az országos minimálbér 60 százalékának megfelelő minimálnyugdíjat fogysz kapni” – magyarázta Hossu.
A szakszervezeti vezető szerint a szövetség azt ajánlja, hogy vagy állapítsanak meg egy minimálnyugdíjat a minimális ledolgozott időszak függvényében, vagy a társadalmi segélyt tekintsék alapnak, amelyhez hozzáadódik a törvény által előírt képlet szerint kiszámított nyugdíj úgy, hogy egy aktív személy, aki dolgozott, mindenkor több nyugdíjat kapjon, mint az, aki nem dolgozott és társadalmi segélyből élte le az életét.
Hossu szerint az alkalmazási periódus úgy van meghatározva, mintha nem is akarnák a törvényt gyakorlatba ültetni, hanem politikai eszközként szeretnék alkalmazni arra, hogy a nyugdíjalap megduplázásának ígéretével szavazásra serkentsék az idősebb generációt.
A szakszervezetek levélben fordultak a kormányfőhöz, hogy hívja össze a társadalmi párbeszéd országos tanácsát az új nyugdíjtörvény megvitatására.