Miután november elején lemondott a választási csalásba belebukott Evo Morales bolíviai elnök, egy futótűzként terjedő összeesküvés-elmélet kapott szárnyra Latin-Amerikában.
A közösségi médiában vírusként terjedő elméletet valószínűleg a volt uruguay-i elnök indíthatta el egy, az uruguay-i nemzeti tévének adott interjújával.
A teória szerint Moralesnek azért kellett lemondania és Mexikóba menekülnie, mert Bolívia gazdag lítiumban, mely a lítium-ionos akkumulátor elengedhetetlen alapanyaga, és erre az amerikaiak rá akarják tenni a kezüket, ezért megpuccsolták a vezetőt, aki ezt nem engedte.
José Mujica ugyanis a következőt mondta: "Bolívia nagyon gazdag, a hetven százaléka nála van annak a nyersanyagnak, ami elengedhetetlen az új akkumulátorok gyártásához. Mind tudjuk, hogy épp egy globális átállás közepén vagyunk az energiaiparban. Én nem gyanúsítok senkit, mert nincsen bizonyítékom, de a történelem tükrében eléggé gyanús nekem ez az egész."
Az Euronews szakértőkkel konzultálva próbált meg utánajárni, mi igaz a "lítium-elméletből".
Mi is ez az elmélet?
A szélvészként terjedő összeesküvés-elmélet az alábbi tweet-ben olvasható:
1. Kína tartja kézben a világ lítiumkészleteinek nagy részét.
2. Az USA bányákat próbál feltárni, hogy versenyben maradjon.
3. Trump nélkülözhetetlen nyersanyagnak nyilvánítja a lítiumot.
4. Bolívia olyan lítiumkészletre lel, ami Kína méltó versenytársává teheti.
5. Államcsínyt robbantanak ki Bolíviában.
1. China controla la mayor parte del procesamiento mundial de litio.
2. EEUU empieza a construir minas.
3. Trump declara el litio uno de los minerales cruciales para el país.
4. Bolivia encuentra un depósito que la hace rivalizar con China.
5. Golpe de Estado en Bolivia. pic.twitter.com/sG0b9DuzNY
— Luis Casal (@CasalMajere) November 15, 2019
Mi igaz az elméletből?
A "fehér aranynak" is nevezett lítium kulcsszerepet játszik az új technológiák fejlesztésében, ezért a világ vezető hatalmai mind igyekeznek biztosítani maguknak a megfelelő mennyiséget fejlesztéseikhez.
"A lítium egyike azoknak az alapanyagoknak, melyek elengedhetetlenek a megújuló energiához. A kereslet erősen nő, az ár pedig 2016 óta megduplázódott, részben azért, mert a kínai kormány erősen támogatja az elektromos autók gyártását" – mondta el Juan Diego Rodríguez Blanco, a nano-ásványtan professzora a dublini Trinity College-ból. – "A kínai és német vállalatoknak vannak érdekeltségei Bolíviában és Chilében is".
Bolívia az úgynevezett lítium-háromszögben fekszik, mely Argentinával és Chilével a világ lítiumkészletének jelentős hányadát birtokolja. A legnagyobb kitermelő helyszín Uyuni-ban van, mely az ország egyik legszegényebb régiója.
"Ez a világ egyik legnagyobb lelőhelye. Úgy becsülik, hogy a világ kitermelhető lítiumának hetven százaléka található itt" – teszi hozzá a professzor. Talán nem meglepő, hogy Bolívia nemrég bocsátotta útjára saját fejlesztésű elektromos autóját (lásd képünkön), a Quantumot.
Brindaremos todo nuestro apoyo a los ejecutivos y técnicos de la empresa Quantum, orgullo cochabambino y boliviano, que inaugura con creatividad y esfuerzo el nuevo ciclo de industrialización de autos eléctricos en nuestra querida #Bolivia. Juntos conquistamos un #FuturoSeguro. pic.twitter.com/kn96AqeWVd
— Evo Morales Ayma (@evoespueblo) September 28, 2019
Miért nem igaz az elmélet mindennek ellenére sem?
Reed Blakemore, az Atlantic Center nevű think-thank társigazgatója szerint azért, mert az éghajlati viszonyok nagyon nehézzé – ha nem egyenesen lehetetlenné – teszi a lítium kitermelését a bolíviai helyszínen. Ilyen felszerelése és technológiája a világon csupán pár vállalatnak van.
"Ha alapul vesszük az Egyesült Államok érdeklődését egy esetleges lítium-lelőhely iránt és ezt összevetjük a kitermelés magas költségével, a jelenleg a kitermelést akadályozó technikai tényezőkkel és az ország politikai instabilitásával, a kockázat túl magas lesz az amerikai vállalatok számára, hogy befektessenek" – véli Blakemore.
Épp a kitermelési nehézségek vitték rá a bolíviai kormányt, hogy kössön egyezséget egy német vállalattal, az ACI Systems-el 2019-ben. Az 1,3 milliárd dolláros befektetéstől azt várják, hogy a lítium kitermeléséért cserébe egy akkumulátorgyárat hoznak létre ott helyben.
Ám a helyi lakosok tiltakozása miatt Morales véget vetett az együttműködésnek a németekkel – alig pár nappal azelőtt, hogy lemondott volna posztjáról. Ez azonban csak újabb tápot szolgáltatott az összeesküvés-hívőknek. Blakemore szerint azonban a lakosok jogosan tartottak tőle, hogy az akkumulátorgyárból származó bevétel nem lesz arányban a kitermelt lítium értékével – ez egyébként nem csaka bolíviaiak, hanem a lítium-háromszög két másik országának is problémája.
November 7-én a Dialogue of the US Southern Command leközölt egy cikket, melynek címe "Kínai vállalatok termelik ki a bolíviai lítiumot" volt. A cikk a "Nemzetek közötti fenyegetettség" rovatban kapott helyet. A megállapodást a cikk szerint még az év elején kötötték, ámde csak novemberben került nyilvánosságra. Ez megmagyarázhatja a németekkel való szerződésbontást is.
Blakemore eközben rámutat arra, hogy ha az USA lítiumot akar szerezni, sokkal könnyebb neki Chilében vagy Ausztráliában keresnie a nyersanyagot – ez a két ország ugyanis szintén jelentős készletekkel rendelkezik, és mindketten az USA közeli szövetségesei. Rodríguez-Blanco egyetelmi professzor szerint ráadásul ebben a két országban olcsóbb a kitermelés költsége, mint Bolíviában.
A bolíviai kutató, Oscar Campanini szerint az országban dúló válság leginkább belügyek miatt törtek ki. "Bár lehetnek különböző nemzetközi gazdasági érdekek a jelenlegi konfliktus okai közt, de a tüntetések és az elnök lemondatása inkább Morales leválthatatlansága miatt következtek be."
Thea Riofrancos politikai elemző szintén nem hisze a lítium-elméletben. A szakértő, aki a világ lítium piacaira fókuszál, a twitteren érvelt a teória ellen. Szerinte a lítium közel sem annyira fontos ásványi anyag, mint amennyire el akarják ezt hitetni – mondt mondja, a piac most ráadásul épp "telített", emiatt az árak nyomottak. Épp ezért számos kitermelő jelenleg készleteket halmoz fel eladás helyett, jobb árra várva.
Was the coup in Bolivia a "lithium coup"? Lithium is a key raw material for the emerging renewable transition, needed for EVs & battery storage. I've spent the last year researching lithium in South America & globally, I have thoughts about the lithium coup argument. A thread 1/
— Thea Riofrancos (@triofrancos) November 14, 2019
Ráadásul a bolíviai lítium nem is a legmegfelelőbb az elektromos járművek akkumulátorainak készítéséhez, és kinyerése is nagyon drága, mivel nagyon magas arányban tartalmaz magnéziumot, amitől először külön kell választani – zárta le a vitát Riofrancos.
Mráv Noémi / Euronews