1. A Borvíz-utcai forrás új keretbe helyezésének munkálatai 1960-ban. 2. A szemerjai forrás foglalatának bemutatása a Mikó udvarán 1907-ben. 3. A Borvíz utcai forrás pavilonja az 1970-es években. 4. A szemerjai forrás az 1940-es években. 5. A szemerjai borvíz 1980-as években készült kerete.

1. A Borvíz-utcai forrás új keretbe helyezésének munkálatai 1960-ban. 2. A szemerjai forrás foglalatának bemutatása a Mikó udvarán 1907-ben. 3. A Borvíz utcai forrás pavilonja az 1970-es években. 4. A szemerjai forrás az 1940-es években. 5. A szemerjai borvíz 1980-as években készült kerete.

A sorozat első részében említettem, hogy a borvízforrásainkra vonatkozó adatokat a tárgykör legjelentősebb két kiadványából merítettem, melyekből az érdeklődő számtalan értékes adat birtokába juthat. Az alábbiakban a rendelkezésemre álló képanyag kevésbé ismert darabjai alapján próbálom bemutatni a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki vonatkozású kászoni borvízforrások közül a jelentősebbeket.

Josef Barbenius brassói orvos, aki több háromszéki ásványvíz vegyi összetételét elemezte, 1791-ben a sepsiszentgyörgyi borvízforrást mint „ivókutat” említi. 1799-ben írt úti jegyzeteiben Gróf Teleki József egyenesen két forrást is említ. „Az első a helységnek végenn egy domb alatt vagyon, ezzel szoktak közönséges ital gyanánt élni a szentgyörgyiek. Egy fával kirakott kutba gyül meg a vize, amely tiszta és kedves csipősségű. A kut körül pocsolyás az helly…” A másik forrást feltételezhetően a Győrbíró-fürdői forrással azonosíthatjuk.

A sepsiszentgyörgyi csizmadiacéh XIX. századi iratai között arra találunk utalást, hogy a szentgyörgyi borvíz jótékony hatását annyira becsben tartották, hogy évente ünnepélyes keretek között megszentelték, és körülötte mulatságot tartottak. (A céh 1842-ben „a borviz megszentelésére négy vider bort” ajánlott fel – olvashatjuk Józsa Lajos írásában.) Enyhén szénsavas volta miatt gyomorsavhiányban szenvedőknek is ajánlották ivókúraként.

A forrást 1960-ban új keretbe foglalták, tetőzetként a sugásfürdői volt Kossuth-kút pavilonját helyezve el. Mivel kiömlési pontja meglehetősen alacsony, a forrásmedencét gyakran feltöltötte a Debren-patak megáradt vize, s így befertőzhetett. A kút ma használhatatlan, vize eltűnt. Ennek ellenére csorgóházát a közelmúltban új tetőzettel látták el.

Szemerja szélén, az Előpatak felé egyre emelkedő József Attila utca végén található a Büdös-kút, amely nevét enyhén kénes szagáról kapta. A XIX. század utolsó éveiben rövid ideig palackozták is az előpataki főkúti forrás címkéjével.

Eredeti foglalatának mását (Pap Lehel munkája) az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1907. évi kiállításán a Székely Mikó Kollégium udvarán mutatták be. A ’70-es években egy Előpatak felől közeledő teherautó összetörte. A későbbi, stilizált korsókkal díszített foglalat az ’80-as években készült. Ezt váltotta fel a néhány éve új keretbe foglalt két kút és mögéje épített pihenő.

1. A Szent György-forrás Kós Károly tervezte épülete 2. A Szent György-forrás reklámlapja.  3. A Kós Károly tervezte Pán-plakát.  4. A Salvator néven forgalmazott borvíz címkéje.  5. Allegorikusan feldíszített, borvizes palackokkal megrakott szekér felvonulása Sepsiszentgyörgy főterén

1. A Szent György-forrás Kós Károly tervezte épülete 2. A Szent György-forrás reklámlapja. 3. A Kós Károly tervezte Pán-plakát. 4. A Salvator néven forgalmazott borvíz címkéje. 5. Allegorikusan feldíszített, borvizes palackokkal megrakott szekér felvonulása Sepsiszentgyörgy főterén

Bár a Kászoni-medence nem része Kovászna megyének, gazdag borvízforrásairól azért teszünk itt említést, mert a Kászonjakabfalva melletti egyik forrás tulajdonosa egy időben a neves sepsiszentgyörgyi orvos, dr. Fogolyán Kristóf volt, és a kezelőség hivatala is Sepsiszentgyörgyön székelt. A Kászonjakabfalvánál a Kászon patakába ömlő Bor-patak mentén található számos forrás közül csak a Borárnyéki- vagy más nevén Veresszéki Szent György-forrásból fakadó víz útját járjuk körül.

Első tulajdonosa B. Simon József volt, aki a kitermelési engedélyt 1895-ben kapja meg. A borvizet főként a háromszéki falvak kereskedői vásárolják. A századfordoló környékén a forrást Boldizsár Lajos bérli, majd dr. Fogolyán Kristóf tulajdonába kerül, aki barátjával, Kós Károllyal terveztet épületet föléje. Kós Károly tervezte a Pán néven forgalomba hozott víz címkéjét és plakátját is.1908-ban felvonulással egybekötött nagyszabású Pán-ünnepséget rendeznek Sepsiszentgyörgyön.

Dávid Dezső kézdivásárhelyi kereskedő 1938 és 1944 között Salvator néven palackozza a Borárnyéki-vizet. A második világháború után kisebb-nagyobb megszakításokkal folyt a kitermelés, s bár 1990 után az új tulajdonos a folytatás reményében felújította a Kós-épületet, végül vállalkozása mégsem hozta meg a remélt sikert.

József Álmos / Székely Hírmondó

1 Comment

  1. antal m.

    Ismerve a múltunk történelmét, van alap rá építkezni.
    Erkölcsi kötelesség!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.