Búcsút vettek Cambridge-ben Stephen Hawkingtól (Videó!)

Fotó: Joe Giddens/PA

Búcsút vettek szombaton Cambridge-ben Stephen Hawking professzortól, a világhírű brit elméleti fizikustól, aki március 14-én, 76 éves korában hunyt el.

A gyászszertartást ötszáz meghívott, köztük Hawking három gyermeke, Lucy, Robert és Tim, más családtagjai, valamit barátai és egykori kollégái jelenlétében tartották a Cambridge-i Egyetem Great St. Mary’s nevű kápolnájában.

A templom az egyetem Gonville and Caius College nevű kollégiumának közelében van. Hawking e kollégium tagja volt több mint 50 évig és három évtizedig ugyanazt a XVII. században létrehozott, tekintélyes matematikaprofesszori tisztséget – Lucasian Professor – töltötte be, mint nagy tudós elődje, Sir Isaac Newton.

Stephen Hawking hamvait júniusban a londoni Westminster-apátságban helyezik örök nyugalomra, Newton síremlékének közvetlen közelében.

A szombati cambridge-i búcsúszertartáson jelen volt és megemlékező idézetet olvasott fel Eddie Redmayne Oscar-díjas színész, aki a Mindenség elmélete (The Theory of Everything) című, 2014-ben forgatott életrajzi dráma főszereplőjeként személyesítette meg a világhírű asztrofizikust.

Jelen volt Felicity Jones színésznő is, aki a filmben Hawking első feleségét alakította, valamint Brian May, a Queen együttes gitárosa és társalapítója, aki maga is asztrofizikus.

Beszédben méltatta Hawking életét és munkásságát Martin Rees, a Cambridge-i Egyetem kozmológiai és asztrofizikai emeritus professzora, aki 1995 óta a ma már jórészt jelképes, ám továbbra is rendkívül tekintélyes udvari csillagász címet viseli és e minőségében II. Erzsébet királynő tudományos tanácsadójának számít.

Stephen Hawking szombati búcsúszertartására több ezren gyűltek össze a templom környékén és Cambridge utcáin, a professzor koporsóját szállító autót végig tapsvihar kísérte.

Az egyetemi kápolna Hawking életéveinek megfelelő számú, 76 harangütéssel tisztelgett a néhai tudós emléke előtt.
Stephen Hawking nevét az éppen harminc éve megjelent, Az idő rövid története című, az univerzum titkait a laikus olvasóközönség számára is érthető stílusban feltáró könyv tette világszerte ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle és ma is töretlen a kereslet iránta. A mű minden idők legolvasottabb tudományos bestsellere lett.

A The Grand Design (A nagy terv) című, 2010-ben megjelent műve legalább ekkora feltűnést keltett, ebben ugyanis kifejtette azt a meggyőződését, hogy az univerzum létrejöttéhez nem volt szükség Teremtőre, a modern tudomány válasza a világmindenség kialakulását övező kérdésekre nem a “Nagy Tervező” közreműködésének feltételezése.

A legnagyobb kortárs asztrofizikai gondolkodóként és az “asztrofizika popsztárjaként” egyaránt emlegetett Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is.

Hawking tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

Az egyetemi diákévei alatt diagnosztizált súlyos mozgatóideg-sorvadásos betegsége már 1969-ben tolószékbe, majd teljes némaságra kényszerítette, és a halála előtti évtizedekben csak egy különleges beszédszintetizátor segítségével tudta megosztani gondolatait a külvilággal. Informatikai szakértők négy éve új szoftvercsomagot dolgoztak ki számára egy olyan prediktív technológiával, amely egy-egy szó betűinek 20 százalékából “kitalálta” Hawking mondandóját és ez jelentősen felgyorsította a professzor verbális kommunikációját.

Kertész Róbert / MTI

8 hozzászólás

  1. antal m.

    Kedves Csiby Károly Úr! Nekem a fenti hozzászólása azt igazolja, hogy Ön nem tudja eldönteni, hogy hol, kivel, mivel, vannak saját gondjai!? Tisztelettel.

    Válasz
  2. antal m.

    Én egy kis-é Stephen Hawkig tudós sorsa és halál esetét másként látom!
    A felségem tanítónő volt, -hasonló betegségben szenvedett 15 évet. Üllőideg-hátideg bénulás/paralízis/ bénította-elsorvasztotta izomzatát. Lasú lefolyású betegség!
    Házasságunk előtt, erőteljes-ép-sport típusú személy volt,. 4o- éves korában tört rá a vész,-majd meghalt. Unitárius vallása volt. Tisztelettel tettünk eleget vallásának!
    A világon egyelőre még gyógyíthatatlan betegség.
    Csendes nyugodalmat nekik!

    Válasz
    • Csiby Károly

      Kedves “antal m.”! Amennyire a zavaros fogalmazású és helyesírású leveléből ki tudom hámozni, a sokat szenvedett és a súlyos betegségben elhunyt rokona keresztény (unitárius) vallású volt. Feltehetően nem tagadta nyilvánosan, többször is, gúnyolódva Isten lété, mint ez a nyomorult Hawking. Minden jót.

      Válasz
      • Senkise

        Kedves Csiby Károly
        Természetesen igaza van abban, hogy talán valóban nem illő a modern tudományosság eme “pápájának” kikiáltott ember örök nyugalomra helyezése egy templomban. Ugyanakkor jusson eszébe, hogy az hogy elméje nem volt képes túllátni az empirikus, kézzel fogható valóságon, ha nem volt képes magasabbrendű metafizikai igazságok megértése, az nem az ő hibája volt. Istennek mindenkivel terve van. Az elhunyt esetében úgy vélem sikeresnek nevezhetjük a bejárt életutat, hiszen a maga területén kimagaslót alkotott. Ezen tudományos eredmények a jövőben bizonyosan jelentős segítségére lehetnek majd az emberiségnek megérteni Istent és rávezetni őket az Igazságra, amire ma egyre több példát látni például a kvantumfizika vagy kvantummechanika terén.

        Az emberiség a mai korban már nem elégszik meg a hittel, érteni is szeretné a világot amelyben él. A legtragikusabb dolog az elmúlt két évezredben éppen az volt, hogy a vallás minden módon igyekezett kirekeszteni a tudást és megértést, ezért fordult a “felvilágosodás” beköszöntével a tudomány olyan élesen szembe a vallással. Ahogyan a tudomány is életképtelen a hit nélkül, úgy a vallás is árva marad mindaddig, amíg nem hajlandó elfogadni a világ azon felét, amely racionálisan tudja csak megközelíteni a mindenség misztériumát.

        Tisztelettel

        Válasz
        • Csiby Károly

          Kedves “Senkise”! Érvei meggondolkodtatóak. De isten és az istenhit, a vallás nem egyenlő a mindenkori egyházzal! Hawking úgy látszik nem szenvedett még eleget, ha röviddel a halála előtt nem átallotta kijelenteni azt, pimasz fölényességgel, hogy Isten nem létezik, mert a tudomány már mindent tud… Azóta már volt alkalma megtapasztalni az igazat.

          Válasz
          • Senkise

            A Jóistent biztosan nem zavarja eme gőgös kijelentés, akkor minket miért kellene? Legyen neki az ő “hite” szerint.

            Tisztelettel

          • Tóducz

            Ez gyönyörű, a senkik vitája a semmiről, Bele lehet bonyolódni!

          • Tóducz

            Vesző helyett pont.

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük