A sepsiszentgyörgyi vonatállomás. „Ezek után meggondolom, hogy érdemes-e vonattal utaznom ” – zárta panaszlevelét Ráduly

Egy olvasónk elgondolkodtató esetet osztott meg lapunkkal: a több éve Magyarországon élő férfi arra panaszkodott, hogy „büdös magyarozták” a sepsiszentgyörgyi vonatállomáson, mi több, miután angolra váltott a vita, egy nyomdafestéket nem tűrő angol szitok is elcsattant a jegyárusok részéről. Utánajártunk a panasznak, jeleztük a bukaresti illetékeseknek, így kivizsgálás is indult az ügyben.

Ráduly Attila elmondása szerint július 30-án, 18–19 óra körül a sepsiszentgyörgyi vonatállomáson történt az incidens:

„Párommal érdeklődtünk a Budapest irányába tartó vonatok menetrendjéről, jegyvásárlásról. A váróteremben egy idős bácsi üldögélt, a vonatjegy-értékesítő pultnál egy középkorú nő ült, és mellette állt a kolléganője. Kulturáltan megkérdeztem, mennyibe kerül egy vonatjegy Budapestre, mondván, hogy pontos időpontom még nincs, rugalmas az indulási időm.

Másodperceken belül az ülő nő teljesen kikelt magából, és rám förmedt, hogy azonnal beszéljek románul, hiszen ő nem tud, és nem is fog megszólalni magyarul. Értetlenül álltam a helyzet előtt. Meggyőződésem, hogy értették, hogy mit mondtam, mert félvállról odavágták, hogy a vonat most ment el. Mondtam, hogy nyilván nem egy elment vonat után érdeklődök, mire közbeszólt az álló nő, hogy értsem már meg, hogy ez Románia, és itt románul kell beszélni! Igyekeztem elmagyarázni, hogy nem élek már Romániában lassan két évtizede, és nem igazán megy a román nyelv, de ők csak gúnyosan mosolyogtak rajtam.

Az álló nő megpróbált felülkerekedni, és visítva vágta oda, hogy akkor mondjam el angolul, hogy mi a fenét akarok. Angolra váltottunk. Megkérdeztem, tudnak-e az előidézett kellemetlen helyzetnek a jogi hátteréről, hogy ők közterületen dolgoznak, közalkalmazottak, és egy olyan városban vannak, ahol nagyon sok a magyar anyanyelvű lakos, valamint, mint én is, hazalátogató vagy átutazó. Ennek fényében, nem kellene-e tudniuk magyarul, ha erre törvény is kötelezi őket, valamint a közszférában dolgoznak? Kérdésemet a teljes kiakadás koronázta, az ülő nő ekkor halkan azt mondta, hogy »ungur împuţit«, amit Google-fordítóval később megnéztem, és büdös magyart jelent.

Hirtelen egy rasszista, diszkriminatív, megalázó helyzetben találtam magam, viszont még mindig nem értettem miért, hiszen én csak egy jegyet akartam venni, valamint érdeklődni. Az álló nő azt mondta angolul, ha nem tudok románul, akkor ne is utazzak velük. Kértem, hogy hívjanak oda egy magyarul beszélő alkalmazottat, mire félvállról odavágták, hogy itt senki nem beszél magyarul, mivel ez Románia, és itt románul kell beszélni. Tudomásul vettem, hogy ebből nem lesz vonatjegy, így elköszöntem. Két lépés után meggondoltam magam: ekkor tudatosult, hogy én le lettem büdös magyarozva, és visszamentem, hogy megnézzem a kitűzőjüket. Kitűző nem volt a ruhájukon, a nevüket pedig nem árulták el, cserébe egy angol szitkot kaptam, aztán mehettem, amerre látok. Részemről az ügyet lezártnak tekintem, leírásom célja csupán a tájékoztatás” – osztotta meg történetét szerkesztőségünkkel a panaszos.

A jelzést továbbítottuk a Román Államvasút (CFR) bukaresti illetékeseinek, akik úgymond kivizsgálták az ügyet, de valójában az az érzésünk támadt, mintha szembecsukták volna velünk a tájékoztatóiroda ablakát.

„Az OMK4 137/01.08.2018-as jelzés alapján induló belső kivizsgálás, illetve a vasúti rendőrség által rendelkezésünkre bocsátott – a sepsiszentgyörgyi állomáson rögzített – videofelvételek tanulmányozása után elmondható, hogy a Ráduly Attila úr által elmondottak nem igazolódnak” – közölték a napokban lapunkkal az eredményeket.

Tinca Teddy / Székely Hírmondó

14 hozzászólás

  1. László Ferenc

    Úgy látszik, Sepsiszentgyörgyön kialakult egy román fészek, ahol a hasonló tendenciák egyre nagyobb teret kapnak.
    Pedig ebben a 70-80%-ban még mindég magyarok lakta székely kisvárosban igazán kötelező volna a törvényben is előírt nyelvhasználai lehetőség (+feliratok, stb.)
    Ehhez a témához nagyon ajánlom, nézzék meg a szintén Sepsiszentgyörgyön, a bíróságon készült filmet, amit Morvai Krisztina magyar EU parlamenti képviselő készített: Magyar könnyek a román bíróságon címmel! Rájuk is hívták a rendőrséget.
    Mindenki gondolja át a vasútállomás pénztárában történteket és nézze meg a filmet! Azután vonja le a következtetéseket!
    https://www.youtube.com/watch?v=F7uwRuF6pYw

    Nagyon tanulságos! Ez a mai Románia!
    Ferenc

    Válasz
  2. antal m.

    Mikulás,- rengeteg őskutatást derített fel, – kellemes tudni mind ezekről!

    Válasz
  3. Mikulás

    Nem értem hogy az erdélyi dákok hős utódai miért nem dák nyelven beszélnek ma, hiszen megtanultuk történelemből, hogy Decebal dák csapatai hősiesen harcoltak a rómaiak ellen. Azután valamiért mégis keveredtek a dákok a római megszállókkal, elfelejtettek dák nyelven beszélni, és áttértek a latin nyelvre?

    Ez azért nem stimmel mert a görögök legalább 600 évig voltak római megszállás alatt, mégse felejtettek el görögül beszélni. A brit szigetek is több mint 400 évig voltak római megszállás alatt mégis megtartották ősi nyelvüket például kelta, welsh, skót.

    Csak a hős dákokat tudták röpke 160 év megszállás alatt latinosítani a Római Birodalom megszálló csapatai. De hát ezek a megszálló csapatok nem is latinul beszéltek, mert nem római latinok voltak hanem a Földközi tenger keleti térségéből, például a mai Szíria területéről való katonák voltak Erdélyben.

    Nagyon furcsák ezek a hős dákok mert a magyar elnyomásnak ezer évig is ellenálltak és megtartották román nyelvüket. De annak idején a római elnyomásnak 160 évig se tudtak ellenállni és áttértek dák nyelvről a latin nyelvre annak ellenére hogy a római katonák nem is latinok voltak hanem szíriaiak. Na ilyen ez a román történelem, se füle se farka, hazug lecsó, nem tudnak ügyesen hazudni, egyik szavukkal cáfolják a másikat, belekeverednek a saját hazugságaikba.

    Vagy talán a dák férfiúknak kicsi volt a dákója, és a dák nők a római katonákra buktak volna helyettük? Ez magyarázhatná a dákok keveredését a rómaiakkal, a svéd nőknek is nagyon tetszenek a szíriai migráncsok. A svéd önkéntes nők akik a migráncs táborokban dolgoznak, többnyire szexuális kapcsolatban is vannak a migráncsokkal. Születik már az új svéd-szíriai nemzet, már csak az kellene, hogy arab helyett latinul beszéljenek, és dákó-románok lennének ők is!

    Nagy-Nagyrománia Stockholmig fog terjedni, mert a svéd nők kedvelnek szíriai dákókra gerjedni!

    Válasz
  4. László Ferenc

    Hasonló módon kell megpróbálni jegyet vásárolni – magyar nyelven – és a pénztárossal történt beszélgetést felvenni diktafonnal, sőt, esetleg mikró kamerával! Tudom, ez kissé nem mindennapinak tűnik, de ennek a felvételnek a birtokában, utána pontosan lehet dokumentálni, hogy kivel történt a beszélgetés, a napot, órát, percet – majd azt követően bejelenteni a román diszkrimináció ellenes tanácsnál. (vagy hogy a fenébe hívják őket) akkor már nem igazán tudnak mit tenni, letagadni nem tudják, kénytelenek lesznek felelősségre vonni a hatalmaskodó pénztárost.
    (csak megjegyzésként: Árus Zsolt most nyert a beadványával, majdnem hasonló diszkriminatív esetben, ahol – igaz, csak a minimum összegre, 2000 Lei-re, hol ott ilyen esetben a maximum büntetés 200,000 Lei – büntették a kissebbségvédelmi nyelvhasználatot megsértő román intézményt!
    Összegzésül, ha ez így megtörténik, azok után egyik pénztáros, vagy vasúti alkalmazott sem élhet vissza a “hatalmával”, kénytelen lesz magyar nyelven kiszolgálni a székely város állomásán ülve, a hozzáfordulókat – mert ezen túl soha nem tudhatja, mikor bukik le viselkedése miatt a jövöben!
    Mivel sem az előírt jogszabályokat, sem a normális hétköznapi együttélési szabályokat nem gyakorolják ezek a hatalmaskodó, minimális IQ-val sem rendelkező személyek – így kell eljárni velük szemben. Csak a határozott erő nyelvén értenek!
    Ha tényleg nem tudnak magyarul az ott dolgozók, akkor a román vasúttársaságnak kutya kötelessége lenne olyan pénztárosokat oda ültetni, akik perfekt beszélnek magyarul, egy székely-magyar városban!
    (Ugyan ezt nem kérném Bukarest-külsőn)
    Ferenc

    Válasz
  5. Pál

    Amikor Szentgyörgyön jártak én is ezt tapasztaltam a vasútállomáson, a jegypénztárban egy középkorú kövér asszony ült és egy szót sem tudott magyarul. Sőt nagyon magyarellenes atitüdje volt.

    Válasz
  6. Rozsnyai László

    Ezért kell az Autonómia!

    Válasz
  7. Boda László

    Az imént felhívtam a +40267 325 850, csupa kíváncsiságból. Amikor megkérdeztem, magyarul, hogy beszélik-e a magyar nyelvet, akkor azt kaptam válaszul, hogy: numai romaneste vorbim. Próbáltam kérdezni németül és angolul, de akkor is annyit kaptam, hogy: nu vorbim nici engleza, nici germana, daca doriti ceva atunci incercati pe internet. Tehát ha nem beszélek Romániában románul, akkor esélyem sincs, hogy bármilyen információt kapjak az utazásaimmal kapcsolatban.

    Válasz
  8. Boda László

    Felhívtam a szentgyörgyi 0267 325 850 telefonszámot és azt a választ kaptam, hogy Numai romaneste vorbesc. Próbáltam német és angol nyelven információt kérni, de azt a választ kaptam, hogy dupa cum v-am zis vorbim numai romaneste, incercati pe internet.

    Válasz
  9. marczy

    A marosvásárhelyi jegyirodában is két román nő ült néhány évvel ezelőtt (talán 6-7 éve volt), nem tudtak magyarul, pedig Marosvásárhely lakosságának 45%-a még mindig magyar.
    Nem minden román pénztáros ilyen, van, aki azért mekeg valamit magyarul, és megérti, amit mondasz, kiadja a jegyet.
    Mentalitása válogatja román és román között is, pont Vásárhelyen is belefutottam olyan román sofőrbe, aki tudott magyarul, és meg is szólalt.
    A gond az, hogy hiába a nyelvhasználati küszöb, és hiába terjesztjük ki az összes közalkalmazottra (mint Dél-Tirolban), Romániában a törvény előírása kb. annyit ér, mint halottnak a csók, mert nem tartják be és nem is akarják betartatni bizonyos esetekben.

    Válasz
  10. antal m.

    Feledésbe merült vállalás, 1918.december1. után !

    Válasz
  11. Tóducz

    Nahát, ezen nem kell felháborodni kedves magyarok, hisz a tavaly kora ősszel, amikor a nyugdíjas utazási jogosítványomat érvényesítettem a sepsiszentgyörgyi vasuti állomás jegyirodájában, a jól táplált romák cáca kasszásnő azt mondta, hogy nem érti mit akarok. Beszéljek neo albáno-latin nyelven hogy értse ő is. Há hány százalék magyar lakosság lakja a környéket?

    Válasz
    • Mikulás

      Egy kis albán szótár:
      Bukur (albán) = nagyon szép, gyönyörű
      eshte (albán) = van (románul este, latinul és franciául est, angolul is)
      Egy albán hozzászóló úgy kommentálta a Bucuresti román főváros nevét, hogy az “tiszta albán költészet”, mivel pontosan érthető albánul, Bukur eshte (albánul) = it is beautiful (angolul) = este foarte frumos (románul) = nagyon szép

      Csak albánul és románul létező szó például a
      kopil (albán) = zabigyerek, fattyú
      copil (román) = gyerek
      A kopil/copil szónak nincs hasonló megfelelője se latin, se más balkáni vagy európai nyelven.

      Válasz
      • borem bukk

        Több mint 5 ezer alapszó és ezek kombinációja azonos a román és az albán nyelvben. Ezek között vannak latin, török, görög, ismeretlen eredetű közös szavak is, főleg az alapszókincs, az állattenyésztést és a táplálkozást érintő szavak azonosak vagy annyira hasonlítanak, hogy az már nem is gyanús, hanem faktum. Google-val rá lehet keresni: cuvintele comune intre romana si albaneza. A rokonait kapja az ember, a barátait megválogatja.

        Válasz
      • Névtelen

        De van.Copii mint másolat. A Te gyereked egyenlõ másolat Ròlad.

        Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük