Bekérették a román külügyminisztériumba kedden Oroszország bukaresti nagykövetét, amiért kioktató hangnemű Facebook-bejegyzésben bírálta Margit hercegnőnek, a Román Korona Őrének Oroszországgal kapcsolatos “fóbiáit”.

Margit hercegnő a királyi család leszármazottainak hagyományos diplomáciai fogadásán, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt múlt csütörtökön a balti országok, Románia és Lengyelország között – a Molotov-Ribbentrop-paktum 80. évfordulója kapcsán – kinyilvánított szolidaritást méltatta, üdvözölte a NATO jelenlétének fokozását a balti térségben, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy vajon elégségesek-e az észak-atlanti szövetség erőfeszítései a Fekete-tenger – Románia és Ukrajna – térségében az “orosz fenyegetés” ellensúlyozására.

Bukarest bekérette az orosz nagykövetet a volt román királyi ház fejével folytatott polémiája miatt

Forrás: Ambasada Rusiei în România – Посольство России в Румынии – Facebook

A két éve elhunyt I. Mihály egykori román király lánya, akit már nem koronáztak meg, hanem a Román Korona Őre címet viseli – úgy értékelte: Románia biztonságát fenyegeti, hogy az orosz katonai műveletek – Georgiában, Ukrajnában vagy a Közel-Keleten – a NATO déli szárnya térségében, Románia közvetlen közelében zajlanak.

Másnap a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán egy “sajtókommentárnak” nevezett bejegyzésben úgy értékelte: “túl bő kabátnak” bizonyult Margit hercegnő számára az “Eurázsia mintegy felére kiterjedő geostratégiai eszmefuttatás”. Az orosz külképviselet “Margit asszonyként”, a “román trón őreként” emlegette a trónjától megfosztott egykori román király leányát, múlt századi román “rögeszméket”, illetve a NATO “oroszellenes propagandáját” idéző következtetéseit pedig “szánalmasan primitívnek” minősítette.

Az orosz nagykövetség ezután részletesen kifejtette a szíriai válsággal, az Iszlám Állammal, a Donyec-medencével és Georgiával kapcsolatos orosz álláspontot, a Krím félsziget annektálásával kapcsolatban pedig azzal érvelt, hogy az ott élők “demokratikus népszavazáson” dönthettek a térség hovatartozásáról, ami a Romániával 1917-18-ban egyesült Erdély, Bukovina, vagy Besszarábia esetében nem mondható el.

A bukaresti külügyi közlemény szerint Bogdan Aurescu tárcavezető utasítására kedden bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a külügyminisztériumba, ahol egy alacsonyabb rangú tisztségviselő közölte vele: a román fél elfogadhatatlannak tartja az orosz külképviselet állásfoglalását, és felhívta figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának elkerülése végett tanúsítson “építő” magatartást, a történelemértékelést bízza az erre szakosodott intézményekre, és megnyilatkozásaiban tartsa magát a diplomáciai szokásjoghoz.

A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony azóta vált rendkívül fagyossá, mióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök “célpontnak” nyilvánította Romániát, az ország déli részén hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt, amelyek Moszkva szerint Oroszország biztonságát fenyegetik.

Baranyi László / MTI

16 hozzászólás

  1. Várközi

    Margit arról hallgat, hogy 1917-ben miután a német-magyar hadsereg elfoglalta Bukurestet is, így a király és a román kormány Oroszországba akart menekülni, Iasi-ig mentek, de a kincstárat Moszkvába küldték előre (ami most is ott van), de 1918 -ban (Besszarábia miatt) hátba támadták szövetségesüket Oroszországot, pusztán barátságból. És Putyin haragszik.

    Válasz
    • Tóducz

      Jó és biztos helyen van a romákok lopott kincseket tartalmazó kincstára. Óbégatnak is állandóan érte, most már a Deveselu-i ámerikai rakétapajzs mögül.

      Válasz
  2. Joe

    De Abbol sem lesz semmi,hogy az el fugitivokkal vaskezzel banjon. Annak a keznek mar csak annyi ereje van hogy megtorolje vele …….,hat azt magara bizom,hogy melyiket valasztja.

    Válasz
    • Tóducz

      Drága Joe, miből tetszik gondolni, hogy nem kesztyűs kézzel szeretnék báni az el fugitivokkal?

      Válasz
      • Joe

        Ha draga aranyos Toducz ur,itt minnya lennebb adta a baratjanak a tanacsot hogy nem erdemes kesztyus kezzel banni a ,, szukevenyekkel,,. Ajanlom,hogy szedjen serkentoket a memoriajahoz,de vannak egyebkent kituno programok is amelyek elerhetoek a vilaghalon,es letolthetoek.

        Válasz
        • Tóducz

          Drága smecher (ügyeskedő) Joe, de azt nem mondtam, hogy milyen kesztyűvel! Lehet az bokszkesztyű is! Hűtse le a felforrt hűtővízét!

          Válasz
  3. antal m.

    Úgy képzelik, hogy mindent cseveghetnek, – de az idegen diplomáciának megtiltják, hogy az igazságról beszéljenek!?

    Válasz
  4. Brzan atya

    Milyen egyesülés lehetett az ahol katonai megszállással elfoglalták Magyarország területeit? Az ilyesmit erőszakos elcsatolásnak nevezik. Ha népszavazást tartottak volna 1918-ban, Erdély ma is Magyarország része lenne. Az orosz nagykövet csak a tényeket írta le, hiába háborognak a hazug, tolvaj oláhok.

    Válasz
    • Dobai

      Arról kellett volna népszavazást tartani, hogy Erdély külön ország
      maradjon. Akkor most nem lennének kisebbségi problémák.

      Válasz
      • Tóducz

        Hol, kivel, mikor és kinek kellett volna népszavazást tartani?

        Válasz
      • Nyilas

        Külön ország csak az maradhat Dobai, amely külön ország volt. Erdély mindig is Magyarország volt, még akkor is amikor a török hódítás elszigetelte az ország nyugati felétől. Még az erdélyi fejedelmek sem tekintették külön országnak, ezért nem koronáztatta magát királlyá Bocskai Ist ván sem. Pedig a szultán koronát is küldött neki.
        Na, az osztrákok azt is lenyulták.

        Válasz
        • Tóducz

          Kedves Nyilas úr, ezekkel a szökevényekkel nem érdemes kesztyűs kézzel bánni! Annyi közük van a szülőföldjükhöz, a történelmükhöz, mint a lónak az ábécéhez, de hozzá szoktak az ámerikai kontinensen, hogy minden itthoniba belevartyoghatnak!

          Válasz
          • Dobai

            Nehogy a szökevények egyszer vissza tessékeljék önt az ősi
            földre.

          • Tóducz

            Attól nem tartok kedves el fugitivo!

        • Aja

          Ajánlom nézzen utána,az Erdélyi Fejedelemség története után!Valamit nagyon nem tudd,az biztos!A tények a következők:Szent István óta Erdély különálló tartomány a Magyar Királyságon belül,amelyet a vajda vezet,akit a mindenkori magyar király kinevezett helytartójává!1541-től török vazallus állam majd csaknem 150 évig!Erdély az 1848-as forradalom alatt egy év három hónapig üjra Magyarország része!Most először semmiféle státusszal,majd a kiegyezés után 1867és1918 között megint Magyarország része!

          Válasz
  5. Tóducz

    Na végre, hogy valaki megkommentelte a romák meséket. Ugrottak is, mint a DDT közelbe került bolha.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük