Fotó: antena3.ro

A 90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Klaus Iohannis államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait – hívta fel a figyelmet szerdán közzétett állásfoglalásában az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet.

A szólásszabadságról és kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.

Az ActiveWatch aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára.

A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait.

Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy “rugalmas” megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot – figyelmeztet a szervezet.

Az ActiveWatch meglepőnek és érthetetlennek tartja, hogy az államfő 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad, egyebek közt azt, amely lehetővé teszi, hogy – a jelentős kisebbségi lakossággal rendelkező településeken – a képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel az önkormányzati tanácsok ülésein, ha pedig nem lesz már kötelező a kisebbségi nyelven beszélő hivatalnokokat alkalmazni a lakossági ügyfélszolgálatokon, az szerintük teljesen kiürítené a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.

“Ha az alkotmánybíróság helyt adna az alkotmányossági óvásban felsorolt valamennyi kifogásnak, azzal Románia megsértené a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Ezért arra kérjük az alkotmánybíróságot, az óvás elbírálásánál vegye figyelembe a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény, illetve európai nyelvi charta alkalmazásáról szóló jelentéseket is” – olvasható a bukaresti civil szervezet állásfoglalásában.

Hozzáteszik: a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között. “Ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között” – zárul a bukaresti civil szervezet állásfoglalása.

Baranyi László / MTI

1 Comment

  1. Rozsnyai László

    Zéró jog.

    Válasz

Leave a Reply to Rozsnyai László Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.