Románia távolról sem mintaország a kisebbségvédelemben, a 2010-es évek óta pedig egyenesen visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok érvényesítése terén – állapították meg csütörtökön Bukarestben annak a pódiumbeszélgetésnek az előadói, amelyet a rendszerváltozás évfordulója előtt tisztelgő “30 éve szabadon” emlékév keretében rendeztek a romániai magyarság helyzetének alakulásáról.

Bukaresti pódiumbeszélgetés: Romániában a 2010-es években visszalépés történt a kisebbségvédelem terén

A Magyarország bukaresti nagykövetsége és kulturális külképviselete által kezdeményezett, a bukaresti Balassi Intézetben román nyelven tartott fórumon Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke felidézte: az 1989-es fordulat után a romániai magyarságnak a teljes jogfosztottság állapotából kellett újjáépítenie megmaradásának intézményi feltételeit, kivívnia alapvető kulturális, oktatási jogait, megszerveznie a közösség újjáépítését.

Markó Béla az utóbbi három évtized meghatározó döntései közé sorolta azt, hogy az RMDSZ nem a tüntetéseket, a polgári engedetlenséget és más radikális megnyilvánulásokat, hanem a politikai eszközöket választotta a magyar közösség jogainak kivívására. Az RMDSZ volt elnöke Emil Constantinescu akkori román államfő bátorságát is dicsérő történelmi fordulatnak minősítette az RMDSZ első, 1996-os kormányra lépését, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi jogok terén akkor elkezdett építkezés megrekedt, sőt visszájára fordult, mivel Romániában a meglévő törvényeket, ratifikált nemzetközi egyezményeket sem tartják be.

Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista úgy értékelte: Romániában a kommunista politikai rendőrség, a hírhedt Securitate örökébe lépett Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az egykori kommunista elit használta a “magyar veszély” kártyáját hatalma átmentésére és legitimálására. Szerinte az ország a 90-es években csak az emberi és kisebbségi jogokért, az ország demokratizálódásáért nyíltan kiálló értelmiségi csoportoknak – az írószövetségnek, a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak, a Pro Európa Ligának, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek – köszönhetően kerülte el a jugoszláviai polgárháborúk útját.

Andreescu szerint az 1996-os “csoda” – az RMDSZ kormányra lépése – után a civil szervezetek szerepét a politikai elit vette át a kisebbségvédelemben, amely azonban a 2010-et követő években egyre gyakrabban ütközik a közöny és ellenállás falába. Az emberi jogi aktivista szerint paradigmaváltásra van szükség a román kisebbségvédelemben: le kell választani a két legnépesebb közösség, a magyar és roma kisebbség ügyét a többi kisebbségétől, a magyarok jogait pedig a kulturális autonómiák rendszerében és a Székelyföld területi autonómiája révén kell biztosítani.

A pódiumbeszélgetés harmadik meghívottja, Adrian Szelmenczi, az Active Watch médiafigyelő szervezet képviselője rámutatott: a SRI ma is nemzetbiztonsági veszélyként kezeli a magyar közösséget és a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Meglátása szerint erősödik a magyarellenes gyűlöletbeszéd, a román média viszont elhallgatja az Európa Tanács jelentését, amely rámutat, hogy Románia nem léptette életbe az általa ratifikált kisebbségvédelmi egyezményeket.

Szelmenczi szerint igaz ugyan, hogy a román parlamentben már nincsenek szélsőséges pártok, de szinte valamennyi pártban vannak olyan nacionalista képviselők, akik szabadságvesztéssel büntetnék a területi autonómia követelését, vagy az etnikai jelképek tiltásáról terjesztenek be törvényjavaslatokat. A szónok Klaus Iohannis államfőt is bírálta, amiért alkotmányossági óvást emelt az új közigazgatási kódex szinte valamennyi kisebbségvédelmi intézkedése ellen, hiszen ezáltal – a 90-es évek óta először – ismét korlátozni próbálják a kisebbségi jogokat Romániában.

A pódiumbeszélgetés moderátora, Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke következtetései között megállapította: román többség és magyar kisebbség legfontosabb közös projektje az elmúlt 30 évben Románia európai és euroatlanti integrációja volt. Hozzátette: a 2010-es évek Romániájában tapasztalt visszalépések már csak azért is aggasztóak, mert a kisebbségvédelem elválaszthatatlan a demokráciától, a kisebbségi jogok sérülése pedig magát a demokráciát veszélyezteti.

Baranyi László / MTI

7 hozzászólás

  1. antal m.

    Tóducz! Dehogy is buták! Azok kell közbe lépjenek, akik jól ismerik az élet valóságait!

    Válasz
    • Tóducz

      Mérnök úr, ezzel a beírásával újból elárulta Önmagát. Beírásából az derül ki, hogy Ön nem ismeri “az élet valóságait”, de lelkesen oktatja azt itt az ermán!

      Válasz
  2. Várközi

    Na végre haiku költőnk rájött arra amiért mindent megtett, mint vezér, mint elnök, mint miniszter, mint miniszterelnök-helyettes (ráadásul két ciklusban).
    A szélső – xenofób alias neo-vasgárdista pártok megalakulásáról és tevékenységéről nem is beszélve.

    Válasz
    • Tóducz

      Várközi úr, Vlagyimir Iljics Bélánk utál unokázni, a közéletbe menekül unokái elől, s ráadásul önti a hülyeségeit a tömegre még mindig, folytatva a domokosi genetikai vonalat.

      Válasz
  3. Tóducz

    Na, még mindig Lenin VI-os Béla osztja az észt. Szegény ördög nem bír eltűnni a közéletből.

    Válasz
  4. antal m.

    Ezt a ,,pódiumbeszélgetést,, a szervezők kellő ráérzésből szervezték meg és nagyon is helyesen, mert a megtörténtek igazságát idő szerű idejében kezelni- orvosolni!
    Nem sorolom azokat, mert igen valósak és – világítóak!

    Válasz
    • Tóducz

      Mérnök úr, Ön imádja a pódiumbeszélgetéseket azért, hogy tudja lefordítani nekünk, a butáknak, a résztvevők mondanivalóját!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük