Márton Árpád az RMDSZ parlamenti képviselője szerint a büntető perrendtartási törvénykönyv (BETK) módosító csomagja tartalmaz olyan előírásokat, amelyek Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, vagy más korrupcióval gyanúsított, vádolt, esetleg ilyen tettekért elítélt közszereplők számára kedvezőek lehetnek, az új előírások alapján akár perújrafelvételt kérhetnek, de olyan szabályokról van szó, amelyek megváltoztatása uniós és alkotmánybírósági döntések miatt kötelező. A honatya ugyanakkor úgy véli, az ellenzék és az utcai tiltakozók ellenérvei félretájékoztatóak, tagadta, hogy a bűnözők érdekeit szolgálják az új előírások.

Márton Árpád tegnapi tájékoztatóján nagyjából ugyanazokat az előírásokat említette, amelyekről a korábban már mint kiemelt fontosságúakról beszélt, például a hatósági intézkedések (beidézés, előzetes letartóztatás)  tiltásáról bizonyítékok és konkrét létező elemekre alapozó gyanú nélkül, a  nemzetbiztonsági lehallgatásra adott engedély alapján szerzett bizonyítékok (lehallgatás, megfigyelés) más perekben való felhasználásának megtiltásáról újabb jóváhagyás hiányában, a gyanúsítottak, vádlottak bűnösnek nyilvánításának megtiltásáról egy jogerős ítélet megszületését megelőzően és ehhez kapcsolódóan a „tévés igazságszolgáltatás” korlátozásáról, valamint a nyelvhasználat kibővítéséről a büntetőperek esetén (a tolmácsok biztosításának kötelezettsége nem csak a vádlottak és az áldozatok, de a tanúk esetében is).

A képviselő továbbá kitért (akárcsak korábban) az ártatlanság vélelmének, illetve a peren való részvétel jogának bővítését szolgáló, a perújrafelvétel szabályait módosító előírásokra, megemlítve, hogy főképp az első esetében gyakorlatilag az uniós irányelv előírásait vették át szinte szó szerint, ezért érthetetlen, hogy az ellenzéknek például miért pont ezzel van baja, és készül megtámadni az alkotmánybíróságon.

A honatya újságírói kérdésre válaszolva pár, az ellenzék és az utcai tiltakozók által hangoztatott kritikára is reagált, így a leggyakrabban felmerülőre, mely szerint a módosítások a bűnözők érdekeit szolgálják. Márton Árpád szerint az ártatlanság védelmére vonatkozó irányelv valójában nem a bűnözők jogait védi, hanem a gyanúsítottakét és a vádlottakét, hogy eleve ne tekintsék őket bűnösnek.

Ebből a szempontból egyébként fontos rendelkezések még azok is, amelyek megerősítik azt az elvet, hogy a vádhatóságnak kell a bűnösséget bizonyítania, és nem a vádlottnak az ártatlanságot. A honatya továbbá elismerte, hogy az Btk.-módosítások egy része kedvező egyes aktuális ügyekben. Így például Liviu Dragnea 2009-es referendum miatti, jogerősen felfüggesztett börtönbüntetéssel lezárt ügyében akár perújrafelvételhez vezethet az az új rendelkezés, mely szerint a kivételes eseteket leszámítva (elhalálozás, súlyos betegség, előléptetés) az ítéletet meghozó bíráknak kell ellátniuk kézjegyükkel annak indoklását.

Az új előírások – mint az intézkedések foganatosítására vonatkozók vagy a nemzetbiztonsági besorolással készült felvételek felhasználásáról szólóak – ugyanakkor például Markó Attila ügyében, vagy akár a kézdivásárhelyi „székely terroristák” esetében hozhatnak változást.

Márton Árpád egyébként viszonylag részletesen kitért az aláírások, illetve az ítéletek indoklásának megfogalmazására, egyebek mellett rámutatva: a jelenlegi szabályzás abszurd, hiszen olyan bíró is elláthatja kézjegyével az ilyen dokumentumot, akinek fogalma sincs az ügyről, de meglátása szerint az sincs rendben, hogy az indoklás nyilvánossá tételére nem létezik határidő. Márton Árpád továbbá cáfolta, hogy a bizonyítási eszközök körét korlátozták volna, tisztázta: továbbra is felhasználható minden közterületen készült videófelvétel. A magánterületen csak a tulajdonos beleegyezésével készülhet ilyesmi – és ezt az irányelv is leszögezi – tette hozzá. Az ellenzék viszonyulása kapcsán a honatya azt is ismertette, hogy a képviselőházban végül elfogadott változatban a módosítások csak mintegy harmada származott a kormánypártoktól, a többi a más alakulatoktól, szakmai-, vagy civil  szervezetektől érkezett.

Felvetésünkre a képviselő ugyanakkor elmondta, a módosítások önmagukban még nem jelentik azt, hogy a hatóságok esetleg nem követnek el visszaéléséket, például a lehallgatások vagy a megfigyelések vonalán, de lényegesen csökkenhet ezek lehetősége.

Szintén kérdéses még, hogy az elég komoly viták árán elfogadott, a nyelvhasználatot bővítő rendelkezéseket hogyan tartják majd be az ítélőszékek.

Nagy D. István / Háromszék