Búzás Ernő: Válságkezelés - "V"-kilábalás? (VIDEÓ)Az elmúlt hetekben egyre többször hallottunk a román kormány optimista forgatókönyvének, a V-típusú kilábalásnak, fejlődésnek a részleteiről.

A témában megszólaltattuk Buzás Ernőt[1], a Millennium Emerging Europe nevű londoni piac- és országkockázati tanácsadócég elemzőjét: mit szól ehhez, hogyan látja ő a jövőt?

Nyakunkon a gyors gazdasági fejlődés?

Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint az Európai Bizottság nyári előrejelzése alátámasztja az általa várt, V-alakú, recessziót követő gyors helyreállást. Ezen túl úgy Románia, mint Magyarország esetében a modellek többsége 2020-ra visszaeséssel (RO: -6%, HU: -7%), de 2021-re már relatív jelentős növekedéssel számol (RO: 4%, HU: 6%). Akkor ez már kész tény, nem?

Nos, nem. Mint szükségszerűen minden modell, ezek a gazdasági előrejelzések is alapvetésekre támaszkodnak a várható kockázatokat illetően. Különösen most, amikor sok, nehezen jósolható tényező játszik közre a valós fejlődésben, ezek az alapvetések szükségesek az előrejelzések felállításához, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek milyen kockázatokon múlnak.

Vizsgáljunk meg néhány olyan kockázatot, amelyekből jobban láthatóvá válik, hogy mennyire is lehetünk biztosak ma abban, hogy pontosan mit fogunk év végére tapasztalni Romániában.

Második hullám

Talán a legnagyobb kockázati tényező egy jelentős második hullám az új fertőzések számában, főleg ha szükségessé válik egy újabb szükségállapot bevezetése. Eddig minden előrejelzésben alapvetés, hogy a számok második hullám bekövetkezte nélkül értendőek – nem véletlenül, ugyanis egy második hullám rengeteg bizonytalanságot hoz a számításokba. Ugyan a járványügyi modellekkel lehet jó becsléseket adni egy fertőzés terjedésére a lakosság körében, de a kormányok intézkedéseit nem lehet azokból megjósolni. Mivel mostanra Romániában eléggé belefáradtak az emberek az izolációba, a szükségállapot korai bevezetése népszerűtlen intézkedés lenne. Ezt tapasztaljuk is: igaz, hogy naponta dől meg a napi új esetek rekordja, ezúttal még sincs egyelőre szó szigorításokról. Később, a helyzet romlásával, még bevezethetik, rövid határidővel, de láthatjuk, hogy ezzel lehetetlen hónapokra előre számolni, amikor hetek vagy akár napok alatt fordulhat a helyzet.

De ha feltételezzük, hogy újra sikerül leszorítani a napi esetek számát nálunk, az még mindig nem jelenti azt, hogy azzal túl is lennénk már a nagyján. Mostanra olyan korai járványügyi bajnokok, mint Ausztrália vagy Izrael betekintést nyújtanak abba, hogy nagyon jó helyzetből is hamar vissza lehet esni: a lazítások nyomán Ausztrália a június eleji 10 körüli napi esetről visszatért 400-ra, az eddigi csúcsra, Izrael pedig, ahol májusban egy számjegyű napi eseteket regisztráltak, mostanában napi 1900 esetet is mért.

És most még nyár van. Néhány hónap múlva a rossz idő, a szokásos influenzaszezon beálltával még rosszabb körülmények között kell intézkedni. Ha sokat nő az esetek száma, de nem vezetnek be szükségállapotot, az egyének úgy is reagálnak valamilyen módon a romló helyzetre. Egészségügyileg ez jó, részben ez okozta azt, hogy sok járványmodelltől elmaradt május-áprilisban a valós esetszám, ugyanis az egyének szigorúbban betartották az előírásokat. Gazdasági szempontból viszont a fogyasztót arra ösztökélheti, hogy csökkentse a fogyasztását – így keresletcsökkenést okozva korlátozások nélkül is (amint Svédország példája is mutatja, visszaesés limitált korlátozásokkal is).

Ezzel a hullámzó lakossági reakcióval ugyancsak nehéz lenne számolni, olyan sok tényezőtől függ, hogy a szórás gyakorlatilag használhatatlanná tenne minden számítást. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne figyelembe venni a kockázatot egyáltalán.

Más térségek, régebbi kockázatok

A bolygót átszelő ellátási láncok és pénzmozgás ma minden eddiginél jobban biztosítja, hogy földrajzilag nagyon távoli hatások is erőteljes hatást fejtsenek ki ránk. Ma már Amerika gazdasági súlya mellett Kína is jelentős szerepet játszik. Előbbi a járvánnyal küzd látványosan rosszul, utóbbi pedig a potenciális gazdasági tényezők mellé még geopolitikai kockázatokat is behoz az egyenletbe (gondoljunk a fokozottan agresszív fellépéseire Hong Kongban, a Kína-India határ halálos összecsapásaira, és az egyre agresszívabb nyelvezetére). Oroszország egy másik régi, kockázat, ami földrajzilag olyan közel van, hogy, a Krím-félsziget illegális elcsatolása óta, gyakorlatilag határos tengeren Romániával. Velünk ráadásul érdekellentétben is áll: minél súlyosabb lesz a recesszió, annál érdekeltebb lesz abban, hogy a térség energiaellátásában ne legyen kihívója. A román gázlelőhelyek (illetve más Fekete-tengeri helyszínek) pedig pont ebben veszélyeztetik, miközben Európának meg elemi érdeke, hogy ne legyen kiszolgáltatva egy korrupt, ellenséges rezsimnek.

A krízisekre jellemző, hogy a már létező trendeket gyorsítják, tehát más eddigi kockázatok is erősödnek: a konfliktusra hajlamos térségek, meglendítve még a klímaváltozás hatásaival, fokozzák az összetűzések és a menekülni kényszerülő lakosságok kockázatát. Társadalmakon belül a vallási, etnikai konfliktusok, Európában és a fejlett világban a szélsőséges elemek és a társadalmi súrlódások erősödése jó eséllyel gyorsulni fog. Erős intézményekkel rendelkező országok mérsékelhetik ezt a hatást, de a hosszabb távú gazdasági válság hatásai lassan, észrevétlenül bontakozhatnak ki, mint 2008 után, ami megalapozta a mai időszakot meghatározó populista hullámot, Amerikában meg a táborokra szakadást a politikában.

Az eddigi strukturális gyengeségek sem tűntek el sehova, az olasz büdzsé, a járvány előtt jelentős román deficit még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket a növekedés helyett, az európai államok közötti feszültség pedig csak nőtt a költségvetési és gazdaságélénkítési tárgyalások alatt.

Románia megítélése

Jelenleg, mondhatni, bíznak Romániában a befektetők. Június elején az S&P Global Ratings megtartotta Románia befektetésre ajánlott besorolását (ha az alján is vagyunk), illetve a július hetedikei államkötvény-kibocsátáskor is nagy kereslet mutatkozott. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ennek szükségszerűen továbbra is így kellene maradnia.

Régi probléma a gyenge adminisztráció, ami rossz járványkezelés vagy rossz fiskális menedzsment miatt hamar ronthat az ország megítélésén, elszabaduló deficit vagy álamadósság miatt pedig az államadósság-besoroláson is. Idén kampányév van, ez növeli az állam képességeit meghaladó költekezések kockázatát, mivel a pártok elkerülhetetlennek érezhetik az ellenfél túllicitálását.

Végül, még ha azzal is számolnánk, hogy a kormány által bemutatott gazdaságélénkítési program el is kezdődhetne most (ami nem reális, tekintve, hogy a pénzösszegek nem állnak rendelkezésre, a tervek pedig nagyon merészek), a valóságban akkor is időbe telne eljutni a megvalósításig, tehát a hatások csak jóval később jelentkezhetnének.

Tehát ne alapozzuk a terveinket egy V-alakú helyreállásra. Helyette inkább vizsgáljuk meg a saját szektorainkat befolyásoló tényezőket. Várhatóan a vendéglátás, rendezvényszervezés, turizmus továbbra is nagyon nehéz időszak elé néz. Másoknak enyhülést jelenthet a csökkenő energiaár, de a dráguló élelmiszerek mindnyájunkat érinteni fognak valamilyen szinten.

Vizsgáljuk meg a saját cégünket meghatározó erősségeket, gyengeségeket, és azokat figyelembe véve cselekedni, egyelőre, hogy életben maradjunk. Sokan elmondták már, de továbbra is igaz, hogy egy ilyen válság hosszútávon remek alkalom arra, hogy jobb irányba tereljük a vállalatot: a menedzsment és a humánerőforrás erősítése, az alulteljesítő részek lenyesése hosszabb távon a cégünk fejlődését, előnybe kerülését jelenthetik.

[1] Buzás Ernő a Millennium Emerging Europe nevű londoni piac- és országkockázati tanácsadócég elemzője. A Millennium jellemzően nyugati befektetőknek nyújt kockázatelemző és -előrejelző szolgáltatást a kelet-európai térségben. Ernő a Millenniumban elsősorban a román és a moldáv piac elemzésével foglalkozik, illetve vállalkozásával a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének tagja.

Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük