Civil törvény/Külföldi egyetemek – Völner: megküldtük a válaszleveleket az Európai Bizottságnak

Völner Pál Fotó: Wikipédia

Magyarország hétfőn megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban, és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Völner Pál hozzátette: „arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”, de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek”.

A politikus hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között, ezt támasztja alá az is, hogy például Hans Timmermans, a bizottság alelnöke még azelőtt nyilatkozott a CEU ügyében, hogy a levél megszületett volna.

Völner Pál kifogásolta, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.”Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben” – jegyezte meg.

A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez az eljárás a második szakaszban van, az úgynevezett indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben.

Völner Pál a kettős mércére is felhívta a figyelmet, mint mondta, Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet.

Vagyis, ha a mi szabályozásunk nem megfelelő, akkor ezekkel az országokkal szemben is eljárást kellene indítani – tette hozzá.

Elmondta: kifogásolja az EB a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint „semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között”, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében.

Az egész szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudjuk szűrni – hangsúlyozta.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.

Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.

Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot és a pénzek átlátható áramlását biztosítja.

“Azért van szükség az átláthatóságra, mert látható, hogy világszerte a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt” – mondta. Megjegyezte, az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló törvény, sőt az EU maga is készült egy hasonló szabályozásra.

Völner Pál arra a felvetésre, hogy a szabályozás ellen leginkább tiltakozó civil szervezetek nem regisztráltak még a bírságon, úgy fogalmazott: ezek politikai akciók, és nyilvánvaló, hogy ha hivatalos bejelentés érkezik, akkor megindulnak a hatósági eljárások, aminek a vége akár a civil szervezet törlése is lehet.

A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal már ezeket a kérdéseket megtárgyalták. Hozzátette: nem lát esélyt a határozatképes ülés összehívására, és kíváncsi, lesz-e annyi ellenzéki képviselő, ahányan aláírták a kezdeményezést.

Azzal kapcsolatban, hogy a rendkívüli ülésen a devizahitelesek kérdésével is foglalkoznának, elmondta, a kormány sokat tett a megsegítésükért, jelenleg nem tervezik a lehetőségek bővítését.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok tovább vizsgálják Salah Abdeslam magyarországi kapcsolatrendszerét, jelezte: külföldi társszervektől érkezett a kérés, ezért eleget tesznek neki, annál is inkább, mert a férfi Magyarországról több telefonhívást is bonyolított.

MTI

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük