Csáky Zoltán: Célkeresztben Bodor Pál - Válasz Stefka Istvánnak

Bodor Pál / Fotó: litera.hu/Kolozsvári Rádió

Futótűzként robbant bele a csöndes, délutáni sziesztánkba nejem internetes barangolásának híre: Bodor Pali szekus volt! – Na ne. – De igen. Fake news – mondom. Ki írta? Olvasd el, ti kollégák voltatok, átküldöm. https://pestisracok.hu/keson-tudtuk-meg-hogy-szekus-volt-bodor-diurnus-pal-a-beepitett-alkonzervativok-mestere/

Bodorról sokáig azt hitték, hogy konzervatív hazafi, de az Erdélyből Magyarországra jött író már 1991-ben nyíltan váltott. Előbb átigazolt a Népszabadsághoz, majd a MÚOSZ elnöke lett. Bodorról később kiderült, hogy a Secu embere volt, állítása szerint csak irodalmi jelentéseket készített, de ez csak ócska mosakodás. Médiaháború, 10. rész. Szerző: Stefka István lapigazgató, újságíró. Pesti Srácok.hu.

Jómagam 1989 tavaszán repatriáltam (Sümegen születtem), Erdélyből Magyarországra. 44 évesen két évtizedes rádiós, tv-s, újságírói múlttal a hátam mögött. Bodor Pál, Pali a barátom volt, főszerkesztőm a Román Televízió Magyar Adásánál. Három esztendeje búcsúztattuk a Farkasréti temetőben. Iró volt, kitűnő tollú újságíró. Ellentmondásoktól nem mentes, olykor nehezen értelmezhető pályája hagy maga után kérdőjeleket. Akik közelről ismerték, tudták, tudtuk, nem tartozott egyik szekértáborhoz sem. Baloldali vonzalmú, nemzeti elkötelezettségű volt és maradt élete folyamán. Nyugodjék békében – mormoltuk búcsúztatásakor. De úgy tűnik nem mindenki, mert vannak, akik három esztendővel a halála után is megfújják a tetemrehívás harci kürtjét. Médiaháború – harsogják.

De hát ki is volt Bodor Pál?

Családi nevén Singer, 1930-ban született Budapesten. Apai ágon szefárd zsidó, anyai ágon székely-magyar származású, nagyapját lécfalvi Bodor Pált nyilasok ölték meg. Szülei Temesváron éltek, édesanyja Bodor Klára írónő, az ő nevét vette fel, csak szülni jött Budapestre, mert az ő apja volt a híres Siesta Gimnázium igazgatója. Bodor Pál 6 éves volt, amikor szülei Temesvárra vitték és beíratták a román elemibe.

A Piarista Főgimnáziumban  tanult tovább és bár ez az iskola román tannyelvű volt, Bodor 16 évesen Gaudeamus címmel magyar nyelvű lapot indított, majd nem sokkal később a Magyar Népi Szövetség bánsági ifjúsági főnöke lett. Érettségi után bár felvették a fővárosi egyetem filozófia-lélektan szakára, rádöbben, hogy anyanyelvi ismeretei hézagosak, ezért átiratkozott a kolozsvári Bolyai Egyetem szintén filozófia-lélektan szakára.

1951-57-ig az Írószövetség heti lapjánál, az Utunknál dolgozott és a Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőjeként fontos szerepet játszott fiatal írók indításában, a második Forrás nemzedék kibontakozásában, akiknek köteteit immár az Irodalmi Könyvkiadó magyar részlegének, majd az ebből átalakuló Kriterion Kiadó Nemzetiségi osztályának főszerkesztőjeként ki is adja. Megnövelte a kiadásra kerülő kötetek példányszámát, szélesítette a műfaji palettát, új sorozatokat (Téka, Magyar Klasszikusok Fehér könyvek) indított, folklór- és művelődéstörténeti köteteket adott ki, finanszírozta a monumentális Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megjelenését.

A Bukaresti Televízió Magyar Adása 1969 őszén indult, de 1970 elejétől már Bodor Pál a főszerkesztője. Az általa vezetett Magyar Adás nagyhatású médium lett, új korszakot nyitott a romániai magyarok gondolkodás- és látásmódjában. A kérdés az volt: lehet-e az egyre izmosodó diktatúrában nézhető, vállalható, a másfél milliós magyar közösséget szolgáló tv-t csinálni. Amint az eltelt évtizedek visszhangjai visszaigazolták, lehetett.

Bodor remek diplomáciai érzékkel a hatalom által 20-25 perces híradónak és magyar nótázásnak szánt adásból 3 órás hétfő esti műsort teremtett. Ez az adás tudatosította a romániai magyarokban, a székelyekben, a szórvány vidéken élőkben, a moldvai csángókban, hogy összetartoznak. Közösségteremtő könnyű- és népzenei műsorai (Siculus Fesztivál, Kaláka), dokumentum- és szociográfiai riportjai, az erdélyi magyar szellemiség nagyjait bemutató portréi, színházi közvetítései, 21 tv-játéka, tv filmjei nemcsak informáltak, de formálták is a nézők tudatát. Hétfő esténként kiürültek a többnyire magyarok lakta városok terei, utcái, százezrek tapadtak a tv készülék kockáira, a diktatúra szorításában úgy érezték, hogy nincsenek egyedül.

Bodor ügyszerető fiatal szerkesztői gárdát toborozott össze, bölcsészetet, filozófiát végzettekből, rádiósokból, hírlapírókból. Kitűnő román kollégáktól tanultuk a szakmát. Az újságírás a kíváncsiság mestersége – sulykolta belénk. Addig vagy újságíró, amíg kíváncsi vagy a veled szemben ülő gondolataira. Nem kell egyfolytában kérdezni, néha hallgatással többet szedsz ki alanyaidból – tanított, hagyott minket dolgozni és megvédett bennünket. Adásba engedte a hírhedt bicskás riportomat, ami ellen a csíkszeredai pártbizottság tiltakozott. Megmagyarázta az elvtársaknak, hogy a székelyek keményen dolgoznak, de hideg, hegyekkel körül vett vidéken élnek, ahol a bor nem terem meg, ezért pálinkát isznak, amitől néha felforr a vérük. Felvilágosította a szolgálati füleseket, hogy Csáky nem szándékosan szerepeltetett a moldvai csángó riportjában csak vézna, sovány szegénylegényeket, hanem mert a csángók alkatilag ilyenek. Figyelmeztetett a székelyudvarhelyi Kaláka forgatásakor, amelyre sátrat verve gyűltek össze a fiatalok, hogy a városba érkezett Erdélyi tábornok, a Secu Hargita megyei parancsnoka.

A secus tisztek bizony ott ólálkodtak közösségteremtő műsoraink szerkesztői között. Bodor egy interjúban bevallotta, hogy öten is hozzáfordultak segítségért, hogy megzsarolták őket, informálták őt a belügy tevékenységéről. De egy beépített emberükről nem tudott. Mi is csak a secus dossziék nyilvánosságra kerülése után tudtuk meg, derült ki, hogy Xantus Gábor operatőr kollégánk Bíró Ferenc fedőnéven a 70-80-as években rendszeresen írt feljelentéseket a kollégákról, az erdélyi-magyar értelmiség kolozsvári krémjéről.

Xantus előbb tagadta, majd beismerte a besúgás tényét. A ’90-es években újra induló Bukaresti Magyar Adás szerkesztősége kizárta soraiból, viszont ma is tanít, diákokat oktat a kolozsvári BBT a Filmművészet, Média Intézetének magyar tagozatán. Besúgói múltja ellenére beemelte tagjainak exkluzív soraiba a Magyar Művészeti Akadémia, életjáradékot kap. És a legfrissebb megdöbbentő hír: hogy a médiában napjainkban futó Magyarok a rendszerváltó  forradalomban c. négyrészes sorozatot az általa alapított Xantus-film jegyzi, alkotói Xantus Gábor és fia, Áron.

A secus ügynökök után olyan előszeretettel kutakodó Stefka Istvánnak  szép feladat volna feltárni: vajon a magyar adófizetők pénzéből milliárdokkal kistafírozott MTVA miért éppen az egykori román állambiztonság, a hírhedt Securitate aktáiban besúgóként szereplő egyéntől rendelt dokumentumfilm-sorozatot?

De apropó, mit is mond Stefka István Bodor erdélyi munkásságáról? Azt elismeri, hogy szép írói és újságírói karriert futott be, harcolt a magyar identitás és kultúra megőrzéséért”, de aztán rögtön hozzáteszi a román állambiztonsági szál érthetővé teszi, miért is lehetett több helyen főszerkesztő?” Szóval Bodort a zsarnokságba hajló hatalom, az egyre nacionalisabb töltetű román kommunista párt legfelsőbb szervei, talán személyesen maga Ceausescu azért helyezte a romániai magyar kultúra és művelődés egyik főszerkesztői székétől a másikba, hogy a másfél milliós magyar származású román állampolgár (Cetatan Roman de Origine Maghiara) nehogy az Isten elfelejtse magyar anyanyelvét és kultúrájáét ápolni. Sajátos gondolkodásmódra vall mindez Stefka részéről.

1977. március 4-én pusztító erejű földrengés rázta meg Románia délkeleti részét. Bukarestben 32 tömbház dőlt össze. Bodor fővárosi lakásán a sötétségben egy piros lámpa villogott: a különleges vételű lehallgató készülék jelezte, itt vagyok, mindent hallok, minden tudok. Azt sejtettük, hogy Bodornak a Román Televízió Dorobantilor sugárúton lévő épületének IX. emeletén lévő szobája be van drótozva, általában metakommunikációs dialógusokat folytattunk. Így például amikor a marosvásárhelyi konzervgyárnál készült riportomból beszámoltam, rám szólt jó hangosan: – milyen kár, hogy Károllyal nem találkoztál – miközben átnyújtottam neki Király Károly levelét, aki akkor a gyár igazgatója volt.

A Diktatúra keményedett, Bodor miután bebizonyosodott, hogy figyelik és lehallgatják, betegségére hivatkozva 1979-ben lemondott tévés főszerkesztői állásáról. Egyébként is beteges volt, rengeteget szivarozott. 1983 tavaszán trombocitással érkezett Budapestre, Sass professzor osztályára fektették be, de a professzort Stockholmba hívták hat hétre, így Bodornak meg kellett hosszabbítania a kinttartózkodását. Újabb hosszabbítások következtek „volt amikor pizsamában, taxiba ugorva érkeztem a román követségre, hogy le ne késsem a dátumot, de azon nyomban hosszabbítottak. Már-már úgy éreztem ezek szabadulni akarnak tőlem” – így Bodor -, aki annyit morgolódott baráti körökben a Magyar „Románia politika” ügyetlenségeiről, hogy végül egy újságíró kolléga révén fogadta Aczél György, akinek a kérésére 100 oldalas elemzést írt és a adott át neki később Háttérvázlat Romániáról címmel.

Emlékezett arra, hogy Mihályfi Ernő főszerkesztő a Magyar Nemzetnél közölte egy korábbi Erdélyben megjelent írását, s azt mondta neki, ha valaha Magyarországra repatriál, mindig lesz egy asztala a Nemzetnél. Bekopogott két tárcájával Soltész Istvánhoz, aki felvette és Bodor 1984-től elkezdte írni a magyar sajtótörténelemben szinte egyedülálló napi tárca-rovatát Diurnus álnéven. Az álnévre azért volt szükség, hogy ne sodorja veszélybe a családot, Bukarestben maradt, érettségi előtt álló 18 éves lányát, Johannát. Diurnus rovata hamarosan a lap legnépszerűbb szerzői közé emelte, nagyon sokan ezért keresték, ezért vették meg az újságot. Tárcájával példát mutatott hogyan kell az ezerarcú közönségnek írni, apró, mégis mindnyájunk számára fontos tényeket, történeteket mesélve, személyes élménnyé avatva. „A rendszerváltás első nemzedéke Diurnuson nőtt fel. Ha volt jelentősége a szabad gondolatnak és a szabad szónak a ’80-as évek végén, ennek jelentőségét a Diurnus tárca adta” – emlékezik vissza Lengyel László. A ’90-es évek vége felé a Magyar Nemzet eladósodott.  Sor került a privatizációjára. Bodor a Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának elnökeként azt szorgalmazta, hogy versenytárgyaláson, pályáztatás útján privatizálják a lapot. – Nem sikerült, lemondott 1990-ben. Hívták a Népszabadsághoz, ahol 1991 elején újra indította sorozatát. „Azt reméltem ezzel segítem a lapnál már javában zajló jó irányú átalakulást. De soha nem haverkodtam össze a lappal, igazából nem éreztem ott jól magam és ennek nem politikai okai voltak” – vallja Bodor az erdélyi újságban (Krónika.2004.12.3.) És még egy Bodor-magyarázat a lapváltásra. „A Diurnus sorozat polgári, értelmiségi és főleg nemzeti körökben annyira közkedvelt volt, hogy amikor kiderült: képtelen vagyok átállni jobbra, sokaknak csalódást okoztam…” Hát bizonyára, van,  mondanám neked kedves Pali, ha élnél, aki három évtizeddel lapváltásod és három esztendővel a halálod után mindezt nyíltan véteknek rója fel. De hát hova ment volna dolgozni Bodor? Egyetértek Szele Tamás szellemes válaszával „hova ment volna? Hentesnek a sarki kisboltba? Az országos napi sajtóban akkor sem hajigálták az ember után az állásajánlatokat, ott dolgozott mindenki, ahol tudott és ez alól az sem volt kivétel, akit abban az évben a MÚOSZ elnökévé választották.” Stefka frissen fakadt indulatából én inkább a rivalizálást érzem ki. Míg Bodor a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke lett, Stefka István az éppen akkor alakult  jobboldali kormánypárti újságíró szövetséget, a Magyar Újságírók Közösségét (MUK) erősítette személyével. Hát Istenem…

Akkor most térjünk rá a cikk szerzőjének legsúlyosabb vádjára, állítására: Későn tudtuk meg, hogy szekus volt: Bodor „Diurnus” Pál, a beépített álkonzervatívok mestere” – így szól a Stefka féle verdikt. Tehát nem feljelentő, vagy besúgó, aki önszántából, vagy azért, mert megzsarolták, megfélemlítették a Securitatehoz fordult irományával társairól, hanem szekus – ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy állása a román állambiztonságnál, a Securitatenál volt.

Bodor Pál a rendszerváltás után, pontosan 1991 szeptemberében a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kelevéz Ágnes irodalomtörténésznek egy nyolc órás interjú keretében feltárta erdélyi múltját, munkásságát. A PIM hangtárában Titkaim” címmel őrzi a hangszalag. A „szekus múlt” jó másfél évtizeddel később Bodornak a Heteknek (2005) adott interjújából kerül elő, ahol arról beszél, hogy „Úgy 45 évvel ezelőtt többedmagammal írásban és szóban tiltakoztam az ellen, hogy a román államvédelem tisztjei „irodalmi elemzéseket” végezzenek írók és költők műveivel kapcsolatban.” A műelemzéseket azután az eljárás során bizonyítékként használják fel az illető ellen…Föllépésünk eredménye néhányunkra nézve igen kínos volt: „igazat adtak nekünk és fölkértek arra, hogy némely írásról mi mondjunk véleményt”.

A másik két irodalmi jellemző Fodor Sándor író, valamint egy Budapesten végzett román filológus hölgy volt – ezt már a Magyar Narancsnak 2009-ben adott interjújából tudjuk. „Összesen négy iratcsomót láttunk, az első esetében a vizsgáló tiszt elmondta, hogy a szerző, D. Endre fegyveres összeesküvést szervezett, megtalálták a gépfegyvert, beismerő vallomást tett. A házkutatásnál ezeket a kis kéziratokat találták, jelentéktelenek…Összenéztünk Sándorral, láttuk, itt nincs mit tenni, gépfegyver, összeesküvés, ráadásul mindent elismert. Megírtuk a jelentést, de azt kértük, hogy a tárgyaláson lehessünk jelen, nos nem így történt, nem tették lehetővé, D. Endrét sok évre elítélték. Betegei lettünk az ügynek. Kelevéz Ágnes irodalomtörténésznek ezt az ügyet is részletesen elmondtam.”

A negyedik eset után a Secu látta, hogy nem használhatják fel őket, így több megbízást nem kaptak. „Jót tettem, vagy rosszat?” – tette fel a kérdést a Hetekben, amire önmaga azt válaszolta: „A nem kellőképpen tájékozott ember jóhiszeműségéről utólag kiderülhet, hogy bűnös.” Majd így folytatódik az interjú.

– Azt kérdezi, hogyan nem lettem besúgó?

– Nem azért, mert, én, mint aki már csúnyán megégette magát hősiesen ellenálltam, megtagadtam, hanem (gyanítom én) azért nem kényszerítettek erre, mert a sógorom 1966 után a Központi Bizottság titkára lett és miniszter. Azt hitték, hogy Gere Mihály ilyen helyzetben megvéd, közbelép. Nem vagyok biztos benne, hogy így lett volna. Bár nagyon szerettem ezt az embert, valószínűleg merő puritanizmusból, ami nagyon is jellemezte, nem védett volna meg, éppen mert a rokona vagyok.

Ellentétes következtetéseket vont le a „szekus ügyről” a két fővárosi napilap: a Magyar Nemzet szerint az író rendszeresen jelentéseket készített kollégáiról, míg a Népszabadság szerint a Bodor által elmondottak cáfolják azokat a feltételezéseket, hogy az író a román államvédelemnek dolgozott volna.

Na már most aki élt a Ceausescu rendszerben és az egyre keményedő diktatúrában cselekvő értelmiségiként tenni is akart a közösségért, saját magán tapasztalta meg a pártapparátus – Securitate szövevényes hálóját, akinek sikerült ezt  kikerülnie és ép bőrrel megúszta, az ember legyen a talpán. Szerintem és itt egyet kell értenem Szele Tamással, ezt az 1957-es epizódot kivéve Bodor Pálnak a Securitatéhoz csak „célpontként” és „célszemélyként” volt köze. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amikor már Budapesten lakott és meghívást kapott egy Franciaországban rendezett menekültügyi Európa konferenciára – a román belügy merényletet tervezett ellene. Kiutazása előtt a KEOKH figyelmeztette erre, kérték, ne jelentkezzen be a számára foglalt szobába, a párizsi magyar nagykövetségen biztosítottak szállást számára és szállították a követség autóján.

De fulmináns írásával Stefka nemcsak azzal vádolja Bodort, hogy szekus volt, hanem szentül állítja: a beépített álkonzervatívok mestere. Hogy az író melyik megnyilvánulásából, munkásságának melyik szeletéből jut erre a következtetésre, arra nem hoz példát.

A ’90-es évek elején már a Duna Tv-nél dolgoztam, de még szerkesztettem a Határok nélkül című műsort és vezettem a Vasárnapi újságot. A műsoroknak adott interjúja előtt sokat beszélgettünk a Pagodában Palival. Legtöbbször az erdélyi emlékek kerültek elő, a család. Soha nem tagadta meg, vagy le geneológiai származásának egyik ágát sem. A baloldali vonzalom részéről szülői örökség. De elmesélte, hogy már temesvári diákként milyen hatással volt rá Debreczeni tiszteletes úr, aki megkövetelte a szép beszédet híveitől és ő még Arany János verset is szavalt a templomban.

Csáky Zoltán: Célkeresztben Bodor Pál - Válasz Stefka Istvánnak

Csáky Zoltán és Bodor Pál a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában anno…

Szóba került átjövetele. Úgy éreztem csalódott, többre számított, ő, akinek a kisujjában volt a romániai helyzet, politikum, talán arra vágyott, de ezt nem mondta ki egy hivatalnál hasznosabb lett volna, többet tudott volna tenni az erdélyi magyarságért. Beszélt távozásáról a Nemzettől. Mint mondta, megszaporodtak postaládájában a mocskolódó hangvételű szélsőjobbos üzenetek. Engem Erdélyben senki sem zsidózott le – fakadt ki keserűen. 1993-ban súlyos autóbaleset érte, Bár a Magyar Hírlapnál volt rovata, az 1994-ben írott, a Horn-kormány és az MSZP médiapolitikáját ostorozó, az MSZP sajtóhibája c. írása után az is abbamaradt. De megszólal a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampányában, csatlakozik ahhoz az értelmiségi körhöz, amely nyilvánosan igen szavazatokra szólította fel a magyar választópolgárokat. S bár sokan megütközve látjuk a regnáló Gyurcsány-kormány rendezvényein, nem tagadván meg igazságérzetét, polémikus cikket ír A baloldal nemzeti balfogásai címmel a Népszabadsággal (2007.02.15.) Írásában többek között nehezményezi az Illyés és az új Kézfogás Közalapítványok megszűntetését, helyteleníti a Szülőföld Alap új strukturális rendszerét, a Határon Túli Magyarok Hivatala állományának csökkentését. „Nem hallgathatom el – írja – hogy ami ebben a szférában történt és történik, súlyosan árt az össz-magyar érdekeknek” – így Bodor a baloldali Népszabadságban a Gyurcsány kormány regnálása idején. Pilisszentivánra költözik, megritkul körülötte a levegő. Egyetlen öröme, hogy a szekszárdi kiadónál újra megjelent legjobb prózakötete, a Svájci villa.

A Zöldi Lászlónak adott nagyobb lélegzetű interjújában így sumázza életpályáját: sorsából nem vándorolhat ki az ember.

Én ilyennek láttam, ismertem meg közelről a halála után három esztendővel  megvádolt írót, újságírót, Bodor Pált,  aki Stefka István szerint Magyarországra átküldött szekus ügynök, a beépített álkonzervatívok mestere volt.

Forgókínpad – olvasom Stefka internetes írásának a fejlécén. Médiaháború 10. rész.

Nyilván lesz folytatása. Meddig és miért?

Most Bodor Pál volt a célkeresztben.

Felkészül?…

Cui prodest, Pesti Srácok?

 

Csáky Zoltán

a bukaresti Magyar Adás egykori szerkesztő műsorvezetője

a Duna Televízió örökös tagja

9 hozzászólás

  1. antal m.

    A szemléletek embertől-emberig változóak–eltérőek, nem fedezték fel ennek a tökéletes mértékegységét! A tettek bizonyítékok.

    Válasz
  2. gabor

    Szekely Attila fejezze be Orbán Viktor miniszterelnök úr és a FIDESZ támadását! Aki, nem akarja látni azt, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ milyen sok jót tett és tesz a Magyar Nemzetért, az inkább hallgasson, mert NINCS igaza!
    Ne manipuláljon a hazugságaival másokat!

    Válasz
  3. Szekely Attila

    A tobb mint 70 eve nyakunkra ultetett vezetokrol mindig kiderult , hogy kommunistak voltak es legtobbszor meg is rabbi temette el oket. Nem lesz ez maskep Orban Viktor elvtars es FIDESZ-es elvtarsai eseteben sem.

    Válasz
  4. várközi

    A Ceausescu rendszerben minden vezetőt beszerveztek, pláné egy ilyen kommunista múlttal is rendelkező értelmiségit. Miután a Magyar Adásnál igyekezett jobb, mondjuk nemzetibb műsorokat készítettni, leadni normális, hogy a szekuritáté látókőrébe került és keményen figyelték, követték, befolyásolták stb. Igyekeztek őt eltávolítani a RTV -ből, az országból stb. ami sikerült is. Magyarországon viszont minden eszközzel a baloldalt támogatta, akár elvtelenül is. Ami nagyon szomorú, miután egykor Bukarestben a vészkorszakban derekasan kiállt a magyarság mellett.

    Válasz
  5. TÓDUCZ

    Két Magyarországról kivándorolt, majd Magyarországra bevándorolt mosakodása. Az egyik a Mihai Gere , az RKP (Román Kommunista Párt) Központi Bizottság-i tagjának a sógora, a másik pedig a Sütő András piatársa. (Az utóbbi 1969 és 1984 között az RKP Központi Bizottságának póttagja volt, 1965 és 1980 között pedig Nagy Nemzetgyűlés-i képviselő.)

    Válasz
  6. Szabó Enikô

    Bonyolult volt a jelentôs magyar értelmiségi élete ha tenni akart nemzettársaiért Romániában az átkosban…de M.o.-on is pláne ha nem feledte gyökereit. A kisebbségbe szorult magyarok ügye nagyon sok anyaországi balliberálisnak,posztkommunistának közömbös sôt terhes volt és ma is az. Stefka túltolta a biciklit…Bodor Pál nagysága számunkra..(..remélem nemcsak.) vitathatatlan. A fiatal generáció is felfigyelt Rá ami bíztató….a világ nem fehér vagy fekete a szürke árnyalatai mutatjkoznak meg legtöbbször egy emberi küzdelmes sorsban . A becsületes kiállás,a nemzetért munkálkodás erényét nehogy elvitassuk B.P.-tól!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves Szabó Enikő, dehogy nem feledte gyökereit, hiszen Singer néven született. Vajon melyik nemzetéért munkálkodott? Nem a multikulti pionírjai közé tartozott? Egy rendes és valami mellett elkötelezett embernek miért kell álneveken írogatnia:
      Diurnus, Tóth Balázs, Zaláni János, Bóra Gábor, miközben a személyi igazolványában Bodor Pálként említették?

      Válasz
      • Dr. Csiby Károly

        Igaza van, Tóducz úr! Ahogyan kutyából sem lesz soha szalonna, Singerből sem lehet soha magyar! Csak kaméleon-magyar. Aki mindenütt el tudja magát adni jól, ahol a fajtársai támogatják. Judapesten emiatt volt olyan népszerű.

        Válasz
  7. Szele Tamás

    Tisztelt Csáky úr, alapvetően egyetértünk, minden kérdésben. Mégis, szeretnék eloszlatni egy talán félreérthető körülményt. Én a Forgókínpad című saját blogomon – ez az orgánum neve – csak válaszoltam, mintegy védőbeszédet írtam Bodor Pál mellett. Nem az én elmémben születtek ezek az ostoba hazugságok, sőt, az írás, amelyre válaszoltam, a Pesti Srácok című online napilapban jelent meg Stefka István tollából, itt olvasható.
    https://pestisracok.hu/keson-tudtuk-meg-hogy-szekus-volt-bodor-diurnus-pal-a-beepitett-alkonzervativok-mestere/
    Én erre csupán válaszoltam volt. A magam szerény, és remélem, becsületes eszközeivel

    A legnagyobb tisztelettel:
    Szele Tamás

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük