Résztvevők moldvai csángó népviseletben az első magyar nyelvű római katolikus szentmisén a romániai Bákóban, a Szent Miklós-templomban 2019. január 27-én. Engedélyezte a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak moldvai megye székhelyén. MTI/Veres Nándor

Az semmiképpen nem állítható, hogy a jászvásári római katolikus püspökség fennállásának 135. évében, egyházfői engedéllyel első alkalommal megtartott és havi egy alkalommal elrendelt bákói magyar nyelvű mise megoldaná a moldvai csángó magyarok harmincéves küzdelmét hitéletük anyanyelven történő művelése irányában.

Egy olyan magyar katolikus közösség életében számít mégis jelentős eseménynek, amelynek nemzedékei sem az iskolában, sem a templomban nem szólhattak őseik nyelvén, aki pedig ezért felemelte szavát, megfélemlítésben volt része.

A moldvai csángók magyar miséért való küzdelmét 1989 után többen is felvállalták, de olyan kitartóan senki sem, mint a pusztinai Nyisztor Tinka. Néhány falustársával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselőivel együtt az 1990-től tisztségben lévő jászvásári püspöknél, az erdélyi megyéket képviselő gyulafehérvári püspökségnél, majd érsekségnél, a bukaresti érseknél, a fővárosi pápai nunciusnál és a Vatikánban is benyújtották a moldvai csángók ez irányú kérését.

Az egyházi méltóságok egyetlen alkalommal sem fogalmaztak meg konkrét elutasítást, de a legkülönfélébb kifogásokkal akadályozták meg, hogy elindulhasson a magyar misézés Moldvában. Petru Gherghel jászvásári püspök még attól sem rettent vissza, hogy félretájékoztassa a Szentszéket, mondván, hogy híveinek egy része csángó nyelvű misét követel, ami azért nem teljesíthető, mert ezen a nyelven nem létezik írásbeliség, tehát liturgia sem. Egy alkalommal pedig azzal érvelt a hozzá érkező pusztinai küldöttségnek, hogy csak akkor lehetne magyarul misézni, ha a hívek legalább 2 százaléka nem tud románul, holott magyar néprajzosok, szociológusok felmérése szerint a Moldvában élő mintegy kétszázezer római katolikusból negyven-ötvenezren (egyesek szerint hatvanezren) értik, beszélik a magyar nyelvet.

A moldvai csángók több ízben adták át a magyar mise érdekében megfogalmazott, több száz aláírással alátámasztott kéréseiket román és nemzetközi jogvédőknek, 1991-ben, budapesti látogatása alkalmával II. János Pál pápának is, 1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnököt is tájékoztatták, Tytti Isohoomkana-Asunmaa finn képviselő az Európa Tanácsban is fellépett az ügy érdekében a 2001/15021-es ajánlás révén. De semmi nem volt elég ahhoz, hogy igazi áttörés szülessen. Magyar nyelvű miséket tartottak magánházaknál, udvarokon, közösségi házban. 2008-ban Pusztinán a Veszélyeztetett kultúrák – veszélyeztetett örökség elnevezésű bákói konferencia tudományos résztvevői számára miséztek magyarul a templomban, a helyiek kizárásával, egy évvel később Berszán Lajos zágoni származású pap tanár, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium akkori pusztinai végzőseinek celebrált anyanyelvű misét a helyi templomban.

Lehetünk-e optimistábbak a júniusi pápalátogatás után? Lehet-e számítani arra, hogy nemcsak Bákóban, hanem a többi csángó településen is megszólalhatnak azok a csodálatos énekek, amelyek nemzeti imánkhoz hasonlóan fogalmazzák meg egy közösség érzéseit, és ahol a pap is magyarul prédikál? Moldva katolikus egyházfője eddigi magatartását ismerve azt feltételezzük, a csángó bernyóc minapi meglazítása a pápa júniusi romániai látogatásának szól, de akár ez is elegendő lehetne, hogy a magyar misezárlat végképp feloldódjék.

Fekete Réka / Háromszék

4 hozzászólás

  1. Csángó Magyar

    Van ok az örömre.
    Van ok a bizakodásra.
    Van ok az imádkozásra.
    Van ok a köszönet nyilvánításra.

    Köszönöm Istenem!

    Válasz
  2. antal m.

    Van Uniós szabad mozgás, valamennyi szólásszabadság, -de még hatalmas a magyar nyelvű elnyomás az országban!

    Válasz
    • Névtelen

      Nem lenne ha egy sajat templomot epitenenek sajat megvett földjükön… gondolom. Vagy nagyon naiv vagyok?

      Válasz
  3. Oszi

    Az utolsó mondat tetszett. Bernyéc meglazítós hasonlat találó. Már a remény is elillant, hogy lesz ebből valami. És lám, mekkorát szólt a Ziarul de Bacău oldalán a hír. Még ilyen kiegyensúlyozottan nem láttam cikket moldvai újságban. Ez azért már csírájában elnyomta az ultra történészek eddig megszokott magyarellenes, köpködős írás kedvét. Így, minden újságnak volt honnan meríteni hír alapot.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük