Komoly aggodalomra ad okot, hogy míg Románia mintaállamnak tartja magát, ami a kisebbségi jogok érvényesítését illeti, addig az államelnök az alkotmánybíróságon támadja meg azt a közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen bővítené a kisebbségek anyanyelv-használati jogait Romániában – jelentette ki szerdán Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy az államelnök alkotmányossági óvást emelt a júliusban elfogadott közigazgatási törvénykönyv bizonyos cikkelyei ellen.
Az RMDSZ közleménye szerint Cseke úgy véli, a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítaná az anyanyelv-használati jogokat.
Cseke Attila rámutatott: az államelnök olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol az óvásban, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában.
„17 éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Ezeket a rendelkezéseket szó szerint, ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 215/2001-es törvény – az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – fogalmazott Cseke Attila.
Az RMDSZ Bihar megyei szenátora, a közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottság tagja elmondta, az elmúlt parlamenti ülésszakban a szövetség azon dolgozott, hogy biztos alapokra helyezze a közigazgatási törvénykönyvben a kisebbségi jogokat: az elfogadott törvénykönyv értelmében ott sem csorbultak volna ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya.
„Olyan előírásokat is bevezettünk, amelyek jelentősen előtérbe helyezik az anyanyelvhasználatot a prefektussal és az önkormányzatokkal szemben, illetve lehetővé tettük a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is. Mindezek, számos Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt, az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt, a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le a közlemény szerint Cseke Attila.