A magukat progresszívnek és liberálisnak mondó erők valójában egy globális világállamot akarnak létrehozni, mondja Dr. Csohány János egykori debreceni teológiai tanár, egyháztörténész, újságíró, aki szerint mondjuk ki nyíltan, hogy 2022-ben a magyarság számára sorsdöntő választások lesznek.

Csohány János
Csohány János


Tanár úr! Hogy érzi magát 87 évesen?

Hála Istennek kitűnően. Fiatal koromban alig találkoztam 87 éves emberrel. Erdős Károly hittudományi egyetemi professzor, meg I. Ferenc József császár és király voltak ilyesmi korban, ami akkor csoda számban ment, most kiszámolva életkoromat kiderül, hogy mindkettőjüknél idősebb vagyok. Ezt én isteni kegyelemnek tartom. A térdem miatt lépcsőn járáshoz jót tesz egy görbebot, amit édesapámtól örököltem, akkor meg miért ne használjam.

Mivel foglalkozik mostanság egyháztörténészként, illetve újságíróként? 

Kevesebb az írás, több az olvasás a programomban. Most jelent meg a Gerundium című debreceni egyetemtörténeti folyóiratban Erdős Károly rektorról szóló tanulmányom. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról készült el egy esszém. Az Erdélyi Református Kalendárium számára éppen most írok egy életrajzi esszét Kiss Bálint (1772-1853) református esperesről, aki polihisztorként tankönyveket, történelmi és gazdasági tanulmányokat írt, feltalált egy vasekét, és akit a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választott. Újságíróként jelenleg szünetel a munkálkodásom. Barátaim kérésére írok könyvekhez előszót, fülszöveget és megjelent munkákról ismertetést.

A magyar társadalom meghasonlottságáról a hírek alatti komment-áradatok is megdöbbentően árulkodnak. A hozzászólások némelyike arra enged következtetni, mintha sok esetben éppen az idősek lennének a legkeserűbbek, a végletek emberei.

Én nem kesergek. A szüleim korosztálya sem kesergett, pedig rengeteg igazságtalanságban, meghurcolásban, javaiktól történt megfosztásban részesültek. 

Most azok keseregnek, akik ahhoz a társadalmi réteghez tartoznak, amely korábban annak az államhatalomnak a kiváltságosa volt. A hatalmat akarják ezek az emberek visszakapni. Nekik hiába emeli a jelenlegi polgári kormány a nyugdíjakat, fizet nyugdíjprémiumot, adja vissza a 13. havi nyugdíjat, amit az ő kormányuk elvett, ők keseregni akarnak, hát keseregnek, lázítanak és megtorlással fenyegetőznek. Nagy médiafelülettel rendelkeznek és olyan nagy a hangjuk, mintha ők lennének a többség.

A 2022-as év fordulópont lesz Magyarország, de ugyanígy az anyaországhoz ezer szállal kötődő külhoni nemzetrészek számára.

 A progresszív világrend nagyon szeretné a sorból kilógó magyarokat is lenyelni. Talán nem véletlen, hogy a nemzet miniszterelnöke olyan egyértelmű és világos kérést fogalmazott Ferenc pápa számára, hogy ne hagyja elveszni a keresztyén Magyarországot.

 Van esélyünk megmaradni?

Isten segítségével van esélyünk keresztyénnek és nemzetinek, európai civilizációban élőknek megmaradnunk. 

A magukat progresszívnek és liberálisnak mondó erők valójában egy globális világállamot akarnak létrehozni, ahogyan Marx és Trockij.

 A globalizmussal szemben a nemzeti, keresztyén civilizáció alapján álló szerveződések között ott a helye a keresztyén embereknek, mint állampolgároknak és a keresztyén egyházaknak. Az egyházak ebben az értelemben igenis kell, hogy politizáljanak, hiszen sorsukról is van szó.

 Ne szégyelljük, mondjuk ki nyíltan, hogy 2022-ben a magyarság számára sorsdöntő választások lesznek, amelyben az egyházaknak a nemzeti és keresztyén oldal mellett kell állniuk. 

Az elmúlt 11 év alatt elért nagyszerű eredmények folytatása, sőt megmaradása a tét.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy hasonló a helyzetünk, mint 1526-ban, Mohács előtt? Európa sorsa sajnos már jó ideje eldőlni látszik, és nem a jó irányba. Magyarország most amolyan végvár a kontinens térképén. 

Nincs semmi túlzás abban, hogy Magyarország helyzete hasonlít az 1526-os időkéhez. I. Ferenc francia királyt Itália meghódításáért indított háborújában V. Habsburg Károly német-római császár és spanyol király 1525-ben foglyul ejtette. I. Ferenc fogságából Frangepán János horvát grófot küldte követségbe I. Szülejmán török szultánhoz, hogy támadja meg Magyarországot és ezzel kösse le V. Károly seregét, akinek sógora volt II. Lajos magyar király. V. Károly viszont nemes egyszerűséggel cserbenhagyta sógorát, nem sietett segítségére. A cseh segélyhad is valahol Győr és Mohács között járt a csata napján, így a cseh királyi trónt is birtokló II. Lajost saját másik országa csapatai sem segíthették meg. Ugyan így útközben volt a lengyel segélyhad is. A horvát bán sem ért oda Mohácsra, az erdélyi vajdát a királyi ellentétes parancsok akadályozták meg, hogy csatlakozzék a király hadseregéhez.

Egy szóval volt akkor is nyugati ármány, nyugati cserbenhagyás, iszlám invázió és belső nehézség. Mint ahogy most is van nyugati ármány, amely a holland miniszterelnök szavaival térdre akarja kényszeríteni Magyarországot. Nyugat a déli határainkat ostromló iszlám hitű illegális bevándorlók tízezreinek beengedését követeli. Magyarország Európát és az Európai Uniót védi az illegális bevándorlóktól, amely segítség helyett azonban e tevékenység abbahagyását követeli, gáncsoskodik és büntetni készül Magyarországot, mert nem igazodik a brüsszeli bürokrácia balliberális globalista irányvonalához, nem akarja szuverenitását feladni és a megalapítandó Európa Egyesült Államokba engedelmesen betagozódni.

Magyarország és Közép-Európa helyzete viszont hasonlíthatatlanul jobb, mint 1526-ban volt. A jelenlegi magyar keresztyén nemzeti polgári elit negyedik kormánya vezeti az országot, ezek közül egymás után harmadjára kapta meg a szavazók kétharmadának felhatalmazását. Felelősséggel, szakértelemmel, a határon túli nemzettest iránti segítő készséggel kormányoz, és erősödő hadsereggel védi a schengeni határokat. Létezik a Visegrádi Négyek (V4-ek) szoros együttműködése, sőt Budapesten ezen államok vezetői mellett a szerb államelnök, a horvát, a szlovén és más délszláv vezetők tartottak demográfiai konferenciát. Megerősítették az illegális bevándorlás megakadályozásának szándékát. Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Litvánia, Lettország építi magyar mintára a határt védő kerítést, utóbbit a cseh miniszterelnök is megszemlélte és megállapította, hogy Magyarország Csehországot is védi. Ezek az országok ragaszkodnak nemzeti szuverenitásukhoz.

Másfelől azonban rosszabb a helyzet az 1526 előttinél, a belső ellenzék magatartása miatt. 

Sajnos jelenleg nem ellenzékként, hanem ellenségként viselkedik, az Európai Unió minden fórumán feljelentgeti országát és ellene intézkedéseket sürget, mintha nem is hazája lenne Magyarország. A 2022-es választásokon az ellenzékkel szembeni honvédelemről lesz szó.

Kérdés, hogy a Nyugat elesett-e a balliberális- és iszlám-támadásban, minden esetre közel jár ahhoz. Imádkozzunk a csodáért és készüljünk az önvédelemre. Az esélyünk most jobb, mint Eger 1552. évi ostromakor az egrieké volt, de ne bízzuk el magunkat. Fogadjuk meg Oliver Cromwell, a nagy angol református államférfi és hadvezér intelmét: „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”

Hogyan értékeli a világ jelenlegi állapotát, azt a liberális progressziót, amely saját igazsága tudatában félresöpör minden más civilizációs értéket, rendet, köztük a keresztyénséget? Az egykori 68-asok, akik egykor lázadtak, ma már diktálnak és félresöprik az útból, aki velük szembeszáll. 

A frankfurti iskola által korszerűsített liberálmarxizmus, vagy liberálbolsevizmus a káosz útján erőszakosan akarja magához ragadni a hatalmat; haladónak, progresszívnek állítja be magát és liberálisnak, de ez nem az emberiség haladását egykor munkált valódi progresszió és nem Széchenyi és Kossuth liberalizmusa, hanem egy féktelen szabadosság múltat elsöprő „progressziója”, ami a szakadékba zuhanás felé viszi civilizációnkat. A keresztyénség, mint az európai civilizáció alapja természetesen a fő ellenségük. Ebben az új lázadásukban az Európába települő iszlámban látnak szövetségest, mert az is keresztyénellenes és civilizációnkat tagadja. Csak hogy az iszlám a saját vallását, ami civilizáció is egyben, akarja Európára kényszeríteni, mert szerinte Allah nekik adta Európát. Na, az iszlám „adna” progressziót és liberalizmust a liberálbolsevikoknak, a 68-as lázadóknak. Ezt Afganisztánban már mutatják a tálibok.