Csökkent, de így is hatalmas a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb EU-tagország között

Forrás: ec.europa.eu/eurostat

Némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy.

Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 104 százalék volt 2018-ban.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg a második helyezett Írországban 189 százalék. E két ország esetében azonban részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt kiugróan magas az egy főre jutó GDP. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány 51 százalék.

Egy évvel korábban, 2017-ben Luxemburg egy főre jutó GDP-je ugyancsak 261 százalék, Írországé 181 százalék, Bulgáriáé pedig 50 százalék volt.

Összesen 11 országban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (129 százalék), Dánia (128 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (122 százalék), Svédország (120 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (111 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly.

A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – 12 ország került be. Megközelítette az átlagot Málta (98 százalék) és Olaszország (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (91 százalék), Csehország (91 százalék), Ciprus (89 százalék), Szlovénia (87 százalék), Észtország (82 százalék), Litvánia (80 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (73 százalék), Magyarország (71 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.

A maradék öt ország közül Lettországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország (68 százalék), Románia (65 százalék), Horvátország (63 százalék) és Bulgária (51 százalék) következik.

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.

Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 134 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 56 százalékával. Egy évvel korábban 133, illetve 54 százalékon állt a két adat.

Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (120 százalék), Ausztria (117 százalék), Dánia (114 százalék), Belgium (113 százalék), Hollandia (113 százalék), Nagy-Britannia (113 százalék), Finnország (112 százalék), Svédország (108 százalék) és Franciaország (107 százalék).

A középmezőnyben 14 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (95 százalék), Ciprus (94 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (89 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (82 százalék), Málta (80 százalék), Szlovénia (79 százalék), Görögország (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Észtország (74 százalék), Szlovákia (73 százalék) és Románia (71 százalék).

A maradék négy ország csoportját Lettország vezeti 69 százalékkal, majd Magyarország és Horvátország következik 64 százalékkal, végül a sort Bulgária zárja 56 százalékkal.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 3 százalékponttal emelkedett tavaly 2017-hez képest, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 1 százalékkal nőtt. (MTI)

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Tisztelt mozes !
    Az szomorú, hogy 3o év eltelte után, már csak mesélni lehet!
    Az ami volt, valóban most nincs. Kezdetben mi még nem voltunk EU-s tagok. Ha azok lettünk volna, lehet nem itt állnánk. A privatizálás örültsége mindent felforgatott és kapu nyitás volt az országban, hol az elszegényedésre de a meg gazdagodásokra! A vezetők nagy része megmaradt a fordulat után is, akik még nagyobb hatalmat kaptak, hogy privatizáljanak az országban, de azt úgy tették, hogy magukévá hordták el az ország gazdaság javait,- egy rakás semmi törvények-szabályzatok alapján,– franciáktól átvet de részben, pl. a MEBO! Aztán lett a kuponiáda részvény, ködösítés, miután akik élen voltak azoknak kedvezett de az őssz népnek, semmit! így vesztegették meg a lakosságot az országban! Alattomban folytatódott a kommunista elvezet, és élvezet! MEGVEZETTEK JÓL!

    Válasz
  2. mozes

    Antal kolléga! Az EU-s statisutika kéne csináljon kimutatást 2000-után hogyan vették át a volt szocialista országoktol a termelést, a gyárakat,hogyan folytottak meg.Érdekes most az EU volt kapitalista országai termelnek,dolgoztatnak ! Most mindent a MERCÉDES-ék termelik:-autok,buszok,traktorok,szerszámok,seprű,nadrág ,bugyigó stb..Csikszeredának több gyára volt,de csak volt.Most nincs semmink. Ez igazi demokratikus rablás az EU részéröl. Van remény ,hogy a Kinai hatalom rendet fog csinálni Putyinékkal.

    Válasz
  3. antal m.

    Ez egy jó kimutatás! Ismerni kell azt, hogy miért szaladnak hontársaink a nyugati országokba?! Nagyon lemaradottak vagyunk, s még sokáig azok leszünk, mert ez az örökségünk! Mindenképpen, a nyugati felfogást, technikát, módszereiket, haza is el kellene hozni!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük