Vizi Ildikó Kőrösi Csoma Sándor alakja a két világháború közötti erdélyi magyar közművelődési életben címet viselő dolgozata bemutatásával indítjuk a nagy utazó és nyelvész tiszteletére április elején Kovásznán szervezett tudományos konferencián elhangzottak ismertetését.

Vizi jóvoltából ugyanis nemcsak a felmenőnk nyakába szakadt kisebbségi lét megpróbáltatásairól tájékozódhatunk, hanem mindennapi küzdelmeinkhez is erőt meríthetünk.

Amint arra az előadó emlékeztetett, a Trianonban 1920. június 4-én aláírt békediktátummal nem csak egy országnyi terület került tőlünk Romániához, hanem 2 millió magyar is, akiket az új hatalom az eszközökben nem válogatva, szülőföldjük elhagyására akart kényszeríteni. Ebben a szorongatott helyzetben a közművelődés szolgái és képviselői, valamint az írók és költők álltak a nemzet élére, tartották benne a lelket, mutatták az utat. Így az irodalomnak fontos és nélkülözhetetlen szerep jutott a nemzeti öntudat megőrzésében és erősítésében.

Ennek tudatában alapították meg 1924-ben Kolozsváron az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó vállalatot, amely fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Csillagok című kötet megjelentetésével ünnepelte. Erdély múltjából idézték fel benne 14 példamutató személyiség életútját és megvalósításait. Születésének 150., valamint a tibeti–angol szótár és tibeti nyelvtan megjelenésének 100. évfordulójára való tekintettel közöttük Kőrösi Csoma Sándornak is hely jutott. A róla szóló tanulmányt Maksay Albert református teológiai tanár írta.

A szerző szerint „a tudós egész életére nézve meghatározó székely származása, az öröklött génjei sok tekintetben magyarázzák azt a szívósságot, és azt a nehéz helyzetekben való alkalmazkodni tudást, melyek annyiszor segítségére voltak a háromszéki hegyekből a Himalája felhőbe nyúló sziklájáig megtett viszontagságos útján.” Kiemeli továbbá, hogy Csoma Sándor teljesítménye azért is csodálatra méltó, mert a gyalog megtett több ezer kilométer után, előzmények nélkül, csak a saját erejére támaszkodva alkotta meg fő művét. Munkájának nehézségét fokozta, hogy hallás után kellett összegyűjtse, valamint szövegekből kiválogatnia a tibeti nyelv több mint 40 ezer szavát, és a nyugati gondolkodás által is elfogadható, illetve érthető módon meg kellett teremtse és rendszerbe foglalja a nyelvtani szabályokat is.

A kettős évforduló kapcsán Vizi Ildikó édesapja, Debreczy Sándor tollából, Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete címmel megszületett és 1937-ben megjelent a tudós férfiúról szóló regény. Megírásával Debreczy pillanatnyi enyhülést szeretett volna nyújtani az elcsigázott, meggyötört székely–magyar léleknek. És amint Tamás Gáspárnak a Brassói Lapokban, illetve Vita Zsigmondnak a Pásztortűzben megjelent értékeléséből kiderül, ez sikerült is. Így nem véletlen, hogy a Székely Nép nevet viselő újság folytatásban is közölte a regényt. Mint ahogy az sem, hogy Csoma halálának 100. évfordulóján (1942-ben) ismét megjelent, immár cenzúrázatlanul a Magyarország kebelére visszatért Észak-Erdélyben.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    Há itt az ermán is van egy pár modern K.Cs.S., a Dobai meg az S.S.Dzsóé, csak ők rossz felé csángáltak el.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.