A bukaresti döntéshozók Nagyváradot és Bihar megyét hátrányosan érintő intézkedéseiről, valamint a nagyváradi zászló-ügyről tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke.

„Az új év elején érdemes áttekintenünk mindazokat a Nagyváradot és Bihar megyét hátrányosan érintő bukaresti intézkedéseket, melyek elszenvedői az itt élők voltak. Látnunk kell: hátrányban vagyunk Románia állampolgárjaiként, erdélyiekként és erdélyi magyarokként is” – kezdte felszólalását Csomortányi István.

A Néppárt Bihar megyei elnöke hozzátette: a tavalyi év első botrányos intézkedése az volt, amikor az RMDSZ támogatásával működő PSD-ALDE kormányzat csökkentette a személyi jövedelemadó értékét – 16%-ról 10%-ra –, így az önkormányzatok számára helyben tartható összegek 40%-kal csökkentek. „Nem kérdéses, hogy a személyi jövedelemadó a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása volt, így e bukaresti intézkedést nyugodtan nevezhetjük egyszerű és burkolt fiskális centralizációnak. Nagyvárad ebből adódóan 10 millió eurós kárt szenvedett” – jelentette ki Csomortányi.

„Ugyanígy botrányos, hogy a legutóbbi román fejlesztési tervből Bihar megye mindössze 750 millió lejt kapott – a 40 milliárdból –, a magyar önkormányzatoknak pedig csak 194 millió lej jutott. Külön felháborító, hogy Nagyvárad egyetlen lejt sem kapott a fejlesztési tervből. Ugyanígy nem érkezet felhasználható állami forrás a legfontosabb Bihar megyei körgyűrűk megépítésére sem – Élesd és Nagyszalonta esetében például –, valamint az megyén áthaladó autópályaszakasz építését sem kezdték el” – mondta Csomortányi.

A Néppárt politikusa hozzátette: a legsúlyosabb bukaresti mulasztás a kormány és a román külügy inkompetenciájáról tanúskodik. „Mára már szinte beláthatatlan messzeségbe került Románia schengeni csatlakozása. Bennünket, a határ mentén élőket, ez különösen érzékenyen érint, nem beszélve arról, hogy ez milyen komoly gazdasági károkat okoz az országnak is” – mondta Csomortányi István.

„A szabad jelképhasználat területén is áldozatai vagyunk a bukaresti döntéshozásnak. A román zászlótörvény bár rögzíti, hogy más államok lobogóit milyen körülmények között lehet használni, arra azonban nem tér ki, hogy mi van az olyan esetekben, amikor egy zászló – így a magyar lobogó is – nem csak egy ország, hanem egy Romániában élő nemzeti közösség jelképe is. A romániai szimbólumhasználat területén számtalan nem világos rendelkezés van, s ennek következménye a nagyváradi zászlógyújtogatás kapcsán kialakult és a hatóságokkal folytatott vita is” – mondta a Néppárt Bihar megyei elnöke.

„Számunkra egyértelmű, hogy jelképeinket bárki és bárhol szabadon használhatja, ha pedig ebbéli jogában valakit korlátoznak, az forduljon hozzánk bátran, s meg fogjuk tenni a megfelelő jogi lépéseket. Azt is fontos látnunk, hogy a Néppárt és az RMDSZ között – a nagyváradi zászló-ügy kapcsán – nincs ellentét, legalábbis, ha a közösség előtt zajló megnyilatkozásokat vizsgáljuk.

Egyformán valljuk: a magyar zászlót szabad és szükséges nyilvánosan használni. Ez a nemzeti minimum akár közös pont is lehetne, ezért állunk értetlenül az RMDSZ sárdobálása előtt. Nem értjük, a magyar zászlót ért támadást miért arra használják, hogy a Néppártot, vagy annak tisztségviselőit támadják? Egy ilyen eset után a legcélszerűbb az lenne, ha összefognánk, s megyei pártelnökökként akár közösen is fordulhatnánk a belügyminiszterhez és az igazságügyi miniszterhez.

Az RMDSZ borzasztóan rossz üzenetet fogalmazott meg a helyi és az erdélyi magyarság irányába azzal, hogy egy ilyen ügyben sem képes felülemelkedni a pártpolitikai csatározásokon. Hasznos lenne, ha a mellébeszélés helyett közösen lépnénk fel az ügy mihamarabbi megoldása érdekében” – mondta Csomortányi, majd hozzátette: a gyújtogatási kísérlet kapcsán elsőként a Néppárt tett feljelentést a rendőrségen, valamint az ügyészségen is, az tény pedig, hogy a hatóságok mind a mai napig nem találták meg az elkövetőt, üzenetértékű a magyar közösség irányába.

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája

3 hozzászólás

  1. borem bukk

    Ha nincs/nem volt rajta hivatalos magyar címer, akkor az nem zászló, hanem színes szalag, ezért büntetőeljárást nem fognak indítani, legfeljebb egy szabálysértési eljárást rongálás vagy gyújtogatás miatt, de azt is megszüntetik, mert nem bizonyítható a gyújtogatási kísérlet sem, ugyanis a felvételen látható szögből nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az öngyújtót a zászló alá tette-e a nő, vagy melléje tette, hogy a gyújtogatási kísérlet látszatát keltse, ergo csak viccelődött. Az már egy másik kérdés, hogy miért voltak a közelben gyanúsan mereven álló fiatal férfiak, akiknek a testtartásuk arra utalt, hogy szándékosan nem nézik a cselekményt.

    Válasz
    • Sztrogoff Mihály

      ,,A magyar zászló állami és polgári használatát a 2011. évi CCII. törvény,[7] szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)”

      Válasz
      • borem bukk

        Kellően homályos megfogalmazás, mégsem véd meg a zaklatástól. Az nem számít, hogy Magyarországon mi számít zászlónak, lobogónak, kokárdának, hanem az, hogy amikor Márton Árpádnak azzal az érvvel sikerült megsemmisíttetnie a zászlóbírságot, hogy ő csak színes szalagokkal díszítette fel a sepsi főteret, akkor a nagyváradi zászlóégetési kísérlet esetében miért erőltetik, hogy a magyar zászlót akarta valaki felgyújtani? Hiszen a román rendőr ugyanezt fogja következtetésében feljegyezni. Egy drogos kiskorú a természet színeit melegítette…

        Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.