Súlyos félreértések vannak a ROBOR mibenléte és szerepe körül – állapította meg Dan Suciu. A Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője azokra a kijelentésekre reagált, amelyeket Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója tett azzal kapcsolatban, hogy meg kellene változtatni a bankközi hitelkamatláb, a ROBOR képletét, sőt, esetleg teljesen meg kellene szüntetni ezt a mutatót.
„A jegybank a pénzügyminisztériummal tárgyal és nem világos, hogy ebbe milyen minőségében szól bele Darius Vâlcov. Mi több, úgy tűnik, hogy a gazdasági tanácsadónak súlyos problémái vannak, hogy megértse a pénzpiac működési elvét, és azt a szerepét, hogy biztosítsa a likviditást a gazdaságban, a bankoknak és a kincstárnak. (...) A pénzpiac hatékonyan működik, az ilyen kijelntések csak fölösleges bizalmatlanságot keltenek. Amúgy, miután a ROBOR-t egy kormányrendelettel belefoglalták a törlesztőrészletek kiszámításába, tényleg nem értem, hogy mit kellene tennie a jegybanknak” – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Dan Suciu.
Darius Vâlcov azt nyilatkozta hétfőn a Bloombergnek, hogy a BNR egy „igen egyszerű módszerrel” ártalmatlanná teheti a „kapzsisági adót”, hisz mindössze annyit kellene tennie, hogy megváltoztassa a bankközi hitelkamatláb kiszámítási képletét, vagy egyszerűen eltörli a ROBOR-t. Ez véget vetne annak az állapotnak, hogy a bankok egymás között indokolatlanul alacsony költségű hitelkonstrukciókkal dolgoznak – állítja Vâlcov.
Jelenleg tárgyalások folynak a BNR és a pénzügyminisztérium között, hogy csökkentsék a „kapzsisági adó” nyomását a pénzintézetekre. A jegybank szakemberei azt javasolják a kabinetnek, hogy ne legyen kapcsolat az adó és a ROBOR között.
Darius Vâlcov szerint a kormányt „nem a kapzsisági adóból befolyó plusz bevétel érdekli”, hanem azt szeretné elérni, hogy a lakosság kedvezőbb feltételek között jusson hitelhez.
A kormány a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelettel egy „kapzsisági adót” vetett ki a bankok aktíváira abban az esetben, ha a ROBOR értéke meghaladja a 2 százalékot.