2019. szeptember 21-én a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata felavatta Dávid Ferenc egyházalapító püspök egész alakos köztéri szobrát a helyi Erzsébet parkban.

E jeles alkalom folytatása a Magyar Unitárius Egyház tavalyi, jubileumi évének, amikor a vallásszabadság törvénye kihirdetésének és az egyház megalapításának 450. évfordulóját ünnepelték. Harmath István szobrászművész alkotásával Sepsiszentgyörgyön is emléket kívánnak állítani Dávid Ferencnek, Erdély nagy reformátorának, az unitárius egyház első püspökének.

Az ünnepi alkalom istentisztelettel kezdődött az unitárius templomban, ahol imát mondott Péterfi Ágnes, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség segédlelkésze, szószéki szolgálatot végzett Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség lelkésze. Kovács István alkalmi beszédében kiemelte, hogy Dávid Ferenc fundamentumkészítő ember volt, aki ugyanakkor a Jézus Krisztus által hirdetett alapra épített. A múlt egymásra épülő szintjei felelőssé tesznek minket is, hiszen tudatában kell lennünk, hogy a mi létünk mások számára lesz fundamentum. Az emberi alkotás utánozza az isteni teremtést, de a csoda ez esetben is Istennek köszönhetően megy végbe. Az anyagba öntött szobor szellemmé, eszmévé, példává válik az emberben. Végül hozzátette, Sepsiszentgyörgyön októbertől Kálvin János, Dávid Ferenc és Luther Márton szobra hirdetni fogja az ember sokszínű, de mégis azonos cél felé mutató törekvését.

Az eseményen fellépet a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Vegyesdalárda Karácsony Gabriella karnagy vezetésével, és Szőcs Botond zongoraművész, aki Chopin első balladáját adta elő.

A köszöntések sorát Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere nyitotta, aki beszédében hangsúlyozta, hogy ma szerte a világon minden ember Dávid Ferenc szellemiségét idézi, amikor a szabadság fontosságát emeli ki. Nekünk feladatunk – tette hozzá – ennek a hagyatékként ránk maradt, sokszor igen törékeny szabadságnak a megőrzése, éltetése és továbbadása.

A Magyar Kormány részéről Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete szólalt fel, aki elmondta, a vallásszabadság négy és fél évszázados törvénye – amit a hit Isten ajándéka jelmondat foglal össze – elévülhetetlen értéke ennek a földnek. Ez a hagyaték kötelez is minket, ugyanis nem mindegy, hogy miképp hagyományozzuk át ezt a szellemiséget a következő generációkra. Dávid Ferenc példáját ma is követni kell, hiszen a szabadságra és igazságra való törekvés ma is a közösségek létének és erősödésének a záloga. A kisebb-nagyobb közösségekből létrejövő nemzet is csak akkor lehet erős, ha ezt a szellemiséget követi.

Harmath István szobrászművész beszédében a szobor alkotási folyamatát összegezte, rámutatva arra, hogy a megformált alak „összhatásában a felszólalás előtti csendben várakozó, megbízható önuralommal rendelkező szónok alakját” ábrázolja.

Továbbá felszólalt Gazdag Géza, a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség gondnoka is, aki elmondta, hogy „… a mai emlékállítás a hitben való helytállás, a munkában és értékteremtésben való kitartás négy és fél évszázadának egyik eredménye és dicsérete.” Majd – válaszolva arra a kérdésre, hogy miért van szükség annyi Dávid Ferencet ábrázoló szoborra – elmondta: „azért, hogy mindig eszünkbe jusson: Ne szidalmaztassék senki az ő hitéért! Kibővítve a gondolatkört, ne szidalmaztassék senki az ő nyelvéért, az ő nézeteiért, az ő bőrszínéért. Ezt addig ismételjük, amíg a szívünkbe vésődik az, hogy a hit Isten ajándéka.”

A templomi ünnepség a himnusz közös eléneklésével zárult, amelyet követően az ünneplő gyülekezet átvonult a felállított szobor elé.

Szoboravató beszédében Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kiemelte, hogy „Ez a szobor nemcsak egy történelmi személynek állít emléket, hanem annak a szellemiségnek és magatartásnak, amelynek Dávid Ferenc a szolgálatában állt.” Majd hozzátette, hogy az alkotás „figyelmeztet múltunk örökségére, és lendületével int, serkent, hogy a tudás és az Istenbe vetett hit erejével az Ő országának a munkásai maradjunk.”

Ezt követően Bálint Benczédi Ferenc püspök és Antal Árpád András polgármester közösen leplezték le a szobrot. Az áldáskérést követően az egybegyűltek közösen énekelték el a 90. zsoltár első versszakát.

A Magyar Unitárius Egyház sajtóosztálya

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Mivel régebb, a kommunista rendszerben tiltották a magyarságunkat szabadon kibontakozni, az az történelmi szobrokat emelni nagyjainknak! Úgy mi mint a románság
    ebben a közös hazában csak veszítettünk kultúrából,- a történelmi ismeretekből!
    Az a nép amely nem ismeri múltja történelmét, az nem tud építkezni sem!

    Válasz
    • Tóducz

      Há most már értem, hogy miért nem tetszett tudni építkezni!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük