Fotók: Vakarcs Lóránd, MUE sajtóosztálya

2019. augusztus 17-én a Magyar Unitárius Egyház felavatta Dávid Ferenc egyházalapító püspök egész alakos köztéri szobrát a kolozsvári belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között.

E jeles alkalom folytatása a Magyar Unitárius Egyház tavalyi, jubileumi évének, amikoris a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 450. évfordulóját ünnepelték. A szoborállítás régi álmának megvalósítása 2018-ban kezdett körvonalazódni igazán a meghirdetett szoborpályázat révén.

A bizottság döntése alapján Gergely Zoltán szobrászművész nyerte el a szobor megtervezésének és kivitelezésének megbízását. A szobor nem valósulhatott volna meg Magyarország Kormánya, az unitárius egyházkörök és egyházközségek, néhány közbirtokosság és több magánszemély hozzájárulása nélkül.

Az avatóünnepség a belvárosi unitárius templomban alkalmi istentisztelettel kezdődött, ahol Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója mondott imát, majd Rácz Norbert Zsolt helybeli lelkész 1Sám 7,12 alapján prédikált.

A továbbiakban Giuseppe Tartini trombitaversenyéből hangzott el egy részlet dr. Potyó István (orgona) és László Zsombor Márk (trombita) előadásában.

Az ünnepi köszöntések rendjén felszólalt Tőkés László püspök, egykori európai parlamenti képviselő, aki beszédében kiemelte, hogy „a most kezdődő Kolozsvári Magyar Napoknak is méltó nyitánya mai ünnepünk”. Dávid Ferenc „a vallásszabadság erdélyi atyja volt”, aki a tordai rendekkel és János Zsigmond fejedelemmel ma is példaadó módon „bölcs belátással és népük iránti felelősséggel a konfrontáció helyett a megbékélést és a közös egyetértést választották, és ezenképpen fogadták el a hitet mint Isten ajándékát.”

Gergely Zoltán szobrászművész beszédében elmondta, hogy „ez a szobor nem Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit 2019-ben szellemiségéről, életútjáról és ránk hagyott eszmei örökségéről gondolunk”.

Ezután sor került a kiemelt adományozók felsorolására, majd Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka mondott köszöntőbeszédet. A főgondnok kiemelte, hogy „Erdély a vallásszabadság földje, hirdetjük a tavalyi jubileumi év kapcsán büszkén unitárius templomainkon, de Dávid Ferenc nem csak ennek az eszmének a szószólója, nem csak a vallásszabadság apostola, hanem élete, törekvése egyetemesen emberi példa is”.

A nemzeti himnusz eléneklése után a lelkészek és meghívottak kivonultak a szobor köré, ahol Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke avatóbeszédében rámutatott a kialakított tér és a szobor szimbolikájára: „Ez a hely, ahol állunk, a templom és az iskola mezsgyéjén, egyértelműen beszédes. A templom felől Dávid a kezét nyújtja meghívólag, hogy keresd az Istennel való párbeszédet… Az iskola felőli baljában viszont könyvvel kínál, hogy tanulj, mert csak a kettő összefonódásából születhet élet. Musis et virtutibus jelszava az unitárius iskoláinknak.”

Ezt követően az egyházfő és a főgondnok leleplezte Dávid Ferenc egyházalapító egész alakos szobrát. Az áldáskérést követően az egybegyűltek közösen énekelték el a 90. zsoltár első versszakát.

Az ünnepi esemény állófogadással folytatódott a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében, ahol Csete Árpád, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke beszédében kiemelte az első, egyáltalán nem könnyű lépések fontosságát, amelyek az úttörő, a nagy eszmék megvalósulását előzik meg, s amelyek következtében ma ünnepet ültek Dávid Ferenc követői. (A Magyar Unitárius Egyház sajtóosztálya)

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Hadd jöjjenek rá, hogy sok mulasztásnak alá vettük eddig magunkat!
    Szép, példaértékű világi történelmünk van! Kövessék példánkat, azzal csak jól járhatnak!
    Nem vagyunk hordák, – itthon voltunk, vagyunk és maradunk, e szent földön!
    Sok drága vért ejtettünk ezért! Imáink az égig magasodnak! Mert mi összetartozunk!

    Válasz
  2. Mikulás

    Erdély a vallásszabadság földje, de azért földig rombolták a Báthory István fejedelem által létrehozott katolikus főiskolát Kolozsváron amit ő egyetemmé akart fejleszteni, a nagytudású jezsuita paptanárokat pedig megverték és elűzték.

    El kell viszont ismerni, hogy ugyanezekben az időkben Angliában ha katolikus papokat találtak akkor őket felakasztották, de nem annyira hogy belehaljanak, aztán egy nagy kampóval felkoncolták, beleiket és belső szerveiket kiontották a földre, nemi szerveiket levágták, a kiontott, levágott szerveket, beleket tűzben megégették, majd a felkoncolás miatt elhalálozott katolikus papok holttestét négybe vágták vagy lovakkal négyfelé húzták és azután nyilvános helyen kifüggesztették. Angolul, hanged, drawn, quartered, magyarul, felakasztották, kibelezték, felnégyelték.

    Ehhez képest egészen szelíd bánásmód volt Erdelyben, hogy a protestánsok a katolikus papokat csupán megverték és elüldözték.

    Az pedig már a béke paradicsomi oázisa, hogy romák uraink se a katolikus, se a református, történelmi magyar egyházak papjait nem verik véresre és nem üldözik el 2019-ben, csak éppen hol a református Székely Mikó kollégiumot, hol pedig a katolikus II. Rákóczy Ferenc gimnáziumot államosítják vissza a magyaroktól, meg persze a gyulafehérvári katolikus Batthyáneum könyvtárat se adják vissza.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük